Az Alkotmánybíróság 2009. március 17-én tette közzé 1067/B/2006. számú határozatát a különböző orvosi receptek adattartalmával kapcsolatosan. Öt indítványt egyesítettek és közösen bíráltak el. A határozat jogellenesnek ítélt számos adatkezelést (pedig az én indítványaim még köztük sem voltak). Ennek következtében az AB 2009. dec. 31. határidővel megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint az orvosi receptekre:
- gyógyszer esetén az orvos ráírja a beteg nevét, lakcímét, születési idejét (életkorát), TAJ számát és betegségének BNO kódját. Ez a 44/2004. EüM rendelet 7. § (3) bekezdés c) pontja;
- gyógyászati segédeszköz esetén az orvos a ráírja a receptre a BNO kódot. Ez a 14/2007 EüM rendelet 13. § (3) bekezdés e) pontja.
Az alkotmánybíróság megállapította, hogy az 1997. évi XLVII. törvény 22. § (5) bekezdése nem tartalmazza azt, hogy a társadalombiztosító kezelheti az elszámolás céljából a beteg nevét, lakcímét és születési idejét. Ennek következtében a 44/2004. rendelet törvényi felhatalmazás nélkül keletkeztet kötelező jellegű személyes adat kezelést. Mivel ez az Alkotmány 8. §-ba ütközik, az adatkezelést megsemmisítette.
Az indítványok sérelmezték a BNO kódok küldését is. Erről az AB megállapította, hogy ennyire részletes információra az elszámoláshoz nincs szükség, ezért az orvosi recepteken található BNO küldést az alapvető emberi jogok aránytalan korlátozásának találta (és egyben szükségtelennek is). Az AB nagyjából megválaszolta azt a kérdést is, hogy a receptekre a TAJ csak akkor kerülhet fel, ha társadalombiztosítási támogatással történik a vény rendelése, és a nem támogatott szerek személyes adata NEM juthat el az OEP adatbázisába. Ezért az indítványok közös eredőjeként - megsemmisítette a 44/2004 EüM rendelet 7. § (3) bekezdés egészét.Mivel az indítványozók nem kérték, ezért a 14/2007. EüM rendelet hasonló adatküldését nem semmisítették meg (sajnos - de ezt be lehetne pótolni). A 2009. januárban beküldött indítványom nem szerepelt a felsoroltak között, de láthatóan annak szövegét elfogadta és használta az AB a határozat megfogalmazásakor. Az indítványozók ugyancsak nem kérték, hogy a háziorvosok tételes recept jelentését semmisítse meg az AB, ezért ez elmaradt - én viszont 2009 januárjában kértem, úgyhogy ez sínen van. Az AB egy dologban lépre ment - ugyanis úgy találta, hogy a receptek egyedüli célja a társadalombiztosítási támogatás elszámolása. Ha engem kérdeznek, akkor ez valószínűleg nincs így.
A recept ugyanis kötelesség (és felelősség)vállalás is. A különvéleményt adó két bíró ezt kapisgálta, de nem írta le. A mostani döntés következtében a támogatás nélküli recepten már semmi sem lenne, csak a gyógyszer neve. Így akár a recept mint olyan meg is szünhetne. Ezt én mint későbbi célt elfogadnám, de talán még most nincs itt az ideje. A következő napok során az 1997. évi XLVII. törvény tb.-vel kapcsolatos 22. § (5) bekezdésének minden pontját meg fogom támadni és még komolyabb korlátok közé fogom szorítani az OEP adatkezelését - egy emberileg is elfogadható, normális szintűre (a tárolás idejét is). Ez egy borzasztóan fontos eredmény. Az AB elkezdte felfejteni az egészségügyben található elképesztően nagy jogi rendezetlenséget, a hihetetlen posványt el kell takarítani.
Zoltán Alexin, PhD, senior lecturer
University of Szeged,
Department of Software Engineering,
e-mail: alexin@inf.u-szeged.hu
www: http://www.inf.u-szeged.hu/~alexin
mottos: "Sine SPAM vita tristis esset."
"e-pistula non erubescit."
Giulio
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése