Alkotmányellenes
az a jogegységi határozat, amely értelmében be kell számítani a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakközépiskolában töltött tanulóéveket. A hivatásosok amúgy is jelentős korkedvezménnyel mehetnek nyugdíjba - akár már a negyvenes éveik elején.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa indítványozta a közúti közlekedésről szóló törvény objektív felelősségre, illetve a közigazgatási bírságolásra vonatkozó szabályainak megsemmisítését. Az Alkotmánybírósághoz fordultak a bankok egyoldalú hitelszerződés-módosítása miatt. A Taláros Testület március 9-10-i teljes ülésének napirendje. Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes a 4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat, amely kimondta, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámít.
Az indítványozók – köztük magánszemélyek, bírák és állami szerv képviseletében eljáró ügyvéd – azért kezdeményezték az Alkotmánybíróság eljárását, mert álláspontjuk szerint a támadott jogegységi határozat nem felel meg a jogbiztonság követelményének, ezen túlmenően ellentétes a Legfelsőbb Bíróságról szóló egyik alkotmányi rendelkezéssel, sérti továbbá a diszkrimináció tilalmának elvét és a szociális biztonsághoz való jog garantálását.
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában kifejtette, hogy a jogegységi döntés alapjául szolgáló, 1976-ban elfogadott minisztertanácsi határozat értelmezett rendelkezésének nincs normatartalma, azt a jogegységi határozat sem pótolhatja. Mivel a Legfelsőbb Bíróság jogegységesítő jogkörének nem része a jogalkotás, illetőleg a jogszabálymódosítás, a jogegységi tanács az Alkotmány 47. § (2) bekezdésébe ütközően rendelkezett a szolgálati idő beszámításáról.
A döntést valamennyi alkotmánybíró támogatta, de a határozat indokolásához Bragyova András, Holló András, Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírák párhuzamos indokolást csatoltak.
Sereg András a Testület szóvivője elmondta: jogegységi határozatot akkor hoz a Legfelsőbb Bíróság, ha a bírói gyakorlat ellentmondásos, márpedig ebben a kérdésben előfordult, hogy egyes bíróságok beszámították a szakiskolai éveket, mások viszont nem. Ennek a problémának az áthidalására született az a jogegységi határozat, amely úgy fogalmaz, hogy a fegyveres és rendészeti erők dolgozóinak nyugdíjazásánál be kell számítani a szakképzési éveket. Ennek a határozatnak a jogalapja egy 1976-ban született minisztertanácsi döntés volt, amelyet azonban az évek során többször is módosítottak, végül pedig eltöröltek. Vagyis egy kiüresedett, normatartalom nélküli határozatot értelmezett a Legfelsőbb Bíróság, a jogegységesítési határozatában. Ennek értelmében az Alkotmánybíróság nem tartalmi kérdések, hanem a jogalkotási folyamat miatt minősítette alkotmánysértőnek a jogegységi határozatot. A határozat akkor lép hatályba, amikor annak szövege megjelenik a Magyar Közlönyben, vagyis nem visszamenőlegesen, bár ezt számos indítványozó kérelmezte. Hozzátette: a döntés értelmében a szóban forgó jogegységi határozat az iskolás évek beszámításáról a jövőben nem lesz kötelező, vagyis a bíróságoknak kell kialakítaniuk egy alkotmányos normáknak megfelelő gyakorlatot, vagy a jogalkotónak kell olyan törvényt hoznia, amely egyértelmű eligazítást ad.
A mostani szabályok értelmében a fegyveres és rendészeti szervek dolgozói 25 éves szolgálat után, akár negyvenévesen is befejezhetik a munkát, a nyugdíjazással pedig többet kapnak, mintha tovább szolgálnának, mivel nekik kedvezőbb a nyugdíjszámításuk, mint másoknak - ezért sem véletlen, hogy a 45 ezer fős rendőrségen mindössze 350 rendőr életkora haladja meg az ötven évet. Ma egy rendőr átlagosan 131 ezer forint nyugdíjat kap.
C-PRESS Szerkesztő gondolatai:
Akad pár dolog ami a törvények szerint az Alkotmánybíróságot nem hozza lázba, de a gyarló embereket nagyon. Nem hozza, hiszen "törvényes" magyar parlament által elfogadott alkotmányon nyugszik.
Lényege, rendőreink azon vitatkoznak, hogy beszámít e a középiskola vagy sem a nyugdíjba. Azon nyugdíjba amely alapján nekik kb 42 éves korukra megjár 131 ezrer forintos ellátás. E nyugdíj mellett természetesen a munkaerőpiacról a még "munkaköteles" korosztályt kiűzik kapcsolataik révén. Kevés ugye az a kis nyugdíj...
A másik szélsőség, amikor az állam pénzén 2-3 diplomát szereznek meg 35 éves korig. Aztán szintén távoznak 42 évesen a testülettől.
Belőlük szaporodik a jogásztársadalom krémje mely igazán jó kapcsolatokat tud ápolni mindenhol, s mindezt nyugdíj mellett? No de miért is teszik meg, miért tehetik meg 20 év tanulás, taníttatás után, hogy mindössze 7 évet dolgozzanak? Nem merem összehasonlítani vajon mibe került "csak" az utolsó három diploma nekünk.
És vajon a kisnyugdíjas tehet a nyugdíjrendszer széteséséről?
Vajon ha 45000 rendőrünk van, 20 éves rotációban mennyi megy nyugdíjba egy évben?
45000 : 20 = 
2200-2500 fő. Egy kissebb város lakossága, akiket az "aktívaknak kell eltartani."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése