Mi értelme van az orvosi recepteknek?

2009. március 25.

Két fontos döntést hozott a héten az Alkotmánybíróság (AB): megsemmisített két olyan egészségügyi miniszteri rendeletet, amely szabályozta a betegek adatainak kezelését. A döntést mindenki másként értelmezi. A minisztériumnak át kell dolgoznia a jogszabályokat.

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes az orvosi vényekre ráírni a betegek adatait, és december 31-i hatállyal megsemmisíti ezt az előírást. Ez a rendelet mondta ki azt, hogy az orvosnak rá kell írni a receptre egyebek mellett a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és taj-számát.

Az Alkotmánybíróság azzal indokolta döntését, hogy ilyen adatkezelést nem lehet rendeletben szabályozni, és az adatok nem elengedhetetlenül fontosak a gyógyszerkiadáshoz.

Kellenek a személyes adatok

A testület szerint ugyancsak alkotmányellenes "a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló egészségügyi miniszteri rendelet egyik pontja", ezért 2009. december 31-i hatállyal azt is megsemmisítette. Ez írja elő, hogy a gyógyászati segédeszköz rendelésére szolgáló vényen fel kell tüntetni a beteg kórisméjének BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját.

Figyelembe kellene venni, hogy személyes adatok nélkül a patikusok nem tudnak segíteni egy gyógyszerrel kapcsolatos tévedés vagy visszaélés esetén - mondta a döntésre reagálva a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Horváth Tamás egy példát is hoz: volt már olyan eset, hogy hivatalosan vissza kellett vonni egy gyógyszert, és ezt csak a patikusokon keresztül lehetett megtenni, mert ők tudták visszakeresni, kinek, milyen címen adták ki a készítményt.

Kérdés, mi lesz rajtuk (Fotó: Járdány Bence)

Az is fontos, hogy egy gyógyszerész tudja, gyereknek, felnőttnek, vagy egy idősebb betegnek lesz-e a gyógyszer, hiszen a rendszerben ők az utolsó szakmai kontroll - tette hozzá. A kamara elnökének értelmezése szerint egyébként az Alkotmánybíróság döntésében arról van szó, hogy magasabb szintű jogszabályban kell rendezni ezt az ügyet, nem úgy, mint most, egy miniszteri rendeletben.

Tehát törvényben kell szabályozni azt, hogy a támogatott gyógyszereknél a taj-szám és a BNO-kód mellett legyen feltüntetve a beteg neve, címe és életkora is. Horváth Tamás úgy véli: azért ad év végéig, 2009. december 31-ig időt az AB határozata, hogy a döntéshozók megalkothassák ezt a törvénymódosítást.

Akár meg is szűnhetne

Hávelné Szatmári Katalin, a kamara korábbi elnöke szerint a baj az, hogy az OEP túlterjeszkedik saját hatáskörén, és nem csak biztosítóként, hanem hatóságként is próbál működni. A patikus egyébként az AB-döntést úgy értelmezi, hogy a testület a mostani döntésével kimondta: a vényeken a minimálisan szükséges adatok szerepelhetnek csak. "A gyógyszerészeknek húsz dolgot kell ellenőrizniük a recepteken, és ezek közül számosat rögzíteniük is kötelező. A döntés nekem azt mondja, hogy vissza kell menni a kályhához, és újragondolni az egész ügyet".

Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa - aki régóta foglalkozik az egészségügyi adatok védelmével -, lapunknak azt mondta, az AB döntésével egyetért. "Sőt én is indítványoztam ugyanezen adatkezelések megszüntetését az AB-nél. A testület most öt korábbi indítványt egyesített, amelyben ugyan nem sorolta fel az enyémet, de a döntéssel így is egyetértek".

Alexin Zoltán azt mondja, ő ennél is messzebbre ment volna, és szerinte egyetlen problémát kellene már csak megoldani. "Arra kellene választ kapnunk még, hogy mi a célja az orvosi receptnek? Eddig ugyanis egyedül a tb-támogatások elszámolása szerepel csak a jogszabályokban. Ha kiderülne, hogy tényleg csak ez az egyetlen cél - akkor a nem támogatott esetben meg is szűnhetne a recept, mint Görögországban." Az egyetemi adjunktus azt mondja: ott teljes áron minden gyógyszert megvehetek a patikában vény nélkül, a mérgeket, a kábítószereket és a hormonokat kivéve.

Alexin Zoltán szerint meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy mindenki saját felelősségére vásárolhasson teljes áron gyógyszert a patikában. Ez jelentősen mérsékelné az egészségügyi rendszer terhelését. A konkrét döntésekkel kapcsolatban azt mondja, a bíróság a taj-számmal kapcsolatban annyit kötött ki, hogy a nem támogatott gyógyszerek vényén nem szerepelhet a taj-szám.

Van még több is?

"Ennek az az oka, hogy a vonatkozó törvényben (ami magasabb rendű jogszabály, mint a vényekre vonatkozó miniszteri rendelet) az OEP kizárólag az Egészségügyi Alapból finanszírozott ellátások esetén kapott felhatalmazást a taj használatára. A név/lakcím/születési idő - feltüntetését jogalkotói ügyetlenség miatt semmisítette meg, mivel ebben az esetben egyáltalán nem szerepelt a vonatkozó törvényben, hogy ezeket az OEP használhatja-e.

Úgy gondolom, hogy ha a törvényt korrigálják, akkor a név/lakcím/születési idő visszakerülhet a receptekre." Alexin Zoltán szerint ugyanakkor elgondolkodtató, hogy ha már egyszer szerepel a taj, akkor mi értelme van külön feltüntetni a nevet, lakcímet, életkort.

"A német orvosi recepten már régóta csak kódszámok vannak. A felírt gyógyszer is kódszámmal szerepel, és a felíró orvos is. Ezekről éppen elegendő, ha csak a gyógyszerész tudja, hogy mire valók. Amikor viszont nincs taj a recepten, akkor bizony van értelme az egyéb azonosító adatok feltüntetésének." Az adjunktus azt mondja, még számos várakozó beadvány van, amely érinti az egészségügyi adatkezelést, amely jelenleg semmilyen nemzetközi követelménynek, morális elvárásnak sem tesz eleget.

A minisztérium jelezte, hogy módosítják a szabályozást.

Mit kifogásoltak a bírák?

Az alkotmánybírák szerint mindkét rendelkezés formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért alkotmánysértők, mert a személyes adatok védelméhez való joggal összefüggésben sértik az alkotmány 8. szakaszának (2) bekezdését, mivel rendeleti szinten írnak elő kötelező adatkezelést.

Tartalmi szempontból pedig azért ellentétes a két szabály az alaptörvénnyel, mert a rendelkezésekben érintett adatok nem elengedhetetlenül szükségesek a kiadó személy számára - közölte Sereg András. Az alkotmány 59. szakaszának (1) bekezdésében megfogalmazott személyes adatok védelméhez való jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad, de kivételesen törvény is elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja felhasználásának módját is.

Az Alkotmánybíróság azért december 31-i hatállyal semmisítette meg a két rendelkezést, hogy a jogalkotónak megfelelő időt biztosítson a hatályát vesztő rendelkezések alkotmányos újraszabályozására.

http://www.hirszerzo.hu/cikk.mi_ertelme_van_az_orvosi_recepteknek.102118.html