Orvosi pálya

Bérharcot indítanak az orvosok

2008-09-05 12:54:49

Bérharcot indít a Magyar Orvosi Kamara annak érdekében, hogy a minisztérium változtasson az egészségügyi ágazat alacsony fizetésein. A szaktárca kidolgozta az orvosi életpálya modellt, annak része a bérrendezés is.

egészségügyi életpályamodell

Éger István, a szervezet elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: nem elegendő az a forrás, amit a reformtervezet erre a célra elkülönít. Egy évtizede ismert az az egészségügyi életpályamodell, amely az országban tarthatná az orvosokat - mondta az InfoRádióban a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István hozzátette: az egészségügyi miniszter ugyan hangoztatta, szándékában áll a közszférában egységes béremelésen túl további forrásokat biztosítani az egészségügyi dolgozók jövedelemfejlesztésére, mindez reálértéken 10 százalékos bérnövekményt sem jelentene, így hatása nem lenne elegendő. A kamara elnöke ennél jóval magasabb emelést tart szükségesnek, amelyet a kormánynak törvénybe foglalva, kiszámítható ütemezésben kellene megvalósítania. Székely Tamás egészségügyi miniszter megpróbál pénzt szerezni az életpálya modellhez - jelentette ki az ágazat kétéves program-tervezetéről folyó konferencián. Annak sikerében azért bízik, mert a kormányfő is támogatja az elgondolást. A tervezet a szaktárca elkészítette és elküldte véleményezésre az Országgyűlés egészségügyi bizottságának, valamint az MSZP frakciónak. Ennek része az ápolónők és az orvosok képzése és szakképzése is. Ez utóbbit - a kritikus létszámhiány miatt - a jövő tanévtől módosítanák. Balogh Zoltán, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke szerint az öszöndíjrendszer visszaállítását javasolja, amit a tárcavezető is megfontolandónak tart.

******

A precedensértékû ítélet szerint teljes egészében munkának számít az ügyelet

2006. június 14.
Folytatódhatnak az ügyeleti díjak miatt sorozatban induló orvosperek, miután a Legfelsôbb Bíróság döntése szerint is teljes munkaidônek számít a készenlétben eltöltött idô. A magyar jogszabályok az uniós csatlakozás óta ellentmondanak az Európai Bíróság hasonló ítéleteivel. A kérdésben a hó elején tartott egyeztetés kudarcba fulladt a tagállamok között.Hiába reménykedtek a kórházak abban, hogy a Legfelsôbb Bíróság (LB) megállítja az ellenük induló sorozatos pereket, a testület precedensértékû ítélete szerint is teljes mértékben munkaidônek számít az orvosi és szakdolgozói ügyelet. Az LB ugyanis felülvizsgálati döntésében helybenhagyta a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróság tavaly hozott jogerôs ítéletét, mely szerint a Szolnoki Hetényi Géza Kórház 11 dolgozójának jár az ügyeleti díj.A bírósághoz a kórház vezetése nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A taláros testület igazi "csemegét" kapott, mivel határoznia kellett abban a kényes kérdésben, hogy az ügyeleti idô teljes díjazását elôíró Európai Bíróság ítéletei, vagy az ezzel ellentétes, de Magyarországon is alkalmazott munkaidô direktíva alapján dönt. Ez sorsdöntô lehetett volna a kórházaknak, amelyek kedvezô ítéletet esetén fellélegezhettek volna.

Az uniós csatlakozás - azaz 2004. májusa - óta ki nem fizetett díjak összege az ágazatban több tízmilliárd forintra rúg. Bár az ügyeletei idô dilemmája Magyarországon is egyre több, az intézmények ellen irányuló perhez vezet, a gondokat valójában az Európai Uniónak kellene feloldania. Az Európai Bíróság több ítéletében is kimondta, hogy az ügyeleti órákat teljes mértékben ki kell fizetnie, s arra is felhívta a figyelmet, hogy változtatni kell a direktíván.Erre június elején tett javaslatot az osztrák elnökség, de a kezdeményezés kudarcba fulladt. A tagállamok abban egyetértenek, hogy fizetés szempontjából szét kell választani a munkával és az ügyelettel töltött idôt, az ezzel együtt szabályozandó önként vállalt túlmunka kérdésében viszont nem tudnak megegyezni. Nagy-Britannia és Németország például azt szeretné, maradjon a jelenlegi rendszer, hogy a 48 órás munkahéten túl többet is dolgozhasson aki akar.Mások szerint azonban ez valójában nem önkéntes munkavégzés és az eddigi szabályozás megszüntetését javasolják. A hónap elején, a 25-ök legutóbbi találkozóján hét órás tárgyalás után sem jutottak kompromisszumra, sôt a Martin Bartenstein osztrák munkaügyi miniszter egyenesen azt mondta: mérföldekre vannak a megegyezéstôl, mivel a két oldal ahelyett, hogy nyitna egymás felé, továbbra is egymást támadja.

Eltûnnek az orvosok?

2006. febr. 28.
A Magyar Kórházszövetség tegnap ismertetett felmérése szerint az orvosok 15 százaléka hiányzik a kórházakból, közülük a legtöbben altatóorvosok és radiológusok, de minden tizedik belgyógyászi állás is betöltetlen, s ez aggasztó. A 30 évnél fiatalabbak aránya 8,8, a 60 fölöttieké 1,2 százalék. A doktorok 12 százaléka megbízásos jogviszonyban gyógyít, a többiek közalkalmazottak. A szakdolgozók 5-6 százaléka hiányzik, alig van frissen végzett ápolónô. A felmérésben részt vett 93 kórház dolgozóinak átlagjövedelme – ügyelettel együtt – 168 800 forint. A felmérés része lesz az ágazatról készülô humánerôforrás-fejlesztési koncepciónak.

Az orvos kérdez: Ön szeretne a fizetésének negyedéért dolgozni?

2006. január 12.
Hazánkban 30 ezer orvost érint hátrányosan a csökkentett ügyeleti díjak kifizetése .

"Szeretne Ön a fizetésének negyedéért, esetleg feléért dolgozni?" Ezt a kérdést tették fel fizetett hirdetésben az ország vezetôinek az orvosok. Az országos napilapban megjelenô nyílt levéllel arra hívják fel a figyelmet, hogy két éve nem kapják meg az ügyeleti munkájukért járó illetmény teljes összegét. Hazánkban 30 ezer orvost érint hátrányosan a csökkentett ügyeleti díjak kifizetése. Ezért nyílt levélben fordultak az orvosok, többek között a államfôhöz. Az ennek alapjául szolgáló törvény 2003-ban született, amely szabályozza, hogy az egészségügyi dolgozók mikor és mennyit dolgozhatnak, - de az orvosok szerint - ezt a törvényt nem tartják be. A Csongrád Megyei Orvosi Kamara Háziorvosi Szekciójának elnöke úgy fogalmazott, a kormány magyarázata szerint ez azért van, mert nem dolgozik folyamatosan az orvos az ügyeletben. Ezen azt kell érteni, hogy egy baleseti sebész 8 órát dolgozik, majd 16 órát folyamatosan a munkahelyén tölt ügyeletben, ha felvételes a baleseti sebész, akkor 16 órát operálhat - tette hozzá Dr. Borsi Éva. A jogalkotó úgy fogalmaz: egy orvos napi 12 óránál többet nem dolgozhat. Ennek ellenére vannak olyan kórházak, ahol 48 órán keresztül készenlétben kell állniuk. Ezért levélben kérték a köztársasági elnöktôl, hogy az ügyben kezdeményezzen Alkotmánybírósági eljárást. Az orvosok egyelôre várnak, hogy választ kapnak-e kérdéseikre, addig is 216-an úgy gondolták, anyagilag is támogatják a felhívás megjelentetését, amelynek költsége 648 ezer forint volt.

Stabil orvosi életpálya-modell kellene

2005. november 25.

A Magyar Kórházszövetség szerint országosan 20-30 százalékos a szakorvoshiány
Stabil orvosi életpálya-modell szükségességére hívta fel a figyelmet a Magyar Kórházszövetség. A szervezet elnöke az okok között említette az egyre öregedô orvosi kart, a külföldre távozó doktorokat, s azt, hogy országos szinten 20-30 százalékos a szakorvoshiány. Biztos jövôt kellene teremteni az orvosi pályát választóknak - mondta Golub Iván. Jelentôs mértékben elöregedett orvosi kar, külföldre távozó fiatalok, és a képzés átalakításának szükségessége is tetézi a magyarországi orvoshiány jelentette gondokat. A friss adatok szerint a kórházakból 1300, a szakrendelôkbôl több mint 500, a háziorvosi praxisokból pedig 70 orvos hiányzik. E mellett a Magyar Kórházszövetség felmérései szerint országos szinten 20-30 százalékos a szakorvoshiány, amelyeknek területi megoszlása is aránytalan - mondta el lapunknak a szervezet elnöke. Golub Iván szerint ezt tetézi a szakdolgozók (ápolók, nôvérek) körében jelentkezô 4 ezres deficit. Az elnök ugyanakkor úgy véli: a helyzetet súlyosbítja, hogy az orvosi kar jelentôs mértékben elöregedett. Az adatok szerint a 90 nyilvántartott szakmából csupán 17 olyan van, ahol nem dolgoznak 70 év fölötti orvosok is. A több mint 33 ezer betöltött állásból több mint 5700-at 60 év fölötti orvos töltött be. Ezzel szemben a frissen belépô, 30 év alatti doktorok száma csupán 2200 volt. Golub Iván felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar orvosok külföldi munkavállalását már nem pótolja a Magyarországra érkezô határon túli magyar doktorok beáramlása. Úgy vélte, hogy a helyzet rendezésének kulcskérdése ugyan az orvosok bérezése, de fontos lenne a képzés és a szakképzés további korszerûsítése, illetve a szakma társadalmi presztízsének javítása is. Olyan életpálya modellt kellene kidolgozni, amely biztos jövôt teremthetne az orvosi hivatást választóknak - fogalmazott. Az Egészségügyi Minisztérium korábban az év végére ígérte a humán-erôforrás stratégia kidolgozását.

Több mint ezer orvos kért igazolást külföldi munkához

2005. november 17.
Magyarország uniós csatlakozása óta 1026 orvos kérte szakképesítésének igazolását ahhoz, hogy külföldön tudjon munkát vállalni. Ez nem jelenti azt, hogy ennyien el is mentek külföldre dolgozni –mondta Kapócs Gábor, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. A Magyar Rezidens Szövetség konferenciáján az államtitkár megjegyezte: arra nincs adata a minisztériumnak, hogy ténylegesen hány orvos helyezkedett el külföldön. Kapócs Gábor egy 2001 ôszén, 1200 egészségügyi dolgozó bevonásával készült felmérést ismertetve elmondta: a külföldi munkavállalás okaként elsô helyen a magasabb fizetést, második helyen a jobb életminôséget jelölték meg, és dobogós helyet "szerzett" a jobb munkafeltétel is. A külföldi orvoshiány okát, tehát, hogy van betöltetlen álláshely az unió több országában is, azzal magyarázta, hogy más országokban visszafogták az orvosképzést, amelynek hatása ezekben az években jelentkezik, és elsôsorban hétvégi és ügyeleti munkára lenne igény az unió területén. A hazai orvoshiányra kitérve Kapócs Gábor elmondta: jelentôs a szakemberhiány a kórházi ellátásban: 12 155 az állások száma, ezekbôl azonban csak 11 425 hely betöltött. A járó beteg és háziorvosi szekciót nézve az elôbbinél 500, az utóbbinál 68 a betöltetlen státusok száma, amelyek betöltése elsôsorban a kistelepüléseken és a hátrányos helyzetû régiókban probléma.

Nem tudni, mennyit keresnek a magyar háziorvosok

2005-09-05
Európában a brit háziorvosok keresnek a legjobban – derül ki abból a felmérésbôl, amelyet a Stethos piackutató cég készített a GP címû szaklap megbízásából. A szigetországban egy alapellátást végzô doktor (GP) körülbelül 50 ezer fontos (mintegy 17,8 millió forintos) nettó jövedelemre számíthat évente; német kollégái ennél hajszálnyival kevesebbet visznek haza, míg a spanyolok vagy az olaszok alig feleannyit. A felmérés készítôi az öt legnagyobb nyugat-európai országban egyenként 200 háziorvost kérdeztek meg. Magyarországon nagyon nehéz pontos adatokat kapni a háziorvosok jövedelmére vonatkozóan – fejtette ki lapunknak Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara fôtitkára. Túlnyomó többségük ugyanis vállalkozóként végzi a munkáját, így a fenntartó önkormányzat nem fizetést ad neki, hanem a praxis egészét finanszírozza. Azt pedig szinte lehetetlen kimutatni, hogy ebbôl az összegbôl a különbözô költségek levonása után ténylegesen mennyi kerül a háziorvos zsebébe. Az egyetlen fogódzót az a felmérés jelenti, amelyet az ügyeleti díjak kapcsán készíttetett nemrég a kamara: e szerint a magyar háziorvosok havonta 150–220 ezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkeznek. Az európai felmérés a bérek közötti különbségeken kívül arra is rávilágít, hogy a háziorvosok teljesítménye is jócskán eltér az egyes országokban. A legtöbb – naponta átlagosan 63 – beteget a németek fogadják, míg valamivel jobban fizetett angol kollégáik csupán 47 pácienssel foglalkoznak, Olasz- és Franciaországban pedig legfeljebb két tucat beteget lát el egy-egy doktor naponta. Ezzel összefüggésben az egy vizitre jutó idô is nagy szórást mutat: Franciaországban 17, Németországban viszont csupán 9 perc jut egy-egy páciensre.

Angliában ügyelnek

2005. ápr. 25.
Kezdenek fellázadni a modern rabszolgaság ellen a magyar orvosok. Az ügyeletben eltöltött idô ugyanis eddig nem számított teljes munkaidônek, nem adtak érte teljes munkabért, és a nyugdíjba sem számítják bele. A közelmúltban azonban a bíróság kimondta, hogy az eddigi gyakorlat nem folytatható, mert az EU irányelveivel ellenkezik a magyar gyakorlat. Ha az összes doktor bírósághoz fordul, követelve jogos járandóságát és a kötelezô pihenôidôt, akkor összeomolhat a magyar egészségügy – hallottuk a Kossuth Rádióban. A kórházakban uralkodó pénzhiányt és rossz hangulatot tekintve nem csoda, hogy aki teheti, olyan a családi helyzete, a nyelvtudása és a szakvizsgája, nyugatra jár dolgozni. Májustól hétvégeken magyar orvosok fognak ügyelni Angliában. Egy-egy hétvégén tisztán, a repülôjegyet és szállást is levonva 180–200 ezer forintot hozhatnak haza. A munkát az orvosközvetítéssel is foglalkozó Metafórum Karrierfejlesztô Központ szervezi. Lugossy Péter, a cég munkatársa számolt be arról, mirôl is van szó pontosan:– Az érdeklôdôk száma 300–500 között van, több a kórházi, mint a háziorvos. Sokféle korosztály jelentkezik, van fiatal, aki praxist (gyakorlatot) szeretne, vannak idôsebb orvosok, akik próbálgatják, hogy igen, még van rám szükség, és különbözô élethelyzet is késztetheti az embereket arra, hogy vállalják a külföldi munkát. Anglia mellett Svédország is megnyitotta a munkaerôpiacát a csatlakozó országok elôtt. Mindenhol ügyeletest keresnek. Angliában született egy törvény, ami nem teszi kötelezôvé az orvosnak, hogy ügyelnie kell. Nagy a hiány, a megrendelô azt mondja, hogy nem lát felsô határt. Ennek ellenére azért nem arról van szó, hogy tömegével utaznának a magyarok, eddig mindössze 20–30 orvosról beszélünk. Ez a szám nyilván növekedni fog, de nem rohamosan. – Sok feltételnek meg kell felelni, hogy mást ne említsek, a kiváló nyelvtudás feltétel. Nagyon vigyázunk arra, hogy a kiutazók öregbítsék a magyarok jó hírnevét, nehogy kialakuljon egy olyan szemlélet, hogy köszönjük, csak magyart ne.