A PÉNZTÁRTÖRVÉNY HELYETT
Új koncepció – régi alapok

Elkészült Székely Tamás egészségügyi miniszter új koncepciója, amelyet a korábban hatályos és tavasszal visszavont pénztártörvény helyett terjesztett elő. A tárca vezetőjének elképzelése szerint az új egészségügyi rendszer megvalósítása jövő év január elsejével elkezdődhet.


Javában tartott még az új koncepció kidolgozása, amikor a miniszter egy vele készített televíziós interjúban kijelentette: olyan egészségügyi rendszer működtetése a cél, amely biztosítja az esélyegyenlőséget, és a betegeknek azonos lehetőségeket kínál a szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek. Cél a szolgáltatások minőségének javítása és betegcentrikussá tétele. Minden szakmában szükség van az aktuális protokollokra, azok tovább már egyetlen területen sem nélkülözhetők. Alaptörekvés, hogy a biztosító által kifizetett finanszírozás a szolgáltatók tényleges kiadásaihoz igazodjék. A szocialisták terveit június végén Kökény Mihály, a parlamenti egészségügyi bizottság elnöke körvonalazta. Úgy nyilatkozott,hogy az egészségügyet a pártja által már régóta lefektetett elvek mentén (stabilitás, párbeszéd, kiszámíthatóság) szeretnék működtetni. Három alapvető változtatást terveznek, mégpedig konkrétan a biztosítási rendszerben, a szolgáltatók működésében és a népegészségügyi programok végrehajtásában.

Állami kézben a biztosítás

A kötelező biztosítás továbbra is állami monopóliumként működik majd, ám a mostani pénzosztó, jogalkalmazó szervezetből a szolgáltatókat (gazdálkodásukat, az általuk produkált ellátás minőségét) ellenőrző szervezetté alakul át. Vagyis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fennmarad, ám szerepe az említett igényeknek megfelelően átalakul. A már így funkcionáló ÁNTSZ-hez hasonlóan, az OEP működését is regionális szerkezetben képzelik el. Az OEP központi szervezete speciális jogokkal irányít, és csupán a nagy befektetést igénylő feladatokat látna el, illetve koordinálná, a helyi ellátásért a megyei és kistérségi pénztárak felelnének. A regionális pénztárak felhatalmazást kapnának arra, hogy a területükön tartósan rosszul működő, gyenge minőségben szolgáltató ellátókat megszüntessék, és ellátási területüket más, jól funkcionáló szolgáltatóhoz helyezzék át. A kötelező biztosítás állami monopóliumban tartása mellett nagyobb hangsúlyt fektetnének a kiegészítő magánbiztosításokra. Cél annak a másfélmillió biztosított körének a kiterjesztése, akik már ma is rendelkeznek valamilyen kedvezményes, szűrést, fogászati ellátást, gyógyüdülést, gyógyszervásárlást vagy rekreációs szolgáltatást támogató biztosítással. Kökény Mihály megfontolás tárgyaként említette az időskori krónikus ellátás és otthonápolás szolgáltatásainak bevonását is ebbe a biztosítotti körbe. A tavaly év elején végrehajtott kórházi struktúraátalakítás alapcéljain nem változtatnának, ám szükségesnek tartanák néhány praktikus, a gyakorlatban is jól működő módosítás végrehajtását. Ennek értelmében például végre megszülethetne az a pontos definíció, amely szakszerűen és egyértelműen meghatározza a súlyponti kórház fogalmát és annak feladatait, illetve működési feltételeit.

A 2006-os kórházörvény óta eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy eredetileg túlméretezték a rehabilitációs kapacitást, holott arra a valóságban (a feltételezettnél) kisebb az igény, továbbá megfelelő létszámú szakember és eszközpark sem áll rendelkezésre a működtetéséhez. Az intenzív ellátásnál pedig ezzel éppen ellentétes változtatásokat vezettek be: a tényleges igénynél kisebb a kapacitás. Világos tehát, hogy a gyógyításnak e két területén módosításokra lesz szükség. Az elmúlt évek reformintézkedései háttérbe szorították a népegészségügyi tevékenységet. A már évekkel ezelőtt deklarált ilyen tárgyú programok működtetése intenzív felerősítésre szorul. Nagyobb hangsúly a szűrésekre A jövőben kiemelt hangsúlyt kell fektetni a szűrőprogramok intenzív működtetésére és a lakosság meggyőzésére, hogy azokon részt vegyenek. Cél a szűréseken való 60–70 százalékos részvétel. A betegek szűrésre való aktivizálásáért, illetve a helyben elvégzett szűrővizsgálatokért külön dotációban részesülnének a háziorvosi praxisok.

Elképzelhető, hogy más országok példáját szem előtt tartva, nálunk is bevezetik a méhnyakrákszűréseknél a szakképzett asszisztensek által végzett mintavételt. Kökény leszögezte: „Az eddig elért eredményekből nem akarunk semmit visszavonni. Fontos, hogy működik az Egészségbiztosítási Felügyelet, folytatódik a fekvő- és járóbeteg-ellátás fejlesztése, a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, és kitartunk a gyógyszerpiac szabályozása mellett is” – jelentette ki a szakpolitikus. A Kökény Mihály által vázolt elképzeléseket különböző nyilatkozataikban Székely Tamás miniszter és az MSZP szakpolitikusai megerősítették, illetve kiegészítették. Vojnik Mária, a tárca államtitkára például egy konferencián kijelentette: azt tervezik, hogy megerősítik a házi ápolási és rehabilitációs szolgáltatásokat.

Fontos törekvésként említette az egészségügyi szakdolgozói gárda pályán tartását, illetve a pályát már elhagyók szakmába való visszatérítését. Vojnik Mária szerint ennek egyik eszköze lehetne valamilyen bérfelzárkóztatási program foganatosítása is. Ezt a törekvést segíti szerinte az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megvalósuló monitoring-rendszer is, amely felméri, hogy mely intézményben, milyen végzettséggel és szakmai tapasztalattal tevékenykedik a hazai egészségügyi munkaerő. A szaktárca egészségügyi bizottságnak készített előterjesztésében – amelynek tartalmát a tavalyi struktúraátalakítás tapasztalatai alapján állították össze – azt javasolja, hogy vizsgálják felül és korrigálják a valós igényeknek megfelelően az intézmények kapacitását és ellátási területét. Ezzel a lépéssel csökkenthetők volnának a ma helyenként indokolatlanul hoszszú várólisták, ésszerűbb és hatékonyabb lehetne az ellátás. Ennek értelmében a jövőben a kórházak nem utasíthatnának el egyetlen, az ellátási területükön kívülről érkező beteget, ha náluk az országos átlagnál rövidebb az igényelt beavatkozásra a várakozási idő. Az átalakítások előtti ellátási viszonyokhoz képest egyes területeken és intézményekben szembetűnően megnőtt a betegek várakozási ideje, aminek okát a szaktárca elemzése egyrészt a TVK-ban, másrészt abban jelöli meg, hogy bizonyos szakmákban nem a valós szükségletek figyelembevételével állapították meg a kórházak által teljesítendő műtétek mennyiségét. Ezért volna szükség a kapacitások korrekciójára, illetve annak a lehetőségnek a megnyitására, hogy azt a beteget, aki egy bizonyos beavatkozásra, egy adott intézményben már 30, 60 napja várakozik, más kórház is elláthassa. Kezelésükre az E-alapban külön keretet kellene létrehozni.

Megmarad, de átalakul a TVK

Székely Tamás szakminiszter a július 10-i kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette: jövő januárban megkezdődhet egy komplex, 2010-ig tartó terv alapján az egészségügy új rendszerének a bevezetése. Aminek alapján megmarad a kockázatközösségen alapuló egészségbiztosítási rendszer, ám a központi biztosító mellett hét regionális kirendeltség is részt vállal a munkában. A biztosítási rendszer egyik legfontosabb jellemzője lesz az ügyfélcentrikus szolgáltatás. Ennek értelmében az OEP jelenlegi megyei igazgatóságai ügyfélközpontonként működnek majd. A mai gyakorlattal ellentétben az OEP teljes döntési jogkört kapna a költségvetés felett. A központi biztosító több feladatot átadna a regionális központoknak. Így például a kórházakkal kötött szerződések gondozását, a kifizetett források felhasználásának ellenőrzését is a régiók végeznék. A rendszerben Székely Tamás szerint megmarad a TVK, de azt új alapokra helyezik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a valós igényekhez, az ellátandó lakosság számához és az ellátandó feladatokhoz igazítják a TVK-t.

További ágyszámcsökkentést nem terveznek, és a súlyponti kórházak jelenlegi számát sem kívánják gyarapítani, illetve redukálni. A kormányülésen a finanszírozás nem került szóba, mert a miniszter úgy véli, előbb az alapelvekben kell dűlőre jutni. Ebben segítenek majd a kormányülés által már megtárgyalt koncepció augusztus közepéig tartandó társadalmi vitái. A kormány szándékában áll az ellátórendszer fejlesztése, amelynek keretében megerősítenék az alapellátást. Változás várható a járó- és fekvőbeteg-szolgáltatások eddigi merev szabályzórendszerében is, hogy ez által javuljon a kontroll hatékonysága. Az egészségbiztosítás átalakításán kívül akoncepció másik alappillére a népegészségügyi programok felgyorsítása és megerősítése.

Bár a miniszter a tájékoztatón a pénzről nem beszélt, sajtóértesülések szerint (Népszabadság) a kormány 5,2 milliárd forintot szán szétosztani az egészségügyben. Ennek köszönhetően a jelenleginél tíz százalékkal több forrás jutna a hátrányos helyzetű kistérségek háziorvosi praxisainak. A taj-szám kontrollálásáért a háziorvosok már tavasz óta 50 forint/ellenőrzés pluszforrást kapnak a költségvetésből, a szakrendelőkben és a kórházakban a tervek szerint ezt a szisztémát szeptembertől vezetnék be. Továbbá a gyógyszerészek is megkapnák az összeg felét ugyanezért a feladatért. A várólisták terjedelmének csökkentése érdekében egyszeri támogatásban részesülnének a kórházak, mégpedig összesen körülbelül kétmilliárd forintban. Az általános üzemanyag-drágulás miatt az Országos Mentőszolgálatnak és a betegszállítóknak 270 millió forintos többlettámogatást szánnak.

LÓRÁNTH IDA
egészségügyi szakújságíró