Kórházak csapják be

saját dolgozóikat

2011. január 17.

Alapbértől függően 30–60 ezer forinttól eshetnek el az egészségügyi dolgozók amiatt, hogy a kórházak jelentős része nem választja szét az intézmény által elrendelt, illetve a magasabb bérért, önként vállalt órákat – értesült a Magyar Nemzet. A hazai intézményekben ráadásul rendszeresen megsértik az európai munkaidő-direktívákat.

A foglalkoztatók úgy játsszák ki a jogszabályokat, hogy pontatlanul végzik az általuk elkészített munkaidő-beosztásban szereplő órák minősítését, vagyis azt, hogy melyek sorolhatók a kórház által elrendeltek, illetve melyek a dolgozók által önként vállaltak közé. Az önként vállalt munkaórákért ötven százalékkal többet kellene fizetniük az intézményeknek, így a hamis adminisztráció miatt jelentős összegtől fosztják meg az egyébként is európai színvonal alatti bérért dolgozó hazai szakembereket.

Ráadásul így a nyugdíj szempontjából fontos szolgálati idő is jelentősen csökken. Egyes munkáltatók nem csak az anyagiak terén használják ki beosztottaikat. Több helyütt olyan munkaidő-beosztást készítenek ugyanis számukra, amelyben nem érvényesül a legalább 11 óra egybefüggő és háborítatlan napi pihenőidőhöz való joguk.

Az ügyeletet követő törvényes napi pihenőidőt ráadásul munkaidő-adósságnak tekintik, ezzel is csökkentve a dolgozók munkajövedelmét és a szolgálati időt. Számos kórházban előfordul, hogy az ügylet után járó egynapi szabadidőt egy korábban igénybe vett heti pihenőnap kompenzálására szolgáló szabadnapnak tekintik. Vagyis a 24 órás ügyeletet követő kötelező nyolc órás pihenőidőt nem kapja meg a dolgozó, helyette egy korábbi hétvégi műszakjáért járó szabadnapot írnak jóvá. Így a neki járó kétszer nyolc óra pihenőidő helyett csak nyolc órát pihenhet a dolgozó.

– Tömegessé vált a kórházakban a munkaidő-direktíva megsértése és a bérek egy részének visszatartása – nyilatkozta lapunknak a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke. Bélteczki János leszögezte: a betegnek joga van a pihent orvoshoz, az orvosnak pedig a pihenéshez. – Az ezt biztosító törvényt mégis sok helyütt megszegik – erősítette meg. Szerinte nem megfelelő 2007 júliusa óta érvényben lévő, a béreket és a munkaidőt szabályozó törvény, mivel azt többféleképp lehet értelmezni.

Az előző kormánnyal a szövetség kidolgozott egy munkaanyagot, azonban azt a szocialista-szabad demokrata kabinet felrúgta. Ezzel lehetővé vált, hogy a kórházak becsapják munkavállalóikat, a csalás pedig egyre nagyobb méreteket ölt. – A problémával az egészségügyi tárcához fordultunk, és azt kértük, hozzanak létre egy egyértelmű, koherens normaszöveget – mondta el lapunknak Bélteczki János. mint fogalmazott, kollégáit ismerve elfogadnák, hogy a jelentős anyagi csődben lévő kórházaknak ne kelljen kifizetniük három évre visszamenőleg a dolgozóknak jogosan járó, de ki nem fizetett béreket annak fejében, hogy a jövőben nem fordul elő ilyesmi.

– A jogszabályok szerint 24 óra szolgálatot követően 8 óra pihenőidőt köteles biztosítani a foglalkoztató. – Az is előfordult már, hogy egy orvos péntek reggeltől hétfő reggelig ügyelt. Ez nemcsak az ő egészségére nézve romboló, de a fáradtság miatt a betegekkel is tragédia történhet – hívta fel a figyelmet Bélteczki János.

A háziorvosok különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen 24 órás ügyletet látnak el, és mivel nyolc órában dolgoznak, kötelesek a 24 óra leteltével munkába állni. Így esetükben biztosan nem érvényesülnek az előírások. – A kollégáim lojálisak és lelkiismeretesek, de csak egy bizonyos határig. Többé-kevésbé tisztában vannak azzal, hogy átverik őket, így lassan elfogy a türelem – tette hozzá. Az elnök hangsúlyozta, amennyiben nem történik változás, bírósághoz fordulnak, ám ebben az esetben még a jogi eljárások költsége is növeli a kórházak tartozásait.

– A Magyar Kórházszövetség elnökét, Rácz Jenőt a Magyar Nemzet arról kérdezte, hogy várható-e változás. – Hivatalosan még nem foglalkoztunk az üggyel, de a következő elnökségi ülésen biztosan napirendre kerül – közölte az elnök. Mint fogalmazott, a helyzet bonyolult, hosszadalmas kiszűrni a munkavállalókat kijátszó kórházakat, mert vannak intézmények, amelyek a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény által szabályozzák a bérezést, és vannak, amelyek gazdasági társaságként működnek a munka törvénykönyvét véve alapul – vagy kollektív szerződések alapján fizetnek.

Mizsei Bernadett