2009. január 19., hétfő

ÁLTUDOMÁNYOK

Felkeresnél-e, nyájas olvasó, olyan céget, amely így hirdeti magát: "vállakozásunk kellemes környezetben történő lábnyomkodás után tetemes összegű számlát állít ki"? És vajon, ha a következő módon hirdeti magát:

"A talp bőrének szükség szerinti megtisztítása után a vizsgáló a pácienssel szemben, ülve foglal helyet, hogy mindkét kezével és ujjaival a legteljesebb mértékben hozzáférjen a talphoz. [...] A kezdeti diagnosztika első lépése közül a szimpatikus ganglionok pontjainak, majd a központi idegrendszeri leképeződés vizsgálata, kezdve a talamus [sic], az agytörzsi retikuláris résztől, nyúltvelő, kisagy, egyensúlyszerv és ezeken a pontokon végighaladva, következik a hipotalanusz [sic], hipofízis, hippocampus feltételezett kivetülése. Elsősorban azokat a pontokat érintjük, ahol a pont érzékenységet jelez és a paciens panaszként éli át, a vizsgáló pedig különböző lerakódásként, anyagtömörülésként érzékeli /nagyság, keménység, forma/. A diagnosztika során általában a jobb kéz mutatóujjának középpercét használjuk, annak háti felszínével haladunk pontról pontra."

Bár remélem, hogy a válasz ismét nem, az igazság az, hogy az emberek nagy többsége ilyenkor igencsak elbizonytalanodik. Olyannyira, hogy Dr. Vargha Zoltán PhD-nek, és ki tudja hány szakmabeliének remek megélhetést biztosít éveken át, noha a fenti két idézet tartalmilag ugyanazt a tevékenységet írja le. A laikusok számára ugyanis van valami roppant vonzó az általuk értelmezhetetlen szakszavakban, valami furcsa bizalmat adnak ezek (és különösen az idegrendszer belekeverése) olyan dolgoknak is, amelyektől egyébként ösztönösen tartózkodnának. Egy tavaly megjelent cikk kvantifikálja is ezt a megfigyelést, érdekes eredményekkel. A kutatók jó és rossz magyarázatokat adtak egy jelenség értelmezésére, vagy egyszerű konyhanyelven, vagy úgy, hogy az előbbi magyarázatokhoz hozzácsaptak néhány (egyébként teljesen irreleváns) idegtudományi terminus technicust.

Laikusok esetében az általuk egyébként nem igazán értett kifejezések hatása mágikusnak bizonyult. Különösen, ha olyan magyarázatokról volt szó, amelyekről egyébként tudták, hogy hamis. A mellékelt ábrákon a fehér oszlopok a "jó" magyarázatra adott válaszokat jelzik (a pozitív értekek elfogadást jelölnek, a negatívok pedig elutasítást), a szürkék pedig a "rossz" válaszokra születő reakciót.

Jól látható, hogy néhány idegen szó, és a nonszensz hirtelen nagyon hihetővé vált.

Érdemes ezt összevetni azok reakciójával, akiknek van fogalma a hozzáadott szavak értelméről: a "szakértői csoport" szemében a hibás válasz nem lett a fölösleges verbális sallangtól jobb, sőt a jó válasz értékét is lerontotta az oda nem illő információ. Ez talán furcsának tűnhet elsőre, de igazából ez a várható reakció: az irreleváns informácókat, amelyek a laikus közönség esetében, ismeretlenségük és idegenségük révén esetenként elfedik, elfeledtetik a valódi érvek súlytalanságát, nem díjazzák a szakmabeliek.

Paradox módon, ha egy olyan csoportot vizsgálunk, amely ismeretei tekintetében )elvileg legalább) valahol a laikus és a szakértő közt helyezkedik el, névszerint az idegtudományi kurzuson résztvevő egyetemistákat, nem kapunk jobb eredményt, mint egyszerű laikusok esetében. Sőt ez esetben a "jó" válaszokat is vonzóbbá teszik a szakszavak.

Mi következik mindebből? Egyrészt, hogy néhány félév biológia biflázás gyakran nem elég a kritikus gondolkodáshoz szükséges tények és logika elsajátításához. Másrészt, ha olyasmit olvasunk, ami nagyon tudományosan hangzik, de nem értünk, ne gondoljuk automatikusan azt, hogy a szaknyelv használata egyet jelent a valódi hozzáértéssel. Sőt, túl sok szaknyelv egy átlagembernek szóló szövegben, mindig legyen gyanús. Valódi kutatók amennyire lehet egyszerűsíteni próbálnak, ha tudományos ismeretterjesztésre szánják magukat (nem mindig sikerül, de a szándék azért felfedezhető). Ha valaki szándékosan úgy ír meg egy anyagot, hogy az ne legyen érthető a laikus számára, az általában rejtegetni próbálja saját hozzánemértését.



a
Weisberg DS, Keil FC, Goodstein J, Rawson E, Gray JR (2008) The seductive allure of neuroscience explanations. J Cogn Neurosci 20(3): 470-477.



http://criticalbiomass.freeblog.hu/


A gyógymód általános leírása

Az emberi lények évezredek során közel teljes harmóniában éltek a természettel. Az ember megkapta a föld energiáját, a levegőét, a vizét, a napét, vagy akár a többi emberét állandó jelleggel, de az utóbbi évszázadban a dolgok radikálisan megváltoztak. Az egészségtelen városi élet teljes bezártsággal, ülő életmóddal, stresszel, szennyeződéssel, a "nappal - éjszaka" bioritmusának felborulásával, a serkentő szerek, mint a kávé, alkohol, dohány, drogok és a kémiailag kezelt élelmiszerek - túlzott fogyasztásával, elszakította az embert a természettől, egy elidegenedési és alkalmazkodás-hiányos tünet együttest okozva a környezet egészséges energetikai hatásaival szemben (geo-aero-helio-termo és hidroenergia).

Ez az alkalmazkodási képtelenség "nem bocsát meg", olyan kellemetlen tüneteket produkál, amelyek krónikussá válhatnak: aszténia, fáradékonyság, lassúság, vasomotorikus fejfájás(migrén), étvágytalanság, szédülés, álmatlanság, időjárás érzékenység, általános indiszpozíció, emésztési problémák, heves szívdobogás, sok izületi gyulladások, stb. amelyek végül tünetként jelentkeznek, nehezen felismerhető okokkal.

A Vargha gyógymód a prof. Ioan Dorgo által 1970-ben elkezdett, a keleti és a nyugati gyógyító módszereket az általa bio-neuro-fiziológiának nevezett fogalom szintézisével kialakított eljárásból került kifejlesztésre.

A bio-neuro-fiziológia feltételezi, hogy a szervezet matrix-szerűen műkökik. Az élő szervezet egy komplex anatómiai és funkcionális rendszer, amelyet számos egyéb tényezőn kívül a mozgató rendszer, a vér- és nyirokkeringési rendszer, a kötőszöveti rendszer és a vegetatív (szimpatikus és paraszimpatikus) idegrendszer alkot.

A "mátrix" rendelkezik olyan elemekkel, amelyek azt leginkább a szervezet egy új anatómiai-funkcionális rendszereként tünteti fel: saját mérhető frekvenciával. Ez a frekvencia a sejtszintű kommunikáció egyik formája, a külső ingerekre egy egységes és mindig ugyanolyan reagálási móddal, valamint egy kölcsönös összefüggési aránnyal az ingerekre. Mindezek a rendszerek, amelyek a "mátrixot" alkotják, egységes egészként működnek, folyamatos funkcionális kapcsolatban állnak egymással és ami a legfontosabb, a külső környezet változásaira egységes rendszerként, "ütköző"-ként reagálnak.

A mátrix a szervezet első kapcsolatát jelenti a külső környezettel szemben. Elsődlegesen rá hatnak a balneofizioterápia, a kinetoterápia (megelőző, illetve terápiás) fizikai - kémiai elemei, vagy a reflexoterápia és bioenergetika gyakorlatai. Rajta keresztül lehet hatni a szervezetre, tehát a "bioszra", a jól kialakult és évezredek óta ismert úgynevezett neurofiziológiás utakon, amelyek különböző terápiás technikákkal a szervezet diszfunkcionális paramétereinek egyensúlyba hozását biztosítják. Miért fontos ismernünk ezt az új és komplex "ütköző" rendszert? Azért, mert kulcsfontosságú minden orvosi információ szerzésében és az ezt követő terápiában, akár azon a modern invesztigációs és digitális terápiás vagy manuális, még az ókorból ismert módszerek, információk és válaszokat értjük, amelyek nélkül lehetetlen lenne a pontos diagnózis felállítása és egy ezt követő fázisban a hatékony kezelés elérése.

A bio-neuro-fiziológia elmélete tehát nem más mint, a külső környezeti ingerek érzékelését és a szervezet belseje felé történő továbbítását biztosító rendszer anatómiai és funkcionális alapjaival, valamint a szervezet ezen ingerekre való reagálásának módjával foglalkozió elmélet, a diszfunkcionális paraméterek egyensúlyának helyreállítása, vagy ezen diszfunkcionalitások megjelenésének megelőzése érdekében.

Ehhez az elmélethez kapcsolódik a Vargha metodika is.

Az alkalmazott módszerek a vegetatív, sav-bázis, neuro-hormonális immunrendszeri és pszicho energetikai egyensúlyt a szenvedő emberi szervezetben, vagy az egészségesnek tűnő szervezet pszicho - fizikai ellenállásának a növelését eredményezték. Ha a terapeuta megérti azt, hogy a "betegség" nem más, mint a paraméterek (vegetatív, sav-bázis, neuro-hormonális, immun és pszichés) elváltozásai, amelynek a szervezet "mátrix" rendszerének dereglálódásában illetve tehetetlenségében rejlenek, akkor ennek a terapeutának sikerülni fog az egyensúly visszaállítása is. A "mátrix" kóros működése egyenlő a szervezet és külső környezete (levegő, víz, fény, hő, geo-energia) közötti kapcsolat csökkenésével vagy éppen megszakadásával. Ez a tény a "mátrix" specifikus frekvenciájának a csökkenésével mérhető. Mivel úgy viselkedik, mint egy óriási kapcsolati rendszer a szervezet és környezete között, a "mátrix" kóros működése a szervezet és környezete közötti kapcsolat blokkolását jelzi.

A Vargha metodus olyan, szabadalmilag védett eljárás, melynek alapját a hagyományos kínai orvoslás és a Dorgo professzor által kifejlesztett neurálterápia továbbfejlesztése képezi. A szervezetet egységes rendszernek feltételezve, elsősorban a talpon észlelhető, un. idegleképeződések megadott szigorú ütemezés szerinti ingerlésével olyan külső-belső hatást gyakorolunk a szervezetre, amely képessé teszi azt a regenerálódásra, megújulásra.A nagyfokú specializálódás miatt csak egy-egy szakterületre koncentráló hagyományos orvoslással szemben az eljárás a szervezet egészét tekintik egységes rendszernek, és ugyanezen szemléleten alapul a kezelés is.A terhelt és teljesítőképességében visszaesett személyeknél nemcsak biológiai, hanem a stresszkezelést, és a sikeres megküzdést biztosító személyiségforrások (pszichológiai immunrendszer) hatékony mőködése vonatkozásában is zavarok mutatkozhatnak. Ez pszichoszomatikus betegségekben, majd irreverzibilis elváltozásokban is megnyilvánulhat. Az idegleképeződéses ingerlésen alapuló ütemezett kezelés segít helyreállítani a szervezet egyensúlyát, javítja a központi idegrendszer működését, korrigálja a neurohumorális szabályozás anomáliáit és aktivizálja a szervezetet, mint egységes biológiai-pszichológiai rendszert.

Gyógymódomat az ayurvédikus orvoslás, a keleti gyógymódok filozófiája és a közismert ősi egyiptomi eredetü reflexológiai alapokra támaszkodva a vegetatív - endokrin zavaroknak a gyógyítására alakítottam ki úttörő terápiaként, mellyel hatást tudunk gyakorolni a sejtek közötti kommunikációra, a sejtek anyagcseréjére, befolyásolni, optimizálni tudjuk működésüket. A szív elektroimpulzusaihoz hasonlóan a reflexológián alapuló metodika lényege, hogy bizonyos szervezeti részekhez, szöveteket alkotó sejtcsoportok a talpon holografikus idegleképeződéseket jelenítenek meg, melyeket ingerelve, azok pontosan visszajelzik az adott sejtcsoport terheltség - túlterheltség, vagy funkciózavarát, hogy mennyire optimális a sejtek anyagcseréje, vegyi továbbvivő készsége. Már itt is fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a talpi megjelölt pontok nem teljesen azonosak a hagyományos talptérképek akupresszúrás holografikus szervkivetüléses pontjaival, melyek statikus kezeléseket tesznek lehetővé.

A diagnosztika

A vizsgálandó személyt egy speciálisan kiképzett, a fogorvosi székhez hasonló változtatható háttámlájú vizsgálóágyra fektetjük, a talpakat szabaddá tesszük. A talp bőrének szükség szerinti megtisztítása után a vizsgáló a pácienssel szemben, ülve foglal helyet, hogy mindkét kezével és ujjaival a legteljesebb mértékben hozzáférjen a talphoz. A beteg részéről nem szükséges előzetes anamnézis felvétele, csupán a mérvadó panaszok kerülnek rögzítésre. A talpi leképeződések vizsgálata fokozatosan történik, egyénenként változó, de meghatározott sorrendben, melynek során az észlelt elváltozások és a fájdalom intenzitása, ismételhetőségre adott válasz szerint történik a szervek és funkciók állapotának rögzítése, az elváltozások feltárása. A kezdeti diagnosztika első lépése közül a szimpatikus ganglionok pontjainak, majd a központi idegrendszeri leképeződés vizsgálata, kezdve a talamus, az agytörzsi retikuláris résztől, nyúltvelő, kisagy, egyensúlyszerv és ezeken a pontokon végighaladva, következik a hipotalanusz, hipofízis, hippocampus feltételezett kivetülése. Elsősorban azokat a pontokat érintjük, ahol a pont érzékenységet jelez és a paciens panaszként éli át, a vizsgáló pedig különböző lerakódásként, anyagtömörülésként érzékeli /nagyság, keménység, forma/. A diagnosztika során általában a jobb kéz mutatóujjának középpercét használjuk, annak háti felszínével haladunk pontról pontra. Az ily módon feltárt lerakódásokból tudunk következtetni, hogy hol, milyen terhelés, túlterhelés van, vagy hol feltételezhető maradandó sejtelhalás, vagy sejtburjánzás.. Ezeken az idegleképzéseken végigmenve a fájdalom receptorok jelei, a lábrésztől az elsődleges idegsejtek közvetítésével a gerincvelőbe lépnek, átadják jelüket a másodlagos idegsejteknek, amelyek pedig továbbítják az ingerületeket fölfelé. A jelek ezután a nyúltvelőn a hídon s a középagyon áthaladva a talamuszba futnak, majd általában a kérgi állományban feldolgozódnak. Az idegközpont elemzi a befutó fájdalmakat és ennek megfelelően válaszreakcióval reagál, melyek egyike lehet a kissejtes-tubero-infundibuláris hipotalamo-hipofizeális neuroszekréciós rendszer aktiválása, anyagcsere fokozás vagy egyéb válaszreakció, pl. hogy csökkentést hajt végre adott célszervi résznél, melyhez az idegleképezését fokozó vagy csökkentő tűréshatárig idegi ingert viszünk. Végeredményben érvényesül a fizika, fizikai ideg inger hatása, melynek során feltehetően vegetatív és valós biokémiai válaszreakciókat indítunk el adott célszerű sejt és szervcsoportnál.Az agytörzstől a kéregállományig, végigmenve a további részeken, érintjük a temporális látómezőt is, és ha kijelződés van, akkor látászavar vagy homályos látás valószínűsíthető. Ilyenkor az idegsejtek közti kommunikáció is akadozik.

A vizsgálatot vagy terápiát végző személy salakkristályosodásként érzékel bizonyos lerakódást, ami valószínűleg reverzibilis kötőszöveti reakcióval összefüggő, tapintható elváltozás. Megfelelő kiképzés és gyakorlat után az ETI vizsgával rendelkező terapeuta képes érzékelni ezeket a finom eltéréseket, de a paciens is tapasztal enyhébb vagy kirívóbb fájdalmat az adott idegleképzés helyén. A leképeződés, illetve kivetülés feltételezett pontjainak fájdalomként megjelenő érzékenysége a terápia során csökken, illetve megszűnik az adott szervezeti sejtcsoport regenerációja következtében, anyagcseréjének kiegyensúlyozottabbá válásával. Az ideginger erősségét, vagyis a meghatározott pont vagy pontcsoport nyomással és az akupresszúra irányával is összefüggő ingerlésének folyamatát, fokozatosságát a fájdalom egyéni tűrőképessége határozza meg. A fájdalomérzés megfelelő erősségű kell legyen, hogy a synapsysok ingerület-átvitele során ne erodálódjon az inger által keltett elektro - impulzus. Az eredményeket klinikai szakorvosi vizsgálatokkal is igazolni lehet és kell is, főleg ahol gyógyszeres kezelés és az ideginger terápia egyaránt szükséges a túlterhelt sejtcsoport sav-bázis anyagcseréjének optimalizálásához. Szeretném megjegyezni, hogy ez a metodika sem tudja az elhalt sejteket újraéleszteni, és sajnos génkódokon sem tud változtatni, de a még működőképes sejteket fel tudja erősíteni, hogy azok megfeleljenek anatómiai rendeltetésüknek, életfunkcióiknak.
Kirívó túlterheltségnél, amikor feltételezhető az irreverzibilis sejtpusztulás, és bizonyos citosztatikus vagy éppen immunoszupresszív anyagok használata nélkülözhetetlen, az ideginger terápia fokozza ezek eredményességét, hatását és ellensúlyozza a mellékhatásokat, melyeket szakorvosi ellenőrzéskor a vizsgálatok és a beteg állapotfelmérésének arányában csökkenteni, majd megszüntetni lehet a sejtek anyagcseréjének optimizálódása, felerősödése következtében. Az önkorrekciós készséget fokozva elérjük, hogy a sejtek sav-bázis anyagcseréje újra optimális legyen, az életfunkcióknak megfelelően. A metodika a szervezet önkorrekciós készség - törekvésén alapszik, tünetegyüttesek esetében, klinikai esetelemzések alapján is olyan egyedi diagnosztikai és terápiás eljárásnak tekinthető, melynek bizonyítékon alapuló eljárásrendje, és a korrekciós mechanizmusok aktiválódásának magyarázata további kutatásokra bátorít.

A terápia fázisai

Amint a páciens talpának átvizsgálása megtörtént, és a tünetek alapján sikerült a néha egyszerű, de az esetek többségében mind a vegetatív idegrendszer, mind a szervek funkcionális és organikus zavaraira utaló diagnózist megállapítani. Minden páciens egyedi kezelési tervet kap, mely interaktív, dinamikus kezelést tesz lehetővé. Nem a rehabilitációs kezelés a probléma, hanem a tünet diagnosztizálása. A "biosz"-nak a környezethez való "neurofiziológiás energetikai alkalmazkodási képtelensége" jelentkezik mind a paciens szubjektív tüneteiben, mind pedig az objektív jelzésekben, amelyek a specifikus neurofiziológiás zavarokra jellemzők, vagyis csökken vagy blokkol a szervezet neurofiziológiás energetikai kommunikációja a környezettel, csökken az energiatartalék és az immunrendszer ellenállása.

A diagnózis felállítása után a kezelés három fázisban történik:
  1. fázis: elsődleges terápia neuro-vegetatív-humorális, sav-bázis és pszichoenergetikai szervezeti egyensúly helyreállítása (1-2 hónap) Vargha- metodikával, mely a szervezet és környezete közötti kommunikáció visszaállításához vezet, elfogadva az általa kibocsátott energiaformákat () a pszichológiai immunrendszer aktiválása, életmód-váltás megtervezése és megkezdése. Az I. fázisban nincs adjuváns kezelés, az addig szedett gyógyszerek állapotfüggő csökkentése megkezdhető. A vegetatív funkciók javítása, a zsigeri szervek áthangolása, mőködési anomáliák megszüntetése
  2. fázis: A szervezet öntisztító mechanizmusának a beindítása, célzott kezelés, életmód megváltoztatása, szervezet áthangolása, teherbíró képesség helyreállítása, célszervek kezelése, vezető tünetek szanálása.
  3. fázis: A szervezet krono-biológiai órájának a visszaállítása, a másodlagos terápia vagy rehabilitáció, ami a paciens életfelfogásának és életmódjának a végleges változásával jár, a gyógymód elveinek megfelelően. Ez a harmadik fázis egy egész életen át tarthat. Szigorúan követve ezt a három terápiás fázist, bármely paciens, akit évek hosszú során át, ezek a fent említett kellemetlen és lehangoló funkcionális tünetek sújtottak, újjászülethet, "restitutio ad integrum", meggyógyulhat.
Miután ezt a három alap életfeltételt (ciklust) megteremtettük, rátérünk a célszervi részekre, a kirívó funkcionális zavarokra, a betegségre, a főpanaszra. Már kivizsgáláskor bevonjuk a páciens hozzátartozóit is, és gyógyítási feltételeket beszélünk meg vele. Vegyi, idegi, lelki, fizikai illetve nem megfelelőségeire hívjuk fel a figyelmét, megtanítjuk saját egyedi anyagcseréjének megfelelő étkezéseire, hogy a legnagyobb vegyi információt, a tápanyagokat pontos időben vigye be a páciens a szervezetébe, és a lefekvést és felkelést is pontosítsa. Rávezetjük és megtanítjuk a külső idegterhelések kivédésére, hogy azok feldolgozatlanul ne alakuljanak belső feszültségekké. A saját életforma változtatására tanítjuk meg, ami a legfontosabb. Főleg, hogy szervezetét ne a feszültség, gondterheltség jellemezze, hanem a kiegyensúlyozottság az idegi és lelki téren egyaránt.

A Vargha Gyógymód segítségével sikerült közelebb hozni az embert a természethez, az önmaga megismerése felé vezető úthoz, visszaadva az egészségét, amelyet annyira könnyen veszített el a civilizáció varázsa utáni őrült rohanásában. Gyógymódom segítségével és kifejlesztésével ösztönzést adhatok más kutatóknak a matrix-elven működő egységes szervezet reakcióinak újabb kutatásához, az elért eredmények validálásához.

A metodika terápiás ciklusai mellett nélkülözhetetlen a pszichológiai, életmódbeli tanácsadás, a kémiai, idegi, lelki útmutatás, a beteg, sőt a hozzátartozók bevonása is a gyógyításba. Fő mottónk a "vissza a szervezethez". Megtanítjuk, bátorítjuk a pacienseket, hogy az érzékelő rendszerét bátran használja, kövesse, hisz ő érzi, hogy jó vagy rossz, panaszt, feszültséget vagy nyugodtságot váltott ki benne környezete, emberkapcsolata, vagy étele - itala, és nem utolsó sorban az alkalmazott metodika. Rávezetjük saját tűrőképességének a megismerésére, odafigyelni a kémiai, lelki, idegi és fizikai hatásokra, saját tapasztalatait, ismereteit kamatoztatni, úgymond megtanítjuk élni a saját szervezetének minél megfelelőbben, a külső - belső érzékelési rendszerének, a csodálatos anatómiai adottságainak a figyelembe vételére, hogy használja saját érzékelését, tapasztalatait. Egyszóval a paciens úgymond döntő szerepet kap saját gyógyításában, természetesen a szakorvos és a gyógyításban résztvevő és irányító személyek ellenőrzése mellett. Nem csak a testtel, az anyaggal foglalkozunk. Nagy hangsúlyt fektetünk az elmére, a fizikai érzékek feletti érzelemre vagyis a, hiszen mindenki megérzi, hogy mit kéne abba hagyni, mit kéne elkezdeni, másként csinálni, és mit kéne bevezetni az életformában. Erre bátorítjuk a pacienseket. Ezen kívül a gyógyításban alkalmazunk némi spirituális fiziológiát is, aktiváljuk a beteg saját gondolatainak a kreatív teremtő készségét. Igyekszünk átformálni gondolkodásmódját: nincs ellenség, betegség, rossz ember. Célunk a betegeknél a megértés, a jóság, a kiegyensúlyozott lelki állapot elérése már az első találkozáskor. Fizikai leépülés esetében a lelkierő kreatív tudattalan erők tudatos felerősítését követjük, mely által leegyszerűsítjük a tünet összetevőit, panaszait.

Idegrendszerünk önműködő hatásmechanizmusának köszönhetően a paciens gyógyulási periódusában "megtanulja", hogyan reagáljon sikeresen érzékszerveire. "Emlékszik" a sikereire a (a pozitív - optimista gondolkozástól a táplálékfelvételig, a környezet szépségéig, embertársai jó irányú megértéséig és elfogadásáig), elfelejti tévedéseit és egy bizonyos idő múlva a tudatos gondolkozás után szokás-szerűen ismételi a sikeres életformáját.

Minél kiélezettebb a szervezet fizikális leépülése, annál nagyobb a paciens lelki felerősödése. A paciens rendszerint tudattalanul éli át ezt. Bármilyen típusú embertársával találkozik, már annak a tekintetéből, mozdulataiból, hangszínezetéből "érzi", hogy az egy jó ember vagy rossz ember, megbízható vagy sem, kihasználni akarják vagy sem. Az eseményekhez pontos intuitív reakciói vannak, átéli azokat a történés alatt, és első pillanatban már a jó, a megértő, az elemző ember reakcióját váltja ki benne hatalmas lelki ereje. Szerénnyé válik, ami a legnagyobb lelki erősség egyikének a megnyilvánulása. Ez - mint már említettem - sajnos általában nem tudatos, emiatt túlzott szerénységgé, azaz gyávasággá fokozódik, vagy agresszivitásként nyilvánul meg, amit a paciens belső,"önemésztésként", depresszióként, stresszként, feszültségként él át, újra és újra előidézve a kiváltó okot, amely túlterhelte idegi - lelki bírókészségén felül. Ilyenkor a vegetatív zavarok, a betegségek, amelyekre génkódja szerint hajlamos, akár 20-30-40 évvel hamarabb jelentkeztek nála. Célunk tehát tudatosítani a pacienssel, felerősíteni lelki erejét, szakszóval pszichológiai immunrendszerét, rávezetni, hogy azt az erőt szándékosan a saját fizikai felerősödésére irányozza, és ne fordítsa maga ellen, ne tegye magát úgymond betegebbé.
Megtanítjuk, hogy jó vagy rossz, pesszimista vagy optimista gondolataival képes a limbikus rendszeren keresztül a hipotalamuszt, többek közt a vérben keringő hormon szintek érzékelőjét befolyásolni, panaszát, betegségét, jobb vagy súlyosabb állapotba hozni.

Felhívjuk a figyelmét érzékszerveinek fontosságára, melyeken keresztül már terápiák is vannak, amikkel befolyásolni lehet az irányító hormonképző rendszert jó vagy rossz irányba. A hallás, látás, a szaglás, az ízlelés egyedi érzékeléseinél próbálkozzanak akár saját tapasztalataikra is emlékezve, hogy minél többször a jó, a kellemest érzékeljék, idézzék fel.

Megpróbáljuk rávezetni a pacienst, hogy mindannyian sajnos még annak a nevetséges elferdült ténynek vagyunk az áldozatai, hogy az élet értelme leszűkült a világ anyagiasságára, az ember az szerint ítélendő meg, hogy milyen sikeresnek látszik. Legtöbbünkben szorongásosan erős volt a kívülről irányítottság, mindig az szerint ítéltük meg magunkat, hogy mit gondol rólunk a környezetünk. És közben olyan társadalomra vágyakoztunk, amely valami módon fölszabadítaná a bennünk szunnyadó lehetőségeket. Ezért a legfontosabb, hogy megértessük a pacienssel, hogy neki is, mint minden embernek a világi életében életcélja van a hivatása területén, hogy miért fontos ő, miért született, mit kell még elvégezzen, milyen feladata van még gyógyulása után, hogy azon gondolkodjon: mit kell tennie még hátralévő életében.

A Vargha Gyógymód alapcélja: megértetni a betegekkel, hogy az egészségügyi szakembereknek az a feladata, hogy beavatkozással segítsenek a gyógyulásban, ami nélkülözhetetlen adott esetben, de a szellemi, lelki, fizikai felerősödésük az ők tudati átalakulásától függ, és ebben tudunk legfőképpen segíteni életmód - életviteli tanácsainkkal.
Mivel a mai kor orvosát túlságosan sok információ éri, hogy figyelni tudjon a tünet együttesek kezelésén túl a betegséget kiváltó okokra, ezért célunk megtanítani a pacienst, saját egyedi szervezetének érzékrendszerének a legmegfelelőbben élni. Ehhez szükség van a paciensre, szeretteire, háziorvosára, szakorvosára egyaránt, mindenkire aki valamilyen módon segíteni tud, hisz minden paciensnek segítségre van szüksége: szeretetre, megértésre, tanításra, tudati szintjének az emelésére, és önmegismerésre.

Minden paciens egy kis "univerzum" és "egyedi" a maga módján és általában nem csak egy problémával keresi fel a terapeutát. Egyes paciensek jobban reagálnak egy bizonyos módszerre, vagy éppen azt kérik, mert az előző alkalommal is segített rajtuk. Ne feledjük, hogy az alternatív gyógyászati központokba azok a páciensek érkeznek, akik az invazív orvoslás minden lehetőségét már kimerítették és nem gyógyultak meg. Általában ebben az alternatív terápiás formában egy utolsó gyógyulási lehetőséget látnak.

Léteznek olyan paciensek, akiknél a polipragmazia (túlzott gyógyszerfogyasztás) újabb betegségeket vált ki. Gyakran találkoztunk olyan paciensekkel, akik "hipokinézisbe" (mozgáshiányban) szenvedtek, 4-6 hetet, akár hónapot is töltöttek a korházi ágyban és már "járni is elfelejtettek" (az izomzat hipotóniája miatt), akiknek belső lappangó erői nem voltak kellően kihasználva, és - éppen fizikai tehetetlenségük miatt - "nem küzdöttek eléggé a betegséggel". Ugyanez a dolog történt azokkal a paciensekkel, akik elvesztették hitüket a gyógyulásban és betegebbnek képzelték magukat, mint amilyenek a valóságban voltak.

A metodika lényege: az élettan, a sejtbiológiai kutatások, a tudományos bizonylatok gyakorlatba építése, főleg az idegsejtek elektro-kémiai kommunikációjának valamint a diffuzion alapuló analog kommunikáció megoldása,és az őssejtek, melyek multipotensségüknél fogva bármely sejt keletkezhet belőlük, a neurogenezis amikor új információra új idegsejt születik,a fájdalominger és a bio-feedback hatásmechanizmusa. Világszínten evolúciós folyamat folyik, csak egy erős szervezet képes hosszú távon panaszmentesen elviselni az egyre mostohább életkörülményeket.

A Vargha Gyógymód és Intézet

Dr. Vargha Zoltán PhD: "nincs gyógyíthatatlan betegség, csak gyógyíthatatlan ember!"

Nap mint nap tele van a Vargha Gyógymód Intézet rendelője, de mindenki türelmesen vár, hiszen időre érkezett, és tudja: itt segíteni fognak rajta. Köztük vannak olyan betegek is, akiket a hagyományos orvoslás gyógyíthatatlannak tart, mert nem vezetett javulásuk a várt eredményhez. Pedig - állítja dr. Vargha Zoltán PhD, a világon egyedülálló, és a tudomány által is elismert módszer kifejlesztője - gyógyíthatatlan betegség nincs, csak gyógyíthatatlan ember. Már ha önnönmaga mond le arról, hogy rendbe jöjjön, mert nincs életcélja, nincs miért vagy nem is akar már élni. A Vargha Gyógymód várójának falát kitapétázták az egykori betegek hálálkodó leveleikkel, fényképeikkel. Egy asszony számol be arról, hogy meddőnek hitt évek után és több lombikprogram próbálkozás után, náluk került áldott állapotba és egy egészséges kisbabának adott életet. Egy férfi arról, hogy bár már járnia sem tudott, ő ma már sportól. A maradék helyen néhány jól eltalált mottó, ami arra figyelmeztet: a beteg nem egy eset, hanem tevékeny részese saját gyógyulásának, a szervezetében felborult egyensúly helyreállításának, s bátran bízhat az utolérhetetlen, legnagyobb erőknek, a saját teste öngyógyító képességében. Mindez reményt ad a betérőknek, akik közül sokan utolsó esélyként jönnek el ide. dr. Vargha Zoltán PhD dolgozószobájának falát is fotók borítják: Yoko Ono, az egykori beatles, John Lennon özvegye a fiával - mindkettőjüket kezelte a világon egyedülálló módszer kifejlesztője - amerikai szenátort, politikusokat és hírességeket a tengerentúlon és itthon is. Módszerét a világ több országában kipróbálták,és hasznosítják, tudósok tesztelik és kutatják. Eredményessége ma már Magyarországon sem vitatéma.

Vajon mit tud ez a fiatalos, de nagy tapasztalattal bíró, a módszeréről és a gyógyításról szenvedélyesen beszélő ember ?

Másodpercenként egymillió sejt pusztul el és ugyanennyi regenerálódik az idegközpontok vezérletével. Ha az egyensúly felborul, a szervezet tünetegyüttesekkel reagál. A gyógyítás során, nem csak a részletre összpontosítunk, hanem a részletnek az egészhez való viszonyulását helyezzük előtérbe.
A panaszok okait tárjuk föl, idegi-lelki-fizikai-kémiai szempontból legelső alkalommal.Ami szinte a legfontosabb, hogy az elmével is foglalkozunk.Az elme leghatalmasabb energiája a gondolatok, amik lehetnek disztruktív vagy kreatív jellegűek. A helyes gondolkodásra, nevelésre, annak felvilágosítására fektetjük a legnagyobb hangsúlyt, hisz az elme dominál az anyag fölött, azaz a test fölött, ami az egyén sorsával összefügg.Nincsenek véletlenek, már mindenki valja, egyébként C. Jung rejtett tanai már nem rejtettek, mivel II.János Pál pápa, immár 17 éve megengedte, hogy a tudomány is foglalkozzon a láthatatlannal. A találkozás is a pacienseinkkel szinkronicitásnak nevezné, C. Jung, hisz a panaszos kigondolja, hogy csak kell legyen valaki aki segíteni tud rajta. A kreatív gondolatok hatására jönnek a "véletlenek" azaz megkapja a megfelelő információkat, akár média, tv, és megtudja, hogy hol vagyunk, vagy akár úgy ahogy Önök olvassák e sorokat.

Dr. Vargha Zoltán PhD nem szereti, ha munka közben fotózzák, mert módszerét látszatra gyakran összekeverik a talpmasszázzsal, vagy a hagyományos reflexológiával, pedig egészen másról van szó, mint hatásmechanizmus, mint terápia téren, valamint eredmények alapján is.

Gyógymódunkkal hatást tudunk gyakorolni a sejtek közötti kommunikációra, a sejtek anyagcseréjére, befolyásolni, optimizálni tudjuk működésüket. A szív elektroimpulzusaihoz hasonlóan a reflexológián alapuló metodika lényege, hogy bizonyos szervezeti részekhez, szöveteket alkotó sejtcsoportok a talpon holografikus idegleképeződéseket jelenítenek meg, melyeket ingerelve, azok pontosan visszajelzik az adott sejtcsoport terheltség - túlterheltség, vagy funkciózavarát, hogy mennyire optimális a sejtek anyagcseréje, vegyi továbbvivő készsége. Már itt is fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a talpi megjelölt pontok nem teljesen azonosak a hagyományos talptérképek akupresszúrás holografikus szervkivetüléses pontjaival, melyek statikus kezeléseket tesznek lehetővé.Az önkorrekciós készséget fokozva elérjük, hogy a vér valamint a sejtek sav-bázis anyagcseréje újra optimális legyen, az életfunkcióknak megfelelően. A metodika a szervezet önkorrekciós készség - törekvésén alapszik, tünet együttesek esetében, klinikai esetelemzések alapján is olyan egyedi diagnosztikai és terápiás eljárásnak tekinthető, melynek bizonyítékon alapuló eljárásrendje, és a korrekciós mechanizmusok aktiválódásának magyarázata további kutatásokra bátorít. Funkcionális mágneses rezonanciai vizsgálattal először a világon a pécsi neurológiai intézet kutató csoportjával bizonyítva is volt a metodika hatásmechanizmusa, ahol 7 pontot vettünk figyelembe.

A módszer alapelve, hogy a szervezetben minden mindennel összefügg, és eredendően egyensúlyra törekszik. A különböző betegségek tünetei a szervezet vészjelzései: segítség, felborult az egyensúly, működési zavar lépett fel! Vargha úr szemléletes hasonlatával élve: akkor, amikor az autóban kigyullad a benzinszint vészes csökkenését jelző lámpa, akkor nem a lámpában kell égőt cserélni, hanem a kijelzésnek megfelelően jár el az ember, hogy elkerülje a szervízt. Mi megtanítjuk figyelni, úgymond a szervezet nyelvezetét , a panaszok jelentését a pacienseinknek, és ez az igazi prevenció, hogy időben tudjon változtatni, a panaszokat értelmezve, életformáján és így elkerülhesse a klinikai határesetet.

A Vargha-módszer ellenben minden esetben az okokat, a bajok gyökerét keresi és gyógyítja, óriási lökést adva a szervezetnek ahhoz, hogy öngyógyító mechanizmusait helyesen tudja működtetni, ezáltal helyreállítva az elveszített egyensúlyt. Tehát, ami nem sikerül önerőből, azt segítjük érvényesülni mellékhatás, ártófaktor nélkül, egyénre szabottan. A gyógyászatban kötelező elérni a paciensnél, ha az nincs meg, a könnyű elalvás-könnyű ébredést, és legalább este tíz órától, reggel hatig, úgymond zsinorba alvás, felébredések nélkül, hisz éjszaka van a pontos pihenő-regeneráló idő, az életfontosságú szervezeti részeknek. A mély alvásnál, a 3-as 4-es a mély, legmélyebb színtet nevezi a tudomány Delta fázisnak. Csak ilyenkor van önkorrekció a napi terheléseinkre. Akinél ez a fázis hiányzik, és fölébred, egy adott életfontosságú szervezeti résznek nincs pihenő, regenerációs ideje, az közelít a klinikai határeset fele. Akinek hiányzik az álomfázis, és egyből mély alvásba zuhan, az közelít a pszichológiai határesethez. Ezért már a terápia első fázisaiban, úgymond életfeltételeket hozunk létre az élő szervezetben, nem csak a sav-bázis egyensúlyt, a további leépülést, a krónikusság megszüntetését, helyezzük előtérbe, hanem az éjszakai pihenő-regenerációs időt is, és utánna térünk rá a fő panaszokra célirányzottan.

Gondolkodni tanítják a pácienst. Na de mi is történik azzal, aki a Vargha Gyógymódot választja?

Először is feltárjuk a panaszokat, azok okait mi váltotta ki, mit lehet tenni és mi lesz, idegi-lelki-kémiai-fizikai síkon és nem utolsó sorban ezekkel az információkkal már befolyásoljuk a gondolatok kreativitását, hisz megszüntetjük a bizonytalanságot,a félelmet. Figyelembe vesszük a fizikai leépülésnél a lelki oldalt, ami az elme felerősődésével jár. A panaszos érzékeli, ha embertársai azt mondják-e valóban amit gondolnak, vagy mást mondnak mint amit gondolnak. Ugyanezt érzi a gyógyítójával szemben is. Föltárjuk a valóst, amit ő már úgyis érez, akár kirívó betegsége nincs, de ő fel kéne erősödjön, hisz nem ilyen volt. Megérzi azt is, ha betegsége van. Megmagyarázzuk, hogy élettani szempontból, hogy sejtanyagcsere színten lehet lassultsági, terhelési színt, amit enyhébb panaszokkal él át az ember, vagy lehet túlterheltségi színt, túllassúltság, mikor kirívó panaszai vannak, ilyenkor szoktak orvoshoz fordulni, és van maradandó sejtpusztulás vagy maradandó sejtregeneráció (sejtbúrjánzás, daganat) mikor már élettani szempontból betegségről beszélünk. Azért bátorítjuk a pacienst, hogy érzékrendszerét, suggallatait bátran kamatoztatja, bevonjuk hozzátartózóit, szeretteit, mivel, például, ahogy az izomrostok anyagcseréje ha lassul, úgy fizikai bíróképessége csökken az embernek. Ugyanígy az idegsejteknél, ha elektromos vagy kémiai továbbítás lassult, főleg a vér savasodása miatt, nem csak indoktalan fáradtság, bágyadtság jelzi a lassult kommunikációs állapotát, hanem az idegi bíró, tűrő képpessége is csökken. Nincs idegi gátlás és könnyen hajlamos a disztruktív gondolatokra.Ilyenkor kell a környezetbe levő személyek megvígasztalják vagyis ellensúlyozó információkkal újra visszaadják hitét, reményét, kreatívvá téve gondolatait. Az első periódusban óriási szükség van szeretteink segítségére.Gyógyászati eredményességünk és tudományos elismerésünk főleg annak köszönhető, hogy a talpon található idegleképezésekre, megfelelő fizikai ideg ingerrel, bio-kémiai folyamatot váltunk ki adott sejtcsoportoknál. Hozzáférünk akár a csontvelőállomány,vagy a multipotens őssejt kiválasztásához is és tudjuk célirányozni a megfelelő szervezeti részekre a sérült sejtekhez, valamint tudjuk optimizálni az idegsejtek elektromos kémiai jelfogó-jeltovábbító készségét,és stabilizálhatjuk az agytörzstől a kéregállományig ezek kommunikációját. Ez álltal stabilizáljuk a vegetativ központok autonóm irányzatait, a beérkező információkra, a megfelelő idő-erő-hely-re, a periferiális szervezetre úgy életfunkciókat, mint védekező reakciókat. Óriási fontosságú, hogy világszínten a vegetatív zavarok jellemzik az emberi fajt. Sajnos az orvostudomány még nem rendelkezik megfelelő hatóanyagokkal, hogy a központi irányzatokat megfelelően tudja gyógyítani. Vérnyomás, vérkeringési zavarok, majfunkció zavarok, endokrin rendszer zavarai, hasnyálmirigy, hormonzavarok, epilepszia, sclerosis multiplex, Parkinson kór, Alzheimer kór... nem csak ezek szüntethetők maradandóan, hanem ezek orvosság, hormonpótlók, stabilizátorok függősége is megszüntethetők. Újra egyensúlyt tudunk létrehozni idegközpontok és a szervezet között, egy erősebb szervezetet kihozva mintha nem lettek volna a panaszok, kórtól, nemtől függetlenül.

Figyelembe vesszük, hogy nincs tipikus életkor, tipikus betegség, hiszen már gyerekeknél is öregkori panaszok jelentkeznek, tünetegyüttesek úgy szervezet mint idegközponti részeken. Mivel őket is az elektroszmog negativ rezgése befolyásolja és ugyanúgy evolúciós folyamatban vannak, hogy megbírják ezt, náluk is az ösztöni irányzat a meglévő idegsejtek megtartásán van a hangsúly, és a neurogenezis, azaz az idegsejt újjászületési készség kezd akadozni, és az autonóm irányzatban is lassulódás lép fel.Csak említeném itt Jung tanait vagy Vizi E. Szilveszter akadémikus kutatásait, aki bebizonyította, hogy van diffúzión alapuló analóg hatás, vagyis az információra a gondolatok képesek befolyásolni az idegsejtek közötti kommunikációt, de említhetném a pécsi neurológiai klinika vagy Iván László professzor kutatásait is. Ezeket csak azért említem, hogy lássák: nem valami elvont, szellemi-lelki síkon működő dologról beszélek, hanem tudományosan bizonyított biokémiai folyamatokról.

Gyakorlatiasra fordítva a szót, bizony a beteg lelkiállapota, gondolkodása, a gyógyulásba vetett hite rendkívül fontos, amint az is, hogy családtagjai megértően és a stresszhelyzeteket kerülve segítsék őt. Emellett már az első beszélgetésen személyre szabott életmódbeli és táplálkozási tanácsokat kap. Nincs két egyforma szervezet, hormonháztartás, emésztési rendszer - szögezi le dr. Vargha Zoltán PhD. - Minden egyes emberi szervezet sajátos jellemzőkkel bír, amiket figyelembe kell venni a gyógyításkor. Ez nem kaptafa, amire minden alkalommal ugyanazt a cipőt húzom. Néptömegek egyre nagyobb tábora, aki nem züllik, drogozik, alkoholizál, mégis panaszokkal küzd, erre a közös jellemző, az otthoni és munkahelyi sikertelenségek, kudarcok, majd szervezeti síkon is disztruktív folymatok indulnak be. Gyógymódunk hatására újra kezdenek jönni a megadatások az élet területén, és ez teszi a gyógyítást művészetté: nincs két egyforma eset, két egyforma ember, és sohasem ismételhető pontosan ugyanaz a metódus,és épp ezért nem a hasonló panasz-hasonló megoldás hive vagyok. Hallgasson saját szervezetére! A beteghez való alkalmazkodás a módszer egyik alapelve. Egy másik pedig az, hogy nincs gyógyíthatatlan betegség, csak gyógyíthatatlan ember. A gyógyítást végzőtől függ, hogy mennyire képes a hozzá forduló labilis panaszost, megtanítani élni, egyedi szervezeti bíróképpességei szerint, és ami a legfontosabb, hogy a helyes gondolkodásra, elméje kreatív, tudatos irányítására vezérelje. Amíg van ereje a szervezetnek arra, hogy jelzéseket adjon az egyensúly hiányáról, addig van ereje a korrekcióra is - vélekedik a gyógyító. - Mindig azt kérdem: kinek súlyos az adott betegségű Kinek gyógyíthatatlan? A szervezetnek nem, mert van képessége az egyensúly helyreállítására, a megfelelő metodika segítségével, hiszen testünkben jelenlevő százezer milliard sejt génprogramja a felépülés, ezt csak segíteni kell tudni érvényesülni. Ennek tudatában, sohase szabadna a pacienseknek a metodika után venni magát, hogy ennek súlyos vagy gyógyíthatatlan és beleélve magát azzá is váljon. Rengeteg metodika van világszínten, keleti, nyugati, de mindig a szervezet dönti el számára a legmegfelelőbbet. Ha javulást érez megfelelő, ha romlást nem megfelelő a metodika és nem az ő állapota a súlyos vagy gyógyíthatatlan. Például, nagyon sok ember hal meg rákban, de nem a rák miatt, hanem a téves információk és disztruktív gondolatoktól. Tanácsként, mindenkinek ajánlom, hogy úgy mint a fogmosást, felébredés után végezzen fizikai terhelést izzadásig. Nem a gyakorlat, az idő a fontos, hanem a verejtékezés. Így, fizikai terheléssel, bio-kémiai folymatot indítunk be, a limbikus állománynál, dopaminok, szerotoninok választódnak ki, amelyek gyorsítják az idegsejti kommunikációt agytörzstől a kéregállományig. Ez manapság gyógyszer jelleget kap, hiszen lassító az elektro szmog, a vegyi szmog,az alvásnál is lassul minden, ez segíthet ellensúlyozni az ártófaktorokat.

Fiai folytatják munkáját

Dr. Vargha Zoltán PhD eljárása 1998 óta nemzetközi szabadalmi oltalom alatt áll. Csak az általa képzett és kinevezett gyógyítók alkalmazhatják személyes ellenőrzése mellett. Két fia, Zsolt és Attila is elsajátította a módszert, Zsolt Győrben nyitott rendelőt. Az Egyesült Államokban és Európában is több tanítványa dolgozik módszerével sikeresen.


Nincsenek megjegyzések: