2008. szeptember 23., kedd


Az orvosok már nem istenek

Hétfő, 2008. szeptember 22.

Téves kórmeghatározás, helytelen kezelés vagy műtét során elkövetett hiba. Másként: az orvosi szakma szabályainak megsértése cselekvéssel vagy mulasztással. Köznyelven: műhiba. Jelenleg több mint egymilliárd forintért folyik harc a bíróságokon. A terület szakértői a tanulságokat foglalták össze a közelmúltban lezajlott, a Jogi Fórum által a témában rendezett konferencián. Bár a valós adatok a mai napig ismeretlenek, az Igazságügyi Orvostani Intézet becsült adatai szerint évi 96 200 káresemény történik az egészségügyben (miközben évente 2,6 millió pácienst látnak el), és ezek 13,6 százaléka, vagyis mintegy 13 ezer végződik halállal.A tragikus esetek fele hanyagságra, nem megfelelő ellátásra vezethető vissza. Ehhez képest tulajdonképpen nem sok az évi 3-400 műhibaper – igaz, ez a szám emelkedik, és a polgári perek során jelentős kártérítési összegeket ítélnek meg. Egyre több a fogorvosi és plasztikai beavatkozások során beadott panasz, emellett magas számban kezdeményeznek pert a szülészet és a gerincsebészet tárgykörében.

A szó elszáll

A kórházak felelősségbiztosítása többnyire 5-10 milliós kártérítésig érvényes, ám ha a beteget előzetesen nem tájékoztatták a tervezett kezelés vagy műtét körülményeiről, akkor a biztosító egyáltalán nem vállalja a felelősséget. Napjainkban egyre több olyan per indul, ami erre épít, hiszen ezt a legkönnyebb megnyerni, miközben az, hogy bárki hibázott-e, és ez befolyásolta-e a végkimenetelt, nehezen bizonyítható.

A tájékoztatásnak személyre szabottnak kell lennie, és mindenre – szövődmények, lehetséges kezelési módok, további életvitel – kiterjedőnek. Nem elég „eldarálni az egyenszöveget”, úgy kell elmondani, hogy „alacsony iskolázottságúak” is megértsék. „Sok kórházban a mai napig nem tájékoztatnak megfelelően” – mondta Farkas Antónia a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája. „Legtöbbször csak egy formanyomtatványt íratnak alá. „Igaz, én például részletes tájékoztatást kaptam édesapám állapotáról – amikor megtudták, mi a foglalkozásom.”


Előző oldal
1 / 3

Nincsenek megjegyzések: