Korán születtek
Évente háromszázat elveszítünk

http://www.cerny.hu/

Amikor gyereket várunk, a legfontosabb, hogy egészséges legyen. De mi történik, ha előbb jön a világra, mint a kiírt időpont? Szerez-e maradandó károsodást, van-e esélye arra, hogy idővel éppolyan legyen, mint „pontosan" érkezett társai? A jelen egészségügyi körülmények között sajnos, ez utóbbi kérdésre nem mindig felelhetünk egyértelmű igennel. Pedig volna megoldás. Hazánkban a hetvenes évek közepe óta léteznek a perinatális intenzív centrumok (PIC-ek), amelyekben a koraszülötteket és az egyéb szempontból – például az édesanya cukorbetegsége miatt – megfigyelésre szoruló újszülötteket kezelik. Jelenleg 6 budapesti és 17 vidéki centrum működik.

Alsó határ 24. terhességi hét

– Megdöbbentő tény, hogy Magyarországon a fogyó népességszám idején, az éretten született gyermekek közül évente majdnem háromszázat elveszítünk. Ráadásul 2002-ben a szülés alatt 36 halálozás történt. Ennek egyik fő oka az egészségügyi ellátottságban keresendő – mondja dr. Mészáros József egyetemi docens, az Országos Gyógyintézeti Központ PIC-centrumának vezetője. Az évente hatszáz alatti születésszámot „felmutató" intézményekben, a kis szülészeteken az újszülötteket sem látja azonnal gyermekorvos, hiszen nincs keret a foglalkoztatásukra. Emiatt nem végzik el rögtön a szükséges vizsgálatokat, pedig a legkritikusabb órákban, a szülés után közvetlenül lehetne még megelőzni a nagyobb bajt. Ez nemcsak a legkisebb szülőotthonokban van így, a nagyobbakban sem dolgozik mindenütt neonatológus (az újszülötteket és a koraszülötteket ellátó szakorvos), aki rögtön a szülés után figyelemmel tudná kísérni a kicsik vitális értékeit. Pedig e két intézménycsoportban évente több ezer koraszülött is világra jön: országosan pedig, minden száz szülésből kilenc a kiírt terminus előtt történik. Csak a legnagyobb, ezer újszülöttnél is több csecsemőt fogadó intézményekben állandó a gyermekorvosi szolgálat – de az ide tartozó szülészeteken sincs mindenhol így. Főként Budapesten rossz a helyzet.

Korábban a betöltött 28. terhességi hét után világra jött magzatokat nevezték koraszülötteknek, az 1998-ban életbe lépett Egészségügyi Törvény azonban ezt már a 24. hétben határozta meg. Csakhogy azóta sem történt lényegi infrastrukturális fejlesztés! Pedig előre tudható volt, hogy a legtöbbször az egy kilogrammot sem elérő babáknak szükségük lesz lélegeztetőgépekre, monitorokra, infúziós pumpákra, drága gyógyszerekre. Új gépek legföljebb nagy nehezen létrejött alapítványi támogatásokkal, segélyakciókkal szerezhetők be, s mint Mészáros doktor elmondja, a centrumokban dolgozó orvosok szaktudása már az egyes létfontosságú, de elöregedett gépek szerelésére is kiterjed... Különben sem könnyű megfelelően képesített szakembert szerezni, hiszen a hatéves orvosi egyetem és az ötéves gyermekorvosi szakképesítés után lehet csak pályázni neonatológus képzésre.

2002. ÉVI SZÜLÉSZETI ADATOK

(100 intézményben)
Összes (Országos) születésszám

95670 újszülött
Összes koraszülött

8254 (8,63%)
168 órán belüli halálozás

9,05%

(Forrás: Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet)

A koraszülöttek száma még egy okból növekszik: az egyébként örvendetes lombikbébiprogram terjedésével és sikerességével. A beavatkozáskor legalább három megtermékenyített petesejtet kell beültetni az anya szervezetébe. Ezáltal megnövekszik a kettes és többes ikerterhességek aránya, s az így született babák között aránytalanul sok a koraszülött. Ráadásul, a megfigyelések szerint, a mesterséges beavatkozás során világra jött kicsik sokkal esendőbbek a természetes módon fogant koraszülötteknél.

