Gyógyszerárak Németországban és Ausztriában

Gyógyszerek iránti igény

A gyógyszerekkel való ellátás a betegellátás része. A biztosítottak a szolgáltatásokat alapvetően természetbeni szolgáltatásként kapják. A gyógyszerellátásra is vonatkozik a törvényi gazdaságossági parancs. Olyan szolgáltatásokat, amelyek nem szükségesek vagy gazdaságtalanok, a biztosítottak nem igényelhetnek, a szolgáltatók nem eszközölhetnek, és a betegpénztárak nem engedélyezhetnek. A biztosítottak gyógyszerigénye elvileg a gyógyszertörvény szerinti minden gyógyszert magában foglal. A következő gyógyszerek az ellátási igényből azonban ki vannak zárva:

· nem gyógyszertárköteles gyógyszerek,

· 2004. január 1 óta a nem vényköteles gyógyszerek, kivéve azokat, amelyeket súlyos betegségek kezelésére terápiás standardként engedélyeztek, gyermekgyógyszerek 12 éven aluli gyermekek részére és fejlődési zavarokban szenvedő 18 éven aluli fiatalok számára,

· bizonyos gyógyszerek bagatell betegségekre (például meghűlés elleni szerek, hashajtók, utazási betegség elleni szerek),

· gazdaságtalan gyógyszerek az egészségügyi minisztérium negatív listája szerint az olyan gyógyszerek, amelyeknél az életminőség javítása áll előtérben (például Viagra, fogyasztó vagy dohányzás elleni gyógyszerek, hajnövesztő szerek).

Ezenkívül a gyógyszerirányelv rendelési korlátozásokat tartalmaz, amelyek csak bizonyos feltételek (indikációk) esetén rendelhetők vagy csak akkor, ha más intézkedéseket (például fizioterápia, étkezés átállítása, mozgás) már alkalmaztak, de nem használtak.

Előzetes engedélykötelezettség Németországban nincs.

Egy „pozitív listát” már kétszer megvitattak, de eddig nem jött létre. A kötszerek, vizelet- és vérteszt–csíkok nem gyógyszertárköteles gyógyszerek.

Fix összeg szabályozás

Azoknál a gyógyszereknél és kötszereknél, amelyekre fix összeg van megállapítva, a betegpénztár a költségeket csak ezen összegig vállalja. A fix összeg és a gyógyszer ára közötti differenciát a biztosítottnak kell viselnie, éspedig a szokásos hozzáfizetésen (receptdíjon) felül, amit ebben az esetben a fix összegtől számítanak.

Azt, hogy a gyógyszerek mely csoportjaira állapíthatók meg fix összegek, a gyógyszer irányelv mellékletében határozzák meg.

A fix összegeknek egy hatásos árversenyt kell kiváltaniuk és ezért a legkedvezőbb ellátási lehetőségekre irányulnak. Amennyire lehetséges, a terápiára elengedő gyógyszerválasztékot biztosítanak. A fix összegeket legalább évente egyszer felülvizsgálják, aktualizálják. Tapasztalatok szerint (a segédeszközökkel ellentétben, amelyeknél szintjén vannak fix árak) a gyógyszercégek áraikat a fix összegre csökkentik, különben forgalomcsökkenéssel kell számolniuk.

A gyógyszercégek a fix összegek megállapítását az európai kartelljog megsértésének tekintik. Az Európai Bíróság ebben a jogvitában a betegpénztárak javára döntött és megállapította, hogy a kasszák az európai versenyjog értelmében nem gyakorolnak gazdasági tevékenységeket és csúcsszövetségeik a fix gyógyszerárak megállapításánál nem vállalati egyesülésként működnek (C264/01, C306/01, C354/01 és C355/01).

A biztosítottak önrészesedése

Az önrészesedés, amelyet a biztosítottaknak fizetniük kellett a gyógyszerekért 2003 végéig a csomagolás nagyságához volt kapcsolva éspedig három fizetési fokozat volt, 4, 4,50 és 5 euró. Ezek egyre jobban zsugorodtak és már nem váltottak ki szabályozó hatást. 2004. január 1 óta a biztosítottak önrészesedése a gyógyszerekre a csomagolásonkénti eladási ár 10 százaléka, legalább azonban 5 euró és legfeljebb 10 euró csomagolásonként. A biztosítottakat illetve az orvosokat ezzel – mindenesetre a csomagolásonkénti 50 és 100 euró árrésen belül – ösztönözték arra, hogy olcsóbb (azonos értékű) gyógyszereket követeljenek illetve rendeljenek. Ez a szabályozó hatás azonban a generikumokat nem érinti, mert ezek többnyire kevesebbe kerülnek csomagolásonként 50 eurónál.

A biztosítottaknak minden naptári évben csak egy maghatározott határig kell önrészesedést fizetniük. Ez a terhelési határ az évi bruttó bevétel 2 százaléka, krónikus betegeknél, akik tartós kezelés alatt vannak 1%. A gyógyszerek önrészesedését ebbe a terhelési határba beszámítják. A terhelési határ nyilvántartása, a rendszer alkalmazása a betegpénztáraknak hatalmas adminisztratív nehézségeket okoz, különösen azért, mert nemcsak minden bevételt be kell számítani a nem önálló tevékenységből, hanem az önálló tevékenységből is, az összes kamatbevételeket stb.

A betegpénztárak és gyógyszertárak közötti kapcsolatok

A gyógyszertárak a keretszerződés szerint kötelesek egy kedvező árú gyógyszer kiadására (a három legolcsóbb és legdrágább hasonló gyógyszer átlaga alsó harmadából), ha a rendelő orvos

· a gyógyszert csak hatóanyag megjelölésével rendeli (elvileg ezt kellene tennie, de gyakran nem teszi) vagy

· a gyógyszernek egy azonos hatóanyagú gyógyszerrel való helyettesítését (aut idem helyettesítés) a recept megjelölésével nem zárta ki,

Kötelező a

· kedvező árú importált gyógyszerek kiadása, amelyek legalább 15 százalékkal vagy legalább 15 euróval olcsóbbak, mint a hasonló hazai készítmények,

· gazdaságos egyedi mennyiségek kiadása,

· a gyógyszertári eladási ár megadása a gyógyszercsomagoláson.

Az aut-idem helyettesítés a gyógyszerészek számára korábban akkor volt lehetséges, ha az orvos csak a hatóanyagot rendelte és a recepten kereszttel megjelölte az aut-idem helyettesítést. Ezt most a törvény megfordította, az orvosnak most azt kell megjelölnie, ha az aut-idem kiadását meg akarja akadályozni. Az orvosok az aut-idem helyettesítést a terápia elsőbbségébe való beavatkozásnak tekintik, most a helyettesítés kizárását jelölik meg. Ezzel szemben a gyógyszerészek pozitívan viszonyúlnak a helyettesítéshez, mert ezt a szakma felértékelésének tekintik.

Finnországban gyakorlat a gyógyszerek aut-idem helyettesítése a gyógyszerész részéről. 2003 áprilisa óta a finn gyógyszerészeknek kb. 1900 drága eredeti készítményt kell kedvező árú generikumokkal helyettesíteniük, aminél a helyettesítő termék max. 2-3 euróval lehet drágább, mint a legkedvezőbb rendelkezésre álló generikum. A rendelések 70 százalékában a finn orvosok maguktól írják fel a kedvezőbb árú gyógyszereket. A legtöbb esetben a betegek is elfogadják a helyettesítést, mert az önrészesedés a csomagolás árától függ.

Az első elemzések szerint ezzel az intézkedéssel a megtakarítás kb. 5 %. Ezt a magas megtakarítást a lényegesen csökkentett előállítási árakra is vissza lehet vezetni, mert a kedvező árú gyógyszereknek nagyobb esélyük van, hogy azokat rendelik az orvosok vagy azokkal helyettesítenek a gyógyszerészek.

A gyógyszerek árképzése

A legtöbb gyógyszer árát a gyógyszerár-rendelet szabályozza és ezzel ki van vonva a szerződéses partnerek diszpozíciója alól. Az árképzés alapja a termelői ár, erre jön a nagykereskedelem és a gyógyszertár pótléka. Ebből az árból levonják a betegpénztári csökkentést. További rabattot a gyógyszertárak nem adhatnak sem betegpénztáraknak, sem magánszemélyeknek. A gyógyszerek hozzáadott értékadója (ÁFA) 16 %, ezt a betegpénztáraknak nem térítik vissza.

A termelői árak Németországban a lényegesen nagyobb piac ellenére lényegesen magasabbak, mint Ausztriában (lásd a táblázatot). Ezt a szakértők arra vezetik vissza, hogy Németország a gyógyszercégek részére „referencia piac.”

Gyógyszer	csomag	Term.ár	Dbár	csomag	Term.ár	Dbár
Seropran filmtab 20 mg	28 x	12.30	0.44	20 x	20.18	1.01
Norvasc tbl 5 mg	28 x	9.71	0.35	20 x	7.23	0.36
Acecomb tbl	28 x	14.16	0.52	30 x	9.06	0.30
Dilatrend tbl 6.25 mg	28 x	3.93	0.14	28 x	9.69	0.35
Zurcal filmtbl 20 mg	28 x	18.00	0.64	30 x	29.14	0.97
Zyprexa filmtbl 10 mg	28 x	112.02	4.00	28 x	131.12	4.68
Fosamax tbl	28 x	25.65	0.92	14 x	15.78	1.13
Sortis filmtbl 10 mg	30 x	21.95	0.73	30 x	21.92	0.73
Rebif inj.Lsg.FSpr.0.5 ml	12 x	975.00	81.25	12 x	920.60	76.72
Betaferon TrStechamp.	15 x	940.12	62.67	15 x	1068.86	71.26

A nagykereskedelmi árrés az előállítói ártól függ, ez minél nagyobb, annál kisebb a árrés mértéke. (Degresszív árrés) A gyógyszertári pótlékot messzemenően leválasztják a gyógyszer áráról. A gyógyszertár minden kiadott csomagolás után mint disztribúciós díjat egy fix 8,10 eurós pótlékot kap és a raktározás ártól független költségeire egy pótlékot a nagykereskedelmi ár 3 százalékát. A korábbi gyógyszertári árrés lényegesen jobban függött a gyógyszer árától. A gyógyszerésznek ma nagyobb ösztönzése van arra, hogy olcsóbb készítményeket adjon ki. Másrészt azonban a kasszák számára az olcsóbb készítmények aránytalanul drágulnak, míg a drága gyógyszerek lényegesen olcsóbbak lesznek.

A betegpénztárak – a gyógyszertárakon keresztül – egy levonást kapnak az előállítói árból (annak 6 százalékát), amelyet a gyógyszertáraknak az előállítók megtérítenek. 2004-ben ez az úgynevezett előállítói rabatt – mint a gyógyszeripar egyszeri szolidaritási járuléka – 16 % volt, mindenesetre csak a szabadalomvédett eredeti készítményekre és nem a generikumokra. Kiegészítőleg a betegpénztárak a gyógyszertáraktól egy 2 eurós levonást kapnak minden kész gyógyszer után (egyéb gyógyszerekre az eladási ár 5 százalékát) úgy, hogy disztribúciós díj 6,10 euróra csökken. Ez a levonás azonban feltételezi, hogy a gyógyszerész számláját a beérkezés utáni 10 napon belül a betegpénztár kiegyenlíti.