Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

A Kormány …/2010. (…) Korm. rendelete

az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (1) bekezdésének v) pontjában, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) intézeten kívüli szülészeti ellátás: az az egészségügyi szolgáltatás, amelynek keretében a várandós nő a szülészeti ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, egészségügyi intézményen kívül veszi igénybe,

b) háttérkórház: a szülés helyszínére vonatkozóan területi ellátási kötelezettséggel rendelkező, szülészeti ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet, ahova az ellátást igénybe vevő nő és gyermeke sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot bekövetkezése után húsz percen belül beszállítható.

2. §

(1) Az intézeten kívüli szülészeti ellátást (a továbbiakban: ellátás), az e tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat.

(2) Az ellátás keretében történő szülési eseményben (a továbbiakban: szülés) szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy felsőoktatási intézmény alapképzési szakán, illetve főiskolai karán szülésznő szakképesítést szerzett szülésznő (a továbbiakban: felelős személy) közreműködik.

(3) Az ellátás keretében a várandós anya egészségügyi szolgáltatót, illetve felelős személyt, továbbá házi gyermekorvost választ. Az egészségügyi szolgáltató helyettes felelős személyt jelöl ki.

3. §

(1) A felelős személy az ellátás során a tőle elvárható legnagyobb gondossággal, a szülészeti szakmai szabályok betartásával jár el és felelős az e rendeletben meghatározott előírások betartásáért

(2) Az ellátás során - figyelemmel a 2. § (2) bekezdésére is - legalább két olyan egészségügyi dolgozó egyidejű jelenléte szükséges, akik közül az egyik öt évnél nem régebbi csecsemő-és újszülött, továbbá felnőtt újraélesztés tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik.

(3) Az ellátás csak olyan helyen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és gyermeke a háttérkórházba szállítható.

(4) Rh-negatív vércsoportú várandós nő esetében a felelős személy gondoskodik arról, hogy a várandós nő részére a szükséges anti-D ellenanyag vényre történő felírása és beszerzése a szülés várható megindulása előtt megtörténjen.

4. §

(1) Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és az azt kizáró tényezőket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A szülő nő háttérkórházba történő szállításának indikációit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az ellátáshoz kapcsolódó tárgyi, továbbá higiénés feltételeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

5. §

(1) Az ellátás igénybe vételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönt a 4. számú melléklet szerinti adatlap kitöltésével. Az egészségügyi szolgáltató, a felelős személy, valamint a házi gyermekorvos közreműködik a 4. számú melléklet szerinti adatlap kitöltésében.

(2) A várandós nő az (1) bekezdés szerinti, kitöltött adatlap egy példányának átadásával tájékoztatja a területileg illetékes védőnőt (a továbbiakban: védőnő) arról, hogy az e rendelet szerinti ellátást tervezi igénybe venni.

(3) A felelős személy a várandós nő döntését követő 3 munkanapon belül írásban vagy elektronikus úton értesíti a háttérkórházat.

(4) A háttérkórház az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a felelős személyt nyilatkozat tudomásulvételéről.

(5) A várandós nő terhesgondozása jogszabályban meghatározottak szerint történik.

(6) A felelős személy – a szülés várható időpontját megelőzően legfeljebb két héttel – ismételten meggyőződik a szülés helyszíne higiénés feltételeinek megfelelőségéről.

6. §

(1) A várandós anyát az ellátással kapcsolatosan az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a felelős személy írásban tájékoztatja:

a) az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeiről,

b) a kórházba szállítás indokairól, és a kórházba szállítás megtagadásának következményeiről.

7.§

(1) Az ellátás csak akkor kezdhető meg, ha a 3. számú melléklet szerinti tárgyi, valamint higiénés feltételek a szülés helyszínén rendelkezésre állnak.

(2) Az egészségügyi szolgáltató köteles gondoskodni

a) a 3. számú mellékletben foglalt tárgyi feltételek meglétéről,

b) az ellátás során keletkező veszélyes hulladék elszállításáról.

8. §

(1) A szülő nőt, illetve az újszülöttet a 2. számú mellékletben felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén azonnal a háttérkórházba kell szállítani. A háttérkórházba szállítás – a felelős személy döntése alapján - akkor is kötelező, ha a komplikáció jellege, illetve egyéb előre nem látható ok a szülő nő, vagy az újszülött életét, egészségét súlyosan veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat. A felelős személy köteles a szülő nőt, illetve újszülöttet a háttérkórházba kísérni és a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt az ügyeletvezető szakorvosnak átadni.

(2) A háttérkórházba szállítás esetén a felelős személy a háttérkórházat a szállítást megelőzően haladéktalanul értesíti.

(3) Amennyiben a felelős személy azt állapítja meg, hogy egyéb előre nem látható ok miatt az (1) bekezdés szerinti háttérkórházba történő szállítás a szülő nő, vagy az újszülött életét, egészségét súlyosan veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor őket bármely más szülészeti ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell szállítani.

9. §

(1) A felelős személy a szülés megtörténtéről a védőnőt haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül értesíti.

(2) Az újszülött első vizsgálatát a felelős személy végzi az első életórában.

(3) A szülés befejezését követő 6 órán keresztül az anya és az újszülött felügyeletét a felelős személynek kell ellátnia. A felelős személy a szülést követő naptól számított négy napon keresztül az anya állapotát naponta ellenőrzi.

(4) Amennyiben a felelős személy az ellenőrző vizsgálatok elvégzése során bármilyen rendellenességet észlel, az anya háttérkórházba, vagy a 8.§ (3) bekezdése szerinti intézménybe történő szállításáról haladéktalanul gondoskodik.

(5) Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelős személy gondoskodik a köldökzsinór- és az anyai vér levételéről, és annak megfelelő laboratóriumba történő szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában az anti-D ellenanyag beadásáról a felelős személy gondoskodik haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követő 72 órán belül, továbbá ezt a tényt az anya gondozási könyvében dokumentálja.

10. §

(1) Az első gyermekorvosi vizsgálatot legkésőbb a születést követő 24 órán belül a választott házi gyermekorvos végzi el. A vizsgálat elvégzése, továbbá a BCG-védőoltás beadása a választott házi gyermekorvos feladata.

(2) A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről, a levett vérminta megfelelő laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történő intézkedések megtételéről a választott házi gyermekorvos gondoskodik.

(3) A területileg illetékes védőnő a gyermekágyas nőt és az újszülöttet a születést követő egy héten belül meglátogatja.

(4) A védőnő meggyőződik arról, hogy a gyermekágyas nő a 9. § (5) bekezdés szerinti anti-D ellenanyagot, az újszülött a 2) bekezdés szerinti védőoltást megkapta, továbbá a (2) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat, valamint a (3) bekezdés szerinti szűrővizsgálatok megtörténtek, és elvégzi dokumentációjukat.

11. §

(1) A felelős személy szülési naplót vezet, amely tartalmazza az adott évben közreműködésével lezajlott szülések sorszámát, időpontját, a várandós anya személyazonosító adatait, a legfontosabb diagnózisokat és beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, súlyát, hosszúságát és egészségi állapotát.

(2) A felelős személy a szülés folyamatáról észlelési lapot vezet, amely részletesen tartalmazza a szüléssel kapcsolatos egészségügyi eseményeket. Az észlelési lapot a szülést befejezését követően a felelős személynek, valamint a 3. § (2) bekezdés szerinti személyeknek alá kell írniuk.

(3) A felelős személy újszülött lapot vezet, amely részletesen tartalmazza az újszülöttel kapcsolatos egészségügyi eseményeket, beleértve a 9. § (2) bekezdésében foglalt vizsgálatot is. Az újszülött lapot a felelős személynek, valamint a 3. § (2) bekezdésben felsorolt személyeknek alá kell írniuk.

(4) A 4. számú melléklet szerinti adatlap egy példánya, a szülési naplónak az adott szülési eseményre vonatkozó adatai, az észlelési lap és az újszülött lap az egészségügyi dokumentáció részét képezi. Az egészségügyi dokumentációt a felelős személy őrzi meg.

(5) A felelős személy a szülést követő 48 órán belül az újszülött anyakönyvezéséhez szükséges „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatványt kitölti, vagy a jogszabályban meghatározott, a szülés tényéről szóló igazolást kiállítja.

(6) A szülést követő hat hét elteltével a felelős személy az észlelési lapot és az újszülött lapot aláírásával ellátja és lezárja.

12. §

Az ellátás – e jogszabályban meghatározott a házi gyermekorvosi, védőnői továbbá háttérkórház által biztosított egészségügyi szolgáltatás kivételével – nem finanszírozott esetnek minősül.

13. §

Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

1. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez

Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételei és kizáró okai

1. Az ellátás csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén vehető igénybe:

a) a terhesség szövődménymentes,

b) a várandós nő a fogamzás időpontjában betöltötte 18. életévét,

c) első szülés esetében a várandós nő a fogamzás időpontjában a 35. életévét nem töltötte be,

d) a terhességi kor a betöltött 37. és 42. hét között van,

e) a magzat koponyavégű fekvésű.

2. Az ellátás igénybe vételét kizáró tényezők:

Szülészeti és általános kórelőzmény

1. Olyan anyai betegségek, melyek szakorvosi konzílium alapján veszélyeztetik a várandós nő vagy a magzat életét, egészségét.
2. Korábbi szülés(ek)nél: vállelakadás, negyedfokú gátsérülés.
3. Előzetes császármetszés, vagy a méhtesten végzett műtét (pl. myomectomia, hysterotomia).
4. A várandós nő lázas állapota.
5. A várandós nő HIV vagy hepatitis B fertőzése.
6. Drog-dependencia, alkoholizmus, erős dohányzás.
7. Placenta praevia minden formája.
8. A várandós nő minden olyan betegsége, ahol konziliárius orvos császármetszést javasolt.
9. A várandós nő akut vagy krónikus megbetegedése.

Magzati betegségek, vagy azok fennállásának gyanúja

1. Intrauterin magzati retardáció.
