Az OEP támogatás visszásságai

"Áprilistól drágul a Cavinton, július elsejétől pedig teljesen megszűnik három idősek kezelésére szolgáló hatóanyag tb-támogatása, vagyis az ezeket tartalmazó szerekért a betegeknek teljes árat kell fizetni a patikákban. Székely Tamás miniszter az egészségügyi bizottság hétfői ülésén is azt mondta, ezek a hatóanyagok nem hatásosak. A gyógyszergyártók cáfolnak, és perrel fenyegetőznek.

...

Miután a Heti Válasz idézte az előterjesztés szófordulatait („nem bizonyított klinikai hatékonyságú", „hatástalan és pazarló terápiák" stb.) több érintett hazai gyártó is megkereste a szerkesztőséget, mert vitatják a kormányzati dokumentum és az arra hivatkozó cikk megállapításait. Érvelésüket arra alapozzák, hogy ezeket a készítményeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet törzskönyvezte és évtizedek óta alkalmazzák a gyógyászatban, amielképzelhetetlen lenne, ha az orvosságok valóban hatástalanok lennének. A gyógyszerek törzskönyvezésének pedig előfeltétele a hatékonyság bizonyítása."

fontos megállapítás a hozzászólások között:

"a gyártók érvei inkább jogi természetűek, mind szakmaiak. Évtizedekkel ezelőtt lehetett törzskönyveztetni gyógyszereket, amelyek egy mai procedurában megbuknának. Ez igaz természetesen nemcsak Magyarországra. Max. az a mázlijuk (eddig) a gyártóknak, hogy nemcsak hatástalanok, hanem nincs mellékhatásuk sem."

Giulio

KÉRÉSRE

Ez megint egy agyrém. A törzskarton ellenőrzés.:-)Ha a beteg nem akar pl. szűrővizsgálatra bejönni, mert nem akar, akkor nekem kell tanúkkal igazolnom, hogy én hívtam, de ő nem jött. Ez a gyakorlatban persze nem működik.Azonban a szűrés elmaradásáért nem a felelőtlen beteget, hanem az orvost sújtják elvonással. Alább kiemeltem a jogszabályban az érvényesítés időtartamait. Ennek lenne is értelme, de a beteg nélkül nem működik. A beteg azonban következmények nélkül mindent mulaszthat.

A beteget viszont semmi nem kötelezi együttműködésre e tekintetben. (Önrendelkezési joga van neki) Ez általában is megfigyelhető trend az eü. jogszabályokban, hogy minden felelősséget az orvosra hárítanak, azt is, ami a beteg beleegyezése nélkül nem megy.ÉS ráadásul mindezt az ORVOSNAK igazolnia kell, de a beteg nem köteles azt sem aláírni, hogy nem vállal valamit, mert semmilyen retorzió nem érheti, ha semmit nem ír alá, magyarán xarik az egészre.Tehát, bár emiatt felelős lehet pl. a saját egészségromlásáért, ezt szabadon és jogkövetkezmény nélkül megteheti, és az orvoson veri el a port a jogalkotó. És a betegnek egy fillérjébe nem kerül.Ugyanis az OEP, mint féltökű biztosító papíron soha nem köt szerződést a beteggel, aki így nem is vállal semmiféle kötelezettséget. Írásbeli szerződés csak a szolgáltatókkal jön létre. Akikkel így azután az OEP kedvére inkvizítorkodhat.A betegek egy jó része meg röhög a markába, iszik, dohányzik, zabál, aidsesekkel kefél, és csudálkozik, mikor jönnek a bajok. Akkor jajgat, AMBULANCE, azonnal mentsék meg.

Valódi biztosító nem az ORVOSNAK, hanem a BETEGNEK írná elő a kötelező szűrések teljesítését, és ezek megtagadása esetén emelné a biztosítás díját, vagy csökkentené az ellátásokhoz nyújtott támogatást. Az orvos ugyanis semmire nem kényszerítheti a beteget, a biztosító azonban igen, hiszen a betegség "káresemény", ami pénzbe kerül, az együtt nem működő beteg pedig fokozza a biztosítási kockázatot.A jogalkotó tehát 60 éve fordítva ül a lovon, az orra meg a ló seggében van. Jó mélyen.:-)

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet

az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól

5. § (1) Adathiány vagy hibás adat miatt a szolgáltató a pótlólagos vagy javított elszámolás iránti igényét legfeljebb a teljesítés hónapját követő második hónap 10. napjáig küldheti meg. Az elszámoló által megküldött hibalista alapján a teljesítés hónapját követő negyedik hónap 10. napjáig nyújtható be az adat javítása, illetve a technikai okokból feldolgozhatatlan adat pótlása. A teljesítmények OEP által történő adatfeldolgozása során elkövetett hibák kijavítását az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott - az adott ellátásra vonatkozó elszámoláskor hatályban lévő - finanszírozási szabály hatályának idejére visszamenőleg kell elvégezni. A javított tételek elszámolása a hibás elszámolás időszakában érvényes forintértékkel történik.

(2) Adathiánynak minősül, ha a jelentett adatok a kötelezően jelentendő adatok nem teljes körét tartalmazzák.

(3) Hibás az adat

a) ha a szolgáltató, a szolgáltatást igénybe vevő adatai, vagy az ellátás azonosítását, leírását szolgáló adatok nem felelnek meg a jogszabályokban, továbbá a kitöltési útmutatóban foglalt előírásoknak, továbbá

b) ha a fekvőbeteg-szakellátást igénybe vevő adatai azonos ellátási napon egyéb ellátási formában is jelentésre kerülnek, ez alól kivételt képeznek krónikus fekvőbeteg szakellátás esetén a CT, MRI diagnosztikai vizsgálatok, az újszülöttek járóbeteg-szakellátásban jelenthető szűrővizsgálata, továbbá az R. 8. mellékletében szereplő ellátások.

Amennyiben a hiba javítására az első elszámoló által, az átfedésekről készített és az érintett szolgáltatóknak kiküldött lista alapján az (1) bekezdésben előírt határidőig nem kerül sor, az átfedéssel érintett elszámolási tételek nem kerülnek elszámolásra, kivéve, ha az elszámolási tételek közötti átfedések rendezését e rendelet másképp szabályozza.

(4) Az el nem számolt hibás vagy hiányos tételekről listát kell készíteni. Az ezen szereplő esetek csak a hibajavítást, illetve a hiány pótlását követően kerülhetnek elszámolásra. Az elszámolás a hibákat kijavító tételek megküldése után történik.

(5) A javított tételek elszámolása az általános szabályok szerint történik azzal, hogy a már korábban elszámolt tételt módosító javításoknál csak különbözetet lehet elszámolni.

(6) Az utólagos teljesítményelszámolás az elszámolásakor érvényes értéken történik.

(7) Ha az intézmény teljesítményét nem számolta el határidőre, az OEP évente legfeljebb két ízben - utólagos elszámolás mellett - előleget folyósít az intézmény kérelmére, amelynek összege legfeljebb a tárgyévet megelőző évi teljesítménydíj egyhavi átlagának egyharmada lehet.

11. § (1) A háziorvosi szolgáltató a háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottak után az E. Alapból a 12. § (2) bekezdés szerinti díjazásra jogosult, ha a külön jogszabály szerinti törzskarton, illetve gyermek-egészségügyi törzslap (a továbbiakban együtt: törzskarton) szabályszerű felvétele megtörtént. A házi gyermekorvosi szolgálat legfeljebb a 0-18 éves életkor közötti, a felnőtt háziorvosi szolgálat pedig a 14 éves életkor feletti bejelentkezett biztosítottak után részesül díjazásban. Nem jogosult a szolgáltató a bejelentkezett biztosítottak után díjazásra, ha a 17. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét - figyelemmel az 5. § (1) bekezdésében foglaltakra - nem teljesíti.

(4) A korcsoportonkénti pontszámok alapján történő díjazásra a háziorvosi szolgáltató érvényességi időhöz kötötten jogosult. Az érvényességi idő utolsó napjáig ismételt orvosi vizsgálatot kell végezni újabb törzskarton kitöltésével. Az orvosi vizsgálat során nem kell ismételten elvégezni a külön jogszabály szerint előírt vizsgálatokat. Az érvényességi idő számítása a biztosított születési napját követő hónap első napjától kezdődik, és az e bekezdésben meghatározott érvényességi ideig tart.

A korcsoportonkénti pontszám és érvényességi idő:

	a)	0-4 év közötti bejelentkezett biztosított után	4,5 pont 1 év
	b)	5-14 év közötti bejelentkezett biztosított után	2,5 pont 1 év
	c)	15-34 év közötti bejelentkezett biztosított után	1,0 pont 3 év,
	d)	35-60 év közötti bejelentkezett biztosított után	1,5 pont 2 év,
	e)	60 év feletti bejelentkezett biztosított után	2,5 pont 2 év.

(5) Az érvényességi idő lejártát követően, ha az érvényességi időn belül az orvosi vizsgálat nem történt meg, vagy azt a háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosítottnál igazolható módon nem kezdeményezte, az esedékes változásjelentésben a biztosítottat ki kell jelenteni. Amennyiben a kijelentést követően orvos-beteg találkozó jön létre, a 11. § (1) bekezdése szerint kell eljárni, az egyidejű ellátás mellett a biztosított újra bejelenthető.

(6) Amennyiben helyszíni ellenőrzés megállapítja az újabb törzskarton szabályszerű kitöltésének vagy az orvosi vizsgálatnak az elmaradását, illetve az orvosi dokumentációban nincs adat arról, hogy orvosi vizsgálat történt a tárgyidőszakban vagy ezt kezdeményezte a háziorvos, akkor a finanszírozó a biztosítottak után

a) az ellenőrzést követő hónap 1. napjától nem folyósítja a díjazást, továbbá

b) az érvényességi idő utolsó napjának az időpontjától az e biztosítottak ellátása alapján folyósított összeg visszafizetésére kötelezi a háziorvosi szolgálatot, annak kamataival együtt.

12:10 | Giulio