Népszavazás a kórházak privatizációjáról
Háttér
Az 1990-es években egyre nagyobb terhet jelentett a magyar állam számára az egészségügyi ellátás finanszírozása. Az adóbevételek mind nagyobb hányadát kellett a rendszer üzemeltetésére fordítani, miközben az ellátás szinvonala és az infrastruktúra egyre romló állapota miatt is növekedett az elégedetlenség.
A '90-es évek második felétől a kormányok a csapdahelyzetből kivezető lehetőségként kezelték a magántőke kórházak üzemeltetésébe való bevonását. Az első kórházak privatizációjára lehetőséget adó törvényt 2001-ben fogadta el az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság ezt a törvényt 2002-ben hatályon kívül helyezte. Az alkotmánybírósági döntés után a kormányzat lehetőséget látott a privatizációra, ez azonban kiváltotta az állam további szerepvállalását szükségesnek tartók ellenállását. Medgyessy Péter kormánya 2003-ban olyan törvényt nyújtott be az Országgyűlésnek, amely lehetővé tette volna meghatározott feltételek mellett a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe.[1] Az egészségügyi rendszer privatizációja körül kibontakozó társadalmi vita nyomán a Munkáspárt 2003 őszén ügydöntő népszavazást kezdeményezett az ügyben. 2003. december 15-én az Alkotmánybíróság megsemmisítette ugyan a privatizációt lehetővé tevő törvényt, de a Munkáspárt folytatta az aláírásgyűjtést. A leadott aláírásokat az Országos Választási Bizottság hitelesítette.[2][3] Az Országgyűlés 2004. május 17-i ülésén elrendelte a népszavazás kiírását.[4] A kormányzó MSZP és SZDSZ is az alkotmánybírósághoz fordult a referendum megakadályozása érdekében. A nyári szabadságolások miatt az Alkotmánybíróság csak szeptember 28-án hagyta jóvá a parlament korábbi határozatát.[5] Mádl Ferenc köztársasági elnök október 13-án 2004. december 5-ére tűzte ki a kórházak privatizációja elleni népszavazást.[1] A jóváhagyott kérdés a következő volt:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
Kampány
A parlamenti pártok egymástól igen eltérően viszonyultak a kórházak magánosításának lehetőségéhez. A kórházprivatizáció ügye a népszavazás kampányának végén kissé háttérbe szorult, a politikai küzdelem elsősorban a kettős állampolgárság kérdése körül zajlott. A korábbi népszavazási kampányokkal ellentétben igen heves politikai küzdelem alakult ki, melybe főként a parlamentet domináló két legnagyobb párt (a Fidesz és az MSZP) vetette bele magát, míg a többi szereplő véleménye háttérbe szorult.
A Fidesz a kampány kezdetén saját – a privatizációt az élet minden területén – leállító népszavazási kezdeményezését helyezte előtérbe. A jobboldali párt többször is értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kormány az Európai Unió más tagállamainak gyakorlatával ellentétben a magánosításban látja a megoldást.[6] A Fidesz hamarosan feladta saját népszavazási kezdeményezését és síkra szállt a kórházak magánosítása ellenében. Orbán Viktor újságírók előtt kijelentette, hogy a kormányzat nem a rendszer javításának szándékával, hanem önérdekből törekszik a kórházak privatizációjára.[7] A Fidesz kampányának fő üzenete az volt, hogy az egészségvédelem oly' fontos társadalmi ügy, hogy mindenképpen meg kell védeni az azt döntően piaci alapon kiaknázni akaró profitorientált szolgáltatóktól. Erre utalt a párt népszavazási jelmondata is: Az egészség nem üzlet!
A Magyar Demokrata Fórum eleinte igyekezett elzárkózni a privatizáció körül zajló kampányharctól. Állásfoglalásuk szerint értelmetlen és pazarló dolog egy nem létező törvény megsemmisítéséről népszavazást tartani.[8] A kampány második időszakában a Fidesszel szembehelyezkedve a privatizáció pártját fogták és nem szavazat leadására hívtak fel, ugyanakkor az állam felelősségét is hangsúlyozták.[9] Nem volt egységes a párt fellépése, egyes alapszervezetek a Fidesszel közös álláspont elfogadását sürgették.[10]
Az MSZP kezdeti hezitálását Gyurcsány Ferenc november 2-án a parlamentben elmondott beszéde törte meg. Ekkor a kormányfő kiállt a magánosítás lehetősége mellett és a nem szavazat leadására hívta fel a képviselőket.[11][12] A kormányzat tartva az igenek esetleges többségétől ún. tájékoztató kampányba kezdett, amelyben azt kísérelték meg tudatosítani, hogy a privatizáció leállítása igen sok pénzébe kerül majd az országnak. Az MSZP a kampány során rendszeresen utalt arra, hogy Orbán Viktor kormányzása idején támogatóan nyilatkozott a kórházak privatizációjáról, illetve hogy a Fidesz az önmagát kommunistának deklaráló Munkáspárt stratégiai szövetségese lett.[13][14] Az MSZP véleménye szerint az ingyenes egészségügyi ellátás az alkotmányban rögzített alapjog, amelyet nem csorbíthat az, ha magáncégek veszik át kórházak üzemeltetését. Az igenek győzelme az MSZP szerint ezt a lehetőséget is veszélyezteti. A baloldali párt az „A felelős döntés!” című kiadványában gyűjtötte össze érveit.[15] A szavazás előtti csütörtökön Gyurcsány Ferenc a televízió Napkelte című műsorában szociális demagógiával és a konzervativizmus modernista hagyományainak feladásával vádolta a Fideszt.[16]
Az SZDSZ a Fidesszel ellentétben az egészségügy számára egyetlen járható útként mutatta be a magántőke bevonását.[6] Az SZDSZ demagógiával és tévhitek terjesztésével vádolta a Fideszt, míg a privatizáció pozitív hatásait bemutatva igyekezett a nem mellett korteskedni. [17]
Eredmények
A részvétel országos szinten 37,49%-ot ért el, ami alatta maradt az előzetes várakozásoknak, melyek 45-50%-os várható részvétellel kalkuláltak a népszavazás előtti héten.[18][19] A részt vevők száma csak Budapesten közelítette meg az 50%-ot, a dunántúli megyékben 37%, míg a keleti megyékben 30% körüli volt a részvétel.
A közvéleménykutatások az igen válaszok várható győzelmét is túlbecsülték, hiszen a kutatók szerint a lakosság 73%-a ellenezte a kórházprivatizációt.
A szavazás részvételi adatai térképen
visszavonásáról szóló népszavazás eredménye[20](2004. december 5.)
A szavazásra jogosultak száma 8 048 739 fő 100% A megjelentek száma 3 017 739 fő 37,49%
- Ebből érvénytelen szavazat
53 697 a megjelentek
1,78%-a
- Ebből érvényes szavazat
Válaszok száma százalék Igen 1 922 680 65,01 Nem 1 034 640 34,99 Összesen 2 957 320 100 Politikai következmények
A népszavazáson a kórházprivatizáció ügye egyértelmű vereséget szenvedett. Közvéleménykutatások kimutatták, hogy a magánosítás ügyét még az MSZP-vel rokonszenvezők fele nem támogatta, ugyanakkor a Fidesz táborában is jelentős súlyt képviseltek azok, akik a privatizáció lehetősége mellett foglaltak állást.[18] Ilyen feltételek mellett – tekintettel közelgő 2006-os országgyűlési választásokra – a pártok nem vállalták, hogy napirenden tartsák a szavazótáboraikat megosztó és rövid távon nem rendezhető kérdést. A kórházprivatizáció lehetősége a szavazás utáni két hónapban fokozatosan kiszorult a közéletet tematizáló kérdések közül. Az Országgyűlés nem hozott határozatot a már nem létező törvény megsemmisítésére.
- ^ a b Népszavazás – aggályokkal; a Népszabadság cikke, 2004. október 15.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ Népszavazás lesz a kórház-privatizációról; a Népszabadság cikke; 2004. április 22.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ Lesz kórházreferendum; a Népszabadság cikke, 2004. április 22.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ [1] Vastagh Pál levele Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez; 2004. május 10.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ 33/2004. (IX. 28.) AB határozat; Elérés: 2007. november 28.
- ^ a b Politikusi nyilatkozatok a privatizáció ellen és mellett; A Népszabadság cikke; 2004. október 26.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ elfogadhatatlan a kórház-privatizáció ; a Népszabadság írása; 2007. november 4.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ Népszavazás - aggályokkal; A Népszabadság írása; 2007. október 14.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ Egészségügyi népszavazás: "nincs értelmes válasz"; A Népszabadság cikke, 2004. november 26.
- ^ MDF: több helyi szervezet leállítaná a kórház-privatizációt; a Magyar Nemzet cikke, 2004. november 22.; Elérés: 2007. december 7.
- ^ MSZP, SZDSZ: kettős nem; a Népszabadság írása; 2007. november 3.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ Gyurcsány Ferenc parlamenti beszéde 2004. november 2.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ A kormány tájékoztató kampányt indít; A Népszabadság írása; 2004. október 9.; Elérés: 2007. november 28.
- ^ Gyurcsány Ferenc beszéde az Országgyűlésben;„ Az javasolnám, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevét alakítsák át fidesz-magyar munkáspárttá. Azt tudom mondani, ez a név fejezi ki annak a politikának a lényegét, amit önök képviselnek - fidesz-magyar munkáspárt.”; Elérés: 2007. november 28.
- ^ A felelős döntés! – Az MSZP kiadványa; Elérés: 2007. november 29.
- ^ "haladás vagy maradás" között választunk; a Népszabadság írása, 2005. december 2.; Elérés: 2007. december 5.
- ^ Vita a tőke gyógyhatásáról; A Népszabadság írása; 2004. november 17.; Elérés: 2007. november 27.
- ^ a b Közvéleménykutatás: kórház - igen; állampolgárság - nem biztos; a Népszabadság írása, 2004. december 5.; Elérés: 2007. december 5.
- ^ Temetni fogjuk, nem dicsérni?; A Medián Közvélemény és Piackutató intézet cikke; Elérés: 2007. december 5.
- ^ [2] A népszavazás eredményei a www.valasztas.hu oldalon; Elérés: 2007. november 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése