Hibázott a sztárszülész?

A harmadik tragédiával végződő szülést vezette le az otthon szülés élharcosa, Geréb Ágnes a kórház falain kívül. „A kisbaba ugyanúgy elveszthette volna az életét, ha a kórházban próbálják a világra segíteni” - nyilatkozta a doktornő vasárnap az RTL Klub Híradójának. A János Kórház szülészeti osztályvezető főorvosa, Dr. Lintner Ferenc szerint azonban ez nem így van. Ha más komplikáció nincs, a vállelakadást a kórházban többféleképpen is orvosolni tudják. Például császármetszést alkalmazhatnak, méhösszehúzódást elősegítő infúziót adhatnak a kismamának, de egy sima gátmetszés is segíthet, amivel megkönnyíthetik a baba világra jöttét, írja az Index. Ezt a beavatkozást azonban nem végezték el a szombat hajnali szülés során.

Műfogással megmenthető a baba? A vállelakadás ritka komplikáció, ezer szülésből 2-5 esetben fordul elő. Évente átlagosan öt újszülött hal meg emiatt a kórházakban. Minél lassabban halad a szülés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy tragikus vége lesz - mondta Csákány M. György szülész-nőgyógyász az RTL Klub Híradójának. Vállelakadás esetén alkalmazható egy műfogás, amellyel megmenthető az újszülött élete, ám ezt csak nagy tapasztalattal rendelkező orvos tudja elvégezni.

A XII. kerületi Alma utcai Napvilág Születésházba ment be péntek este fél hét körül az Sz. család, miután a 35 éves nyíregyházi kismamánál megindultak a fájások, írja a Blikk. Geréb Ágnes vezényletével a komplikációmentesnek induló szülés végén hajnalban kibújt a baba feje, a vállai viszont elakadtak a szülőcsatornában. „Semmi, de semmi próbálkozással, módszerrel nem tudtuk kisegíteni. Mindent megtettünk, amit csak lehetett, amit szakmailag ilyenkor kell”, írja Geréb Ágnes a szülés.hu oldalon. A doktornő a honlapon arról is beszámolt, hogy a klinikai gyakorlatban többször is előfordult már hasonló eset, hazánkban ez az első.

A mentőket hajnal 4.30 perckor riasztották, Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője szerint a kismama 12 perccel később már a Szent János Kórház szülészetén volt. A kórház szülészeti osztályvezető főorvosa, Lintner Ferenc nyilatkozata szerint a csecsemőt, mivel ez korábban nem történt meg, egyszerű gátmetszéssel szabadították ki fél perc alatt, de életét már nem tudták megmenteni. A rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a történteket.

Magyarországon jelenleg teljesen szabályozatlan körülmények között évente 5-600 anya hozza otthonában világra gyermekét, ez a szülések 0,5 százaléka. (Ennek a számnak jelentős része nem tervezett otthonszülés.) Az európai átlag ennél lényegesen magasabb: 1-2 százalék, a hagyományok miatt Hollandiában mintegy 30 százalék. Magyarországon 2006-ban a kórházakban 97 ezer szülésből 40 csecsemő életét nem sikerült megmenteni (ebből 23 súlyos koraszülés), a szabályozatlanság miatt az otthonszülésről ilyen hivatalos adat nem áll rendelkezésre, tudtuk meg az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától.

Arról már korábban döntés született, hogy az otthon szülést szabályozni fogják. A készülő szakmai protokoll legfontosabb alapelve a baba és a mama biztonsága. A szabályozás érinteni fogja a közreműködők szakmai végzettségét, a kórházi biztonsági háttér megszervezésének szükségességét, valamint azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén nem szabad otthon szülést végezni. Ilyenek lehetnek az anya kora, a terhesgondozás során felmerült, veszélyeztetettségre utaló jelek vagy a korábbi szülések esetén felmerült komplikációk, mondták a minisztérium munkatársai. A készülő jogszabály és protokoll kiterjed majd az alternatív intézmények működésének szabályozására is és a tervek szerint már jövő januárban életbe lép.

Az Egészségügyi Minisztérium nem akarja ösztönözni az otthon szüléseket. A céljuk az, hogy a kórházak legyenek minél otthonosabbak, hogy a kórházakban egyszerre találkozzon a biztonság követelménye és a baba-mama barát körülmények iránti jogos igény. Ugyanakkor tény, hogy vannak és lesznek, akik otthon szeretnék világra hozni a gyermeküket. Számukra, a szakmai szervezetekkel közösen meghozott szabályozással, a lehetséges legnagyobb biztonságot akarják megteremteni.

Lintner Ferenc szerint otthon illetve a születésházakban olyan édesanyák vállalkoznak a szülésre, akiknél feltételezhetően nem lesz semmilyen komplikáció. A koraszüléseknél, a veszélyes esetekben azonban az összes kismama jól felszerelt egészségügyi intézményben akar szülni. Így például a hypertóniás, a cukorbeteg, az ikrekkel terhes édesanyák a kórházakban hozzák világra gyermeküket. Köztudott, hogy ezeknél az eseteknél sokkal nagyobb a kockázat, tette hozzá.

Különböző fórumokon parázs vita kerekedik az otthon szülők és a kórházat választók között, utóbbiak nem egyszer felelőtlennek, önzőnek tartják azt az anyát, aki saját kényelme és nyugalma érdekében a kórházon kívül hozza világra gyermekét. Az otthon szülést ellenzők szerint a hasonló komplikációk nagy része megoldható lenne a kórházban. Lehet, hogy az intézményen belül olykor ésszerűtlen szabályok szerint végeznek gátmetszést, kiabál a csecsemős nővér az anyukával és nyilván nehezebb egy hatágyas szobában szoptatni a babát, de a baba egészségének érdekében ennyi kényelmetlenség belefér, vélik a kórházpártiak.

A kórház ellen ágálók pedig arra hivatkoznak, hogy a kórházakban is hasonló arányban fordulnak elő komplikációk, ám ezek nem mindig kerülnek nyilvánosságra. A nőknek pedig joguk van olyan körülmények között világra hozni gyermeküket, amilyenben szeretnék.

Geréb Ágnes, a Napvilág Születésház alapítója 17 éves klinikai gyakorlattal rendelkezik és legalább ekkora tapasztalattal bír az otthon szülés terén. Az elmúlt 18 évben körülbelül 3300 otthonszülést kísértek végig, az így világra jött babák körülbelül egy ezrelékét vesztették el.

A szülés.hu honlapon közzétett információk szerint a doktornőnek ez a harmadik tragédiával végződő szülésvezetése. Az első 2000 tavaszán történt, amikor az újszülött 2900 grammal, egészségesen jött világra. A babát az anyja mellére fektették, majd egy óra múlva a takarót felemelve vették észre, hogy Zita nem él. A kislányt újraélesztették és kórházba szállították.

A második rosszul végződő eset 2003. év végén történt, amikor egy ikerterhes kismama próbálta meg az intézeten kívüli, szaksegítséggel zajló szülést. Az ikerszülés rizikófaktorként szerepel, ám Geréb Ágnes szerint a kockázati tényezők ismeretében a rizikó az ő esetükben a lehető legkisebb volt, mert mindkét baba koponyája volt elöl, a két baba külön burokban fejlődött és külön volt a lepény is. Az első kisbaba rendben megszületett, ám a második baba szívhangjai rohamosan romlottak, lilán, tónustalanul jött világra és nem lélegzett. A gyermek fél év múlva meghalt.

Az Orvosi Kamara többször is eljárást indított Geréb Ágnes ellen, 2001-ben kamarai tagságát fél évre felfüggesztették és eltiltották hivatása gyakorlásától, mert korábban többször engedély nélkül vezetett le szüléseket. Az etikai szabályok megsértése miatt 2004-ben újabb fél évre vonták be a doktornő engedélyét.

A Velvet felmérése szerint a nők többsége elismeri, hogy természetes folyamat a szülés. Az utca asszonya nem szülne otthon, bár pártolja a választási lehetőséget. A legtöbb, általuk megkérdezett nő a higiéniára hivatkozva csak kórházban szülne, bár bevallja, hogy talán ez a medikális megközelítés tekintélye miatt is van így. Azt viszont nem utasították vissza, hogy aki akar, az hadd válasszon akár vízben, akár szülőszékben, vagy épp otthon való szülést.

Szóljon hozzá! (532 hozzászólás)

Kommentek

• www.zimonyi.hu/?p=432