Hit és tudás

avagy a tudós szerény rácsodálkozása

Ego sum via, veritas et vita.

Ez a felirat olvasható a Szent István-bazilika homlokzatán. Veritas et vita. Igazság és élet. Tudósként az igazságot keresem, orvosként az élet feltétlen szolgálata a feladatom. Agykutatással foglalkozom, háromszázmilliárd idegsejt működésének titkait szeretném megfejteni. Elemi iskoláimat a Sacré C'ur-nővérek intézetében, a Sophianumban végeztem, ahol Kovács Pistivel a reggeli misén, valamint az esti litánián ministráltunk, hiszen az oltárnál akkor csak fiúk segédkezhettek: így került a lányiskolába néhány fiútanuló. (Később ő, a nagyon sokak által szeretett "Doki", az Ulászló utcai plébános a fejlődésben elmaradottak és a nagycsaládosok gyámolítója lett, és tíz éve, súlyos betegségben sajnos elhagyott minket.Az iskolában és otthon az emberiség közvetett úton szerzett tapasztalatát, évszázadokon keresztül átöröklött hitét tanultuk és vallottuk, ez maga a Credo: "Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában." Ennek megfelelően Istent mint gondviselő Atyát képzeltem el, aki ott fenn az égben vigyáz ránk, hiszen "Pater noster, qui es in caelis", tanultuk latinul a miatyánkot Olavsson nővértől és a többi tanárunktól. Majd történt egy napon, hogy az egyházi iskolák döntő többségét bezárták, és a többi iskolában is a tanítás kezdetekor már nem imádkoztunk, a keresztet is levették a falról. Más világ kezdődött. A templom előtt elhaladva egy darabig még keresztet vetettem, később már azt sem. A tudomány igazolt ismeretek rendszere, amely az értelem és tapasztalat segítségével próbálja megfejteni a világ titkait.A XX. század fizikájának, biológiájának, kémiájának robbanásszerű fejlődése a tudós számára lehetővé tette, hogy a világban - a körülötte lévő természetben - fellelhető rend és koherencia csodálatosságát felismerje, továbbá, hogy közvetett tapasztalatot szerezzen arról, hogy a világegyetemnek, amelyben élünk, nincsenek határai térben, nincs vége időben. Ez egyébként Einstein relativitáselméletével van összhangban. Az, hogy a fizika, a kozmológia legújabb eredményei az ősrobbanáshoz, a Big Banghez kötik a tér és az idő, s így a világ kezdetét, akarva-akaratlanul felidézi a Genezisnek a "Kezdetben teremté Isten az eget és a földet" alapvető sorát, gondolatvilágát. "Creatorem caeli et terrae", azaz "mennynek és földnek teremtőjében" hiszek, ahogyan azt a hiszekegyben mondjuk. De máshonnan is megközelíthető hit és tudás, hit és tudomány viszonyának kérdése, hiszen példának okáért az irracionális számoknak vagy a végtelen fogalmának sincs közvetlen tapasztalati tartalma - a tudós számára sem, mégis elfogadja, használja azokat, ezekre alapozva dolgozik. A bibliai teremtéstörténet azt jelzi, hogy a világegyetem értelmes és szabályos törvényszerűségeknek engedelmeskedik, és ezeket a törvényeket mi, tudósok fedezzük fel. Amikor felfedezek valamit, és a titkok egy részét feltárom, megfejtem, tudom, hogy csak részigazságokat ismerek, ismerhetek meg - mert a teljes Igazság soha nem ismerhető fel. Nem véletlen, hogy Carl Friedrich Weizsäcker német fizikus és filozófus így fogalmazott: "a tudomány mai állása szerint" fordulattal indítva kell ismertetni ezeket az igazságokat.

Hatalmas tehát a fejlődés Descartes "Cogito ergo sum" - "Gondolkodom, tehát vagyok" - antropocentrikus nézete óta, aki azt hitte, hogy az emberi gondolkodás mindenható.

Szerintem a világ titkainak megismeréséhez, a valódi felfedezésekhez közvetett és intuitív - utak is szükségesek, és mindezt a hit segítségével érhetem el. A közvetlen tudományos tapasztalat nem mindig elegendő. II. János Pál pápa Fides et ratio kezdetű enciklikájában pontosan megfogalmazta, hogy hitre van szükség az igazság közvetett, és észre a közvetlen megismeréséhez. A kettő nem áll ellentétben, inkább kiegészíti egymást.Polányi Mihály, a magyar származású fizikus és tudományfilozófus szerint is a hit megelőzi a tudás megszerzését, és ez pontosan ellentéte annak, amit Locke mondott, aki szerint a hit a tudás hiánya.

Karl Popper filozófus szerint "hit nélkül az igazságok élettelenek".

Nietzsche még azt mondta, hogy "Isten meghalt". De az első mozgató, a teremtett világ létének felismeréséhez a homo sapiens számára a modern tudomány számos új lehetőséget adott és ad.Élet és halál csodálatos dialektikája, az a tény, hogy minden percben a testünkben jelen lévő százezermilliárd sejt mindegyike képes arra, hogy önnön halálát okozza, továbbá az a tény, hogy naponta nyolcvanhatmilliárd sejtünk hal el és ugyanennyi képződik, hogy az élet és a halál minden pillanatban bennünk van; vagy az, hogy a biológiai evolúciót a genetika legújabb eredményein keresztül vizsgálhatjuk, és megállapíthatjuk, hogy a drozophilában (a muslicában) csak feleannyi gén van, mint az emberben; vagy épp az élő és élettelen világ legószerű felépítése mind azt tették lehetővé, hogy a gondolkodó ember felismerje a teremtett világban jelen lévő rendet, koherenciát, szépséget - mindez a gondolkodó ember Istenbe vetett hitét erősítheti. Hogy végül rácsodálkozzunk a minket körülvevő világra, és József Attila versével szerényen azt mondjuk:

"Most már tudom őt mindenképpen,
Minden dolgában tetten értem.
S tudom is, miért szeret engem -
tetten értem az én szívemben.""




Vizi E Szilveszter