Orvosi szakmai kollégiumi választásokról és jogsértő munkáltatói gyakorlatokról

Az egyre terjedő válsághelyzetben az orvosi kamara mozgástere is nehezített, most azonban fontos aktualitásokról kell tájékoztatni a nyilvánosságot - jelentette ki Éger István, a MOK elnöke mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt idők során az orvosi szakmai kollégiumok jelentették egy-egy szakma (szakorvosi tevékenység) tudásalapú szerveződésének csúcsát. A szakmai kollégiumok tagjai általában az adott szakma művelőinek legjobbjai közül kerültek ki, és a testület, mint szakorvosi kérdésekben döntő legfelsőbb autonóm grémium létezett, egyben többnyire az adott időszak egészségügyi miniszterének is tanácsadó testületeként.

Még a legutolsó kollégiumi választások alkalmával is csak az adott kollégium tagjainak kb. 15%-át delegálta a szaktárca vezetője (21 főből jellemzően 3 főt). A szakmai kollégiumok megfelelő működése azért is kulcsfontosságú, mivel döntéseinek komoly gazdasági következményei vannak, hiszen szakvéleménye alapozza meg azokat a befogadási eljárásokat, melyek nyomán egy-egy új gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyeljárás befogadásáról, vagyis társadalombiztosítási támogatásáról az OEP dönt.

A rövidesen hivatalba lépő új kollégiumok megszervezését és összetételét előíró miniszteri rendelet sajnos – a szakmai szervezetek tiltakozása dacára – elvetette az egyébként a biztonságos és jó színvonalú betegellátás érdekében kulcsfontosságú magas szintű, autonóm dominanciát, és a 15 főben maximált kollégiumok felét (7 főt) a miniszter delegálja, a szakma csak a másik felerész terhére élhet választási jogával.
Mindemellett a lebonyolítással megbízott MOTESZ a választások során számos ponton olyan szabályokat alkalmaz, amelyek önkényesek, az érintett miniszteri rendeletből nem származtathatók, és a jelöltek választási esélyeit rontják. E szabályok megismerését követően haladéktalanul kifogással éltünk a felügyeletet ellátó egészségügyi miniszternél, aki azonban a felvetéseinkre érdemben nem reagált, a szabályok megváltoztatásáról nem intézkedett.

Kifogásaink különösképpen:

1.) Azokat, akiket több jelölésre jogosult szervezet is jelölt, a választás előtt felszólították, hogy jelöléseik közül egy nekik tetszőt tartsanak meg. Ezzel ezen többes jelölést kapott kollégák választhatósági esélyeit rontották.

2.) Az összesen maximum 53 elektort jelölő szervezetenként kategorizálták a szavazólapon, és egy-egy kategóriából csak egy jelölt volt választható, holott álláspontunk szerint az összes megválasztható személy közül szabad lehetőséget kellett volna adni a 7+1 fő kiválasztására, majd ezután az eredményben válogatva keresni az érintett 7 szervezet legjobb pozícióját elérő jelöltjét. (ez természetesen sokkal bonyolultabb és kényelmetlenebb a lebonyolító számára – amit a hebehurgyán megalkotott jogszabálynak köszönhet – ám mindezt kényelmi szempontok miatt a jelöltek kárára változtatni nem lehet)

3.) A 8. ún. szabad mandátum megválasztásakor megtiltották, hogy az illető személy az előző 7 – jelölő szervezetenként 1-1 – megválasztásra jelölt egyikével egyező lehessen.

4.) Érvénytelennek minősítették egy hivatkozott, ám közelebbről meg nem határozott szabályzat alapján azon szavazólapokat, amelyeken a lehetséges 7+1 főnél kevesebb szavazat volt található.

Tekintettel arra, hogy mindez súlyosan csorbítja az amúgy is rendeletileg zsugorított szakmai önrendelkezés lehetőségeit, és a kiküszöbölésére tett próbálkozásaink kudarcot vallottak, a Magyar Orvosi Kamara panasszal él a Fővárosi Főügyészség felé, kérve a kollégiumi választási folyamat ügyészségi felülvizsgálatát, a jogsértések kiküszöbölése érdekében, akár a kollégiumi választások megismétlésének elrendelése útján is.

****

Az egészségügyi folyamatos ellátás szervezésében és díjazásában tapasztalt jogsértő munkáltatói gyakorlatról és annak következményeiről

Gyenes Géza, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szervezet tagjai jelezték, miközben nőtt a munkaterhelésük, a jövedelmük ezzel ellentétben átlagosan 65-70 ezer forinttal csökkent. Ennek oka a túlmunkában eltöltött munkaórákkal való manipuláció. A kollégák így nem csak óráikat vesztették el, hanem azok szolálati időbe történő beszámítását is.

Ezügyben a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szövetsége egymással karöltve folyamatosan vizsgálódik és ennek kapcsán számos intézményt illetően számos kifogásolható ténykedést tapasztalt, nevezetesen:

- Nem születtek meg azok az egyéni szerződések, amelyekben a feleknek egy adott munkaidő keret időtartamára vonatkozóan meg kellett volna állapodniuk (túlórák elrendelhetősége, önkéntesség vállalása, díjazás, szolgálati időbe beszámítás)

- Ahol egyáltalán szerződéskötés történik, annak körülményei sem jogszerűek többnyire, mivel a foglalkoztatottak alapvető információk híján kénytelenek szerződni (nem ismerik az elvárt munkaidő mennyiségét, a díjazás mértékét, a szolgálati időben majdan megjelenő rész mértékét, stb.)

- Függetlenül attól, hogy szerződtek –e vagy nem a folyamatos ellátás szervezése (órakimutatás, minősítés, ebből adódó díjazás és beszámítás) a hatályos rendelkezések figyelmen kívül hagyásával történt.

- Az ügyeletet követően kötelezően kiadandó pihenő időt munkaidő veszteségként kezelték, vagyis később ledolgoztatták, illetve ennyivel csökkentették az érintettek alapbérét.

- A pihenőnapi ügyeletek díjazásánál figyelmen kívül hagyták, hogy azt kompenzálták-e szabadnappal, illetve nemleges esetben megfelelően növelt díjjal fizették-e ki.

A felgyülemlett problémák – amelyek mindegyike pontosan meghatározható jogszabályhely megsértésén alapul – kiküszöbölésére illetve megelőzésére már korábban javaslatokat tettünk a szaktárca vezetése felé. Időközben folyamatos kapcsolatot tartunk az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséggel is. Az OMMF ellenőrzései során országszerte számos intézményben vizsgálódott és a következőket találta:

Az akcióellenőrzés eredményei igazolták azt a feltevést, miszerint az egészségügyi ágazatban változatlanul meghatározó a munka-és pihenőidővel, valamint az ügyelet szabályaival kapcsolatos jogsértések aránya. Az akcióellenőrzés során vizsgált 18 egészségügyi intézmény szinte mindegyikénél (15), a munkavállalók 58%-át érintően volt fellelhető a munkaügyi előírások megszegése.

Az ellenőrzési adatok tanúsága szerint a legtöbb jogsértés az ügyelet szabályainak figyelmen kívül hagyásából adódik. Ez a szabályszegés az ellenőrzött munkáltatók közel felénél fellehető volt. Ennek leggyakoribb formája, hogy a munkáltatók a havi hat alkalmat meghaladóan rendelnek el ügyeletet. A másik jelentős számú munkavállalót érintő szabálytalanság e témakörben a minősített ügyeletet követő nyolc órás pihenőidő biztosításának elmulasztása.

Az akcióellenőrzésbe vont foglalkoztatók által elkövetett második leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő nyilvántartásának hiánya, illetőleg hiányossága, valótlansága.

Az előzőeken túl kiemelkedik a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabályok megszegése is. A munkáltatók nincsenek tekintettel a maximális - kollektív szerződés szerinti - 400 órás éves korlát szabályára, de a teljesített rendkívüli munkaidőt jellemzően az előírt határidőben ellentételezik. Általában megállapítható, hogy a munkabérrel és pótlékokkal kapcsolatos előírások nem sérülnek.

A munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben több helyen volt tapasztalható a hat havi, illetve havi munkaidőkeret kezdő és befejező időpontja meghatározásának elmulasztása. Egy közép-dunántúli kórház úgy határozott meg három havi munkaidőkeretet ápolói számára, hogy nem rendelkezett kollektív szerződéssel.
A napi munkaidő túllépése és ezzel a napi pihenőidő szabályainak megsértése is még mindig a jellemző jogsértések közé tartozik. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján nem ritka az akár napi 16,5-24 óra közti munkaidő teljesítése.

A szabadság tárgyévi kiadása sem teljesül maradéktalanul ebben az ágazatban. A következő évre átvitt szabadságnapok száma egyes esetekben a 35 napot is eléri. Egy észak-alföldi intézetben hat alkalmazott egyáltalán nem kapott 2006-ban szabadságot. A foglalkoztató nyilatkozata szerint, nem tudják úgy megszervezni - leállás nélkül - a munkát, hogy mindenki ki tudja venni a szabadságát.

Az előzőekben foglaltak ellenére Közép-Magyarországon, Észak Alföldön és Észak-Magyarországon is találtak a felügyelők a szabályokat maradéktalanul betartó intézeteket. Utóbbi területen ehhez az is szükséges volt, hogy a vizsgált tüdőszűrő csak hétköznap van nyitva.

A feltárt jogsértések miatt a felügyelőségek nem a bírságolásra helyezték a hangsúlyt, hanem figyelemfelhívást alkalmaztak, illetve a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezték a munkáltatókat, figyelemmel arra, hogy elsősorban a szabályozások rendezése, a prevenció és nem a szankció volt az elsődleges célja az ellenőrzés-sorozatnak.

A mellékletekben részletezett szabálytalanságok számából kiindulva összességében megállapítható, hogy indokoltnak tűnik az egészségügyi ágazat rendszeresebb, elsősorban hiányosságok feltárására és nem szankcionálásra irányuló ellenőrzése.

Fentiekből kitűnik, hogy az érdekképviseletek kifogásai jogosak, jogsértéseket észrevételező megállapításaikat a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai visszaigazolják. Ezért összhangban az OMMF javaslatával újult erővel arra törekszünk, hogy az egészségügyi tárca vezetésével ismételt egyeztetések során olyan eredmények szülessenek, amelyek a jövőben az egészségügyben munkát vállalók jogait maradéktalanul tiszteletben tartják, mivel a jelenlegi katasztrofális humánerő helyzet közepette szakembereink megtartása alapvető fontosságú kérdés.

dr.Gyenes Géza
MOK