Túlélési esélyek

– Ha egy terhességnél előre látható, hogy problémák lesznek, például anyai Rh-negativitás miatt, magasvérnyomás-betegségben szenved az édesanya, vagy várható koraszülés, akkor olyan kórházba irányítják, ahol a szülészet mellett működik intenzív centrum – folytatja dr. Mészáros József. – Természetesen ilyenkor a szülésnél is jelen van a neonatológus, azonnali beavatkozásra készen, a munkacsoport többi tagja pedig előkészíti az inkubátort, elvégzik a szükséges vizsgálatokat. Intenzív ellátásban részesítik a bajba jutott magzatot. Ám, ha nem jól felszerelt intézményben történik a szülés, már nem ilyen rózsás a kép. A mentővel szállított koraszülöttek halálozási aránya mindig is magasabb volt a centrumokban születettekhez képest.

Amelyik intézményben lehetséges. az édesanya addig ott tartózkodhat, míg gyermeke hazaengedhető – ami néha két-három hónap! –, s ha már nincs inkubátorban, akkor szoptathatja őt. Így azonban sok helyütt a terhes anyák elől veszik el az (ágy)helyet. Mint Mészáros doktor elmondja, egyes intenzív centrumokban már megengedik, hogy az anya megérinthesse, megsimogathassa a nagyon kis súlyú, gépen lévő újszülöttjét is. Ez csak a körülményektől függő lehetőség, mivel a mindenütt jelen lévő szűkösség, kis létszámú ápolószemélyzet, hiányos infrastruktúra között nagymértékben megnövelheti az amúgy mindenütt jelenlévő bennfentes kórokozók terjedését, a halálos kimenetelű fertőzés veszélyét.
Részletes tájékoztatás a szülőknek

– A koraszülöttek közül is jobb azok helyzete, akik nem, vagy rövidebb ideig szorulnak lélegeztetőgépre. Még így is gyakori azonban a fertőzés, az immunrendszerük éretlensége miatt, de gyakoribb náluk az agyvérzés, a szemkárosodás és a tüdőgyengeség. A betegségek egy része sokszor évekig rejtve marad, csak később jön elő, amire szintén sokan nem számítanak. Bár amikor a kicsiket hazaengedjük, a szülőknek az „átlagos" újszülöttek zárójelentéséhez képest sokkal részletesebb tájékoztatást adunk. Ebben leírjuk – és szóban is elmondjuk –, mit miért tettünk a kezelés során, milyen esetleges további vizsgálatokra, gyógyszerekre van szükség. Nem célunk, hogy halálra rémítsük az egyébként is aggódó. ijedt szülőket, de fontos, hogy tudják, mi várható gyermekük fejlődésében, s hogyan tudnak neki segíteni – tájékoztat dr. Mészáros József.

Megoldás: rehabilitációs hálózat

– A koraszülöttek utógondozását ellátó intézmények jelenleg elszórtan, egymástól függetlenül, bár sok jó kezdeményezéssel működnek. De például Miskolcon, Győrben, Székesfehérváron egységbe rendezték az ellátást. A centrumként működő Pető Intézetben is kitűnő munka folyik e téren, ami a szintén nemzetközi hírű, Katona professzor által megalapozott, a koraszülött-utógondozásban alapvető jelentőségű neurohabilitáció szerves folytatása. Csakhogy egyiküknek sincs teljes magyarországi hatásköre. Szükséges lenne minél előbb kiépíteni egyetlen, de minden szakágat magába foglaló országos rehabilitációs hálózatot a megyei kórházak gyermekosztályaira építve, így nem csak az egyébként is sok terhet viselő családokat sújtanák a rehabilitáció; gondjai – vázolja föl a megoldást a Szabolcs utcai PIC vezetője.



Segítség az interneten: www.koraszulott.hu