2009. január 6., kedd



IGY IRTOK TI...
AVAGY A " BLAME CULTURE" TÜNDÖKLÉSE





Minden harmadik beteg jogosan panaszkodik

2009. január 06.
Mv.: - Minden harmadik beteg jogosan panaszkodik az orvosi ellátásra, ezt állapította meg az Egészségbiztosítási Felügyelet, ahová tavaly tízezer panasz érkezett, amelyből eddig 1500-at vizsgáltak ki. A legtöbben a kórházi ápolást kifogásolták. Sokan panaszkodtak arra, hogy túl későn kaptak orvosi ellátást, de volt olyan beteg is, akinek azért romlott az állapota, mert nem adtak neki rendszeresen inni a kórházban.

R.: - Naponta kell mozgatni a lábát, hogy rendbe jöjjön, ezt nem minden ápoló teszi meg. Egyre többen tesznek panaszt ezért az Egészségbiztosítási Felügyeletnél. 2008-ban több mint százan. Vagy arra panaszkodtak, hogy a beteget nem fürdették rendszeresen a kórházban, vagy nem kapott időben enni, inni. Több beteget pedig a hozzátartozóknak kellett ellátniuk.

Kovácsy Zsombor elnök, Egészségbiztosítási Felügyelet: - Volt olyan eset, amikor a beteg állapotának a romlásában közrejátszott az, hogy nem kapott elég folyadékot napokon keresztül a szükségletekhez képest alacsonyabb mértékű folyadékbevitel történt, és ez kifejezetten az ápolási tevékenységnek a hibája.

R.: - A panasz tehát jogos volt. Több feladatot viszont azért nem tudnak ellátni az ápolók, mert kevesen vannak. Ezt már többször szóvá tette a szakdolgozói kamara. Itt, a budapesti Szent Imre Kórházban például legalább 12 szakápoló hiányzik.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke: - Olyan 8000 körül mozog azon szakdolgozóknak a száma, akik az egészségügyi ágazatból hiányoznak, de egyre inkább lehet látni, hogy az ápolás, a szakápolás területéről egyre nagyobb tömegek hiányoznak.

R.: - Túl sokat kellett várni az orvosra, hazaküldték a beteget vagy a betegségéhez képest túl későn látták el. Erre is több ezren tettek panaszt. Sok beteg pedig azért fordult a felügyelethez, mert szerinte műhibát követett el az orvos. Eddig összesen 10 ezer panasz érkezett a felügyelethez, ezekből 1500 ügyet ki is vizsgáltak. Minden harmadik panasznál a betegnek adott igazat a felügyelet. Az intézményeket a mulasztásért összesen több tízmillió forintra büntették.

Forrás: RTLKlub

Komment:

Hány millió orvos -beteg találkozó végződik sikeresen?? Több millió. Miért kell állandóan legitimizálni az egészségbiztosítási felügyeletet?? Önmaguk dokumentálása, hogy mennyit dolgoznak. Ha minden 3. panasz jogos, akkor miért nem ilyen cimmel jelent meg az ujság: Csak minden 3. bejelentést tartotta jogosnak a hatóság. Az orvosi ellátásra panaszkodók kétharmadának nem adott igazat az EBF ! A háromból két beteg tesz panaszt alaptalanul ! A 190 millió beteg-orvos találkozásból 1500 esetben volt panasz! "A legtöbben a kórházi ápolást kifogásolták." Most akkor az orvosi ellátás vagy az ápolással van baj, mert a cím azt sugallja, hogy az orvosi ellátásssal van a gond, a cíkk meg az ápolásról szól. Hazudoznak össze-vissza. Ez hihetetlen alacsony szám az összes orvoshoz forduláshoz viszonyítva. Gyakorlatilag a bolhafing kategóriája. De a cím nem ezt sugallja! Egyszer a kamarának a sarkára kellene állni és azt mondani, hogy nem lehet közszolgákat alaptalanul a haszon reményében porig alázni.... Bár ebben a kormány ( és a média is ) gőzerővel ellenünk dolgozik.....

Pénz helyett korbáccsal biztosítja ez a kormány az egészségügyi ellátást! Erre szolgál az EBF, ami gyakorlatilag az egészségügy politikai rendőrsége (úgy tudom a politikai rendőrség neve a II. VH alatt, a nem túl jól hangzó gestapó volt ...). Vagyis, ami ördögien aljas ebben az egész rendszerben: törvényben előírják, hogy milyen ellátás jár a betegeknek, miközben az OEP-től pénzt vonnak ki ( lsd. konvergencia program), aki így, ha akarna, sem tudná az ellátást valós értéken finanszírozni. Majd - álszent módon - létre hoznak egy "Felügyeletet" a "betegek érdekében", aki majd, a jól ismert magyar szokásra, az egymás feljelentésére alapozva, bírságokkal erőszakolja ki azt az ellátást, ami jog szerint ugyan jár, csak éppen pénz hiányában nem jut! Hogy ez hosszú távon az egész ellátórendszer csődjét hozza magával, nem érdekli azokat, akik csak 4 éves ciklusokban, és a saját hatalmon maradásukban gondolkodnak! ...Mint most hallottam egy viccben: A politikus olyan, mint a galamb. Amíg itt lent van, addig a tenyeredből eszik, de ha felszáll, sza...rik a fejedre.... És ezt tűrik mind a betegek, mind az orvosok! Ez az, ami mélységesen elszomorító ebben az egészben.

Kéretik az ellátóhelyeken kifüggeszteni a következőket : "Tisztelt Paciens! Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy ebben a háziorvosi körzetben / ezen az osztályon az OEP átlagosan 400 Ft/fő / ..... Ft/nap költséget térít a háziorvosnak/kórháznak a betegek ellátásáért." A tájékoztató fölött az aktuális egészségügyi miniszter fényképe, akihez reklamáció esetén lehet fordulni.



Műhiba a szigetvári kórházban: átszúrta a beteg szívét egy bennfelejtett tű

2009. január 05.

A férfi testében öt évig vándorolt az orvosi eszköz, végül eljutott a szívéhez, most tízmiliós kártérítést és életjáradékot követel. Egy csaknem hat centiméteres tűt vettek ki egy férfi testéből két és fél éve. Hét évvel ezelőtt a vállát műtötték, vállszalagjait rögzítették a tűvel, idővel azonban a fém elindult a férfi testében az érrendszeren keresztül. Molnár Csaba 2006 végén hirtelen rosszul lett, a pécsi szívklinikára vitték, ahol megműtötték, itt vették észre, hogy a tű átszúrta a szívét. Az orvosok szerint a szerencsének köszönheti az életét, mert ha fél órával később érkezik a klinikára, meghalt volna. A férfi és ügyvédje beperelte a szigetvári kórházat. 10 millió forint kártérítést és havi járadékot kérnek. Az ügyvéd szerint egyértelmű a kórház felelőssége. a tárgyalás két hét múlva lesz a Baranya Megyei Bíróságon, ahol meghallgatják a műtétet végző orvosokat is. A Szigetvári Kórházban azt mondták, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, ezért egyelőre nem szeretnének nyilatkozni.

Forrás: MTV

Komment:

Az eltávolítás tervezett ideje jelen esetben ( gondolom, acromioclavicularis ficamról van szó ) fél év lehetett . Könnyen lehet, hogy a beteg eltűnt az operatőr látóköréből ? Amúgy a fenti szöveg a szokásos dilettáns duma: a Kirshner-drót amivel rögzíthették a beteg kulcscsontját. nyilván a mediastinumba vándorolt és nem az "érrendszeren" át úszott be a szívbe, és nem "szúrta át".Így a "fél órával később érkezett volna" szöveg is inkább hangzatos médiaszülemény. Mediastinumba vándorolt Kirshner-drótról több közlemény olvasható a szakirodalomban. Nyilván volt postoperativ kontroll, kötözés, gyógytorna, stb. Visszarendelték a Kirshner drót (szintézisanyag) eltávolításra? A dokumentációban ez szerepel? Ha az eltávolítás a beteg hibájából nem történt meg, akkor szerintem hiába perel. Mllékesen jegyzem meg, hogy valószínűleg a beteg öt évig tüdőszűrésre sem járt, mert azért egy ekkora Kirshner -drótot az mRTG-nek is látnia kellett volna. Aki dolgozott már traumatológián az tudja, ilyen csak akkor fordulhatott elő, ha a páciens nem ment vissza a hat hetes kontrollra, azaz hosszú időre eltünt a szem elöl.


Esetismertetés: Kirschner drót vándorlása a nagy tomporból a térdhajlatba


2007. October 05.

A Kirschner (K) drót és Steinmann-szeg gyakran alkalmazott eszközök az ortopédiai sebészetben, a törések és ficamok helyreállításában. A K-drót vándorlását számos szerző írta le, főleg a felső végtag esetén. A szerzők szerint senki nem írt még K-drót vándorlásáról alsóvégtagok estében, habár ritka a K-drót használata alsóvégtag ízületi törések és ficamok esetében. A szerzők egy K-dróttal rögzített nagy tompor törés esetét mutatják be, ahol a betegnél egy évvel később a K-drótot a térd tájékon észlelték.

Esetismertetés

85 éves férfi beteg került felvételre a traumatológiai osztályra, csípőtörés gyanújával egy esés után. A jobb femur proximális részének törése volt megállapítható. Egy nappal később cementes endoprotézis került beültetésre, a műtét során jól megfigyelhető volt egy törés a nagy tompor körül. A belső rögzítés K-dróttal történt a nagy és a kis tompor között, majd standard röntgenfelvételek készültek. Zavartalan posztoperatív időszakot követően az 1, 3 és 6 hónapos kontroll vizsgálatok során a beteg panaszmentes volt. Az 1 éves utánkövetés során a beteg azonos oldali térdére panaszkodott. A kétirányú és oldalirányú csípő röntgenfelvétel során látható volt a csípőízületi endoprotézis, viszont a K-drót nem. További femur felvételeken a K-drót végül a térdhajlatban ábrázolódott. Fizikális vizsgálat során nem lehetett észlelni a K-drótot a térdárokban. Ultrahang vizsgálat a térd posteromediális oldalán írta le a drótot. Két nappal később a K-drót, mely a semimembranosus és a semitendinosus izom között helyezkedett el, eltávolításra került. A beteg a műtétet követően teljesen panaszmentes volt.

Megbeszélés

A K-drót és Steinmann-szeg gyakran használt eszközök a törések belső és külső rögzítésében, illetve az instabil törések vagy osteototomiák azonnali stabilizálásában. Szabad K-drót használata esetén a beteg klinikai és radiológiai utánkövetésre szorul a kezelés végéig, azaz amíg az összes szeg és drót eltávolításra nem kerül. Bizonyos tanulmányok leírnak drótvándorlást a csípőből a szívbe, tüdőbe vagy a hasüregbe csípő osteosynthesis vagy csípő endoprothesis után. Leírtak egy esetet, ahol nagy tompor oszteotómia után történt a drót vándorlása, amely isiászt okozott. Jelen esetben nagy tompor törés volt észlelhető a protézis cementtel való rögzítése után, amely megoldására feszülésmentesen, egy sima (nem hajlított) K-dróttal lett rögzítve a törés. Különböző elméletek születtek a K-drót és Steinmann-szeg vándorlásának magyarázatára, beleértve a gravitáció hatását és az izom-aktivitást. Jelen esetben a drót vándorlását az iliopsoas izom-aktivitása magyarázza a semimembranosus és semitendinosus izom közötti ágyban, a térd hátsó-oldalsó oldalán, ahol a két izom átfedése miatt kisebb hely található. A szerzők összefoglalásként nem javasoljá a rögzítésmentes szabad K-drót használatát az alsó végtagokban.

A referátum a R. Rossi, M. Germano, F. Castoldi: Migration of a Kirschner wire from the greater trochanter to the popliteal fossa: a case report (J Orthopaed Traumatol (2006) 7:147–149) közlemény alapján készült.

Az eredeti közlemény elérhető a http://www.springerlink.com/content/l334103201210078/ címen.





Nincsenek megjegyzések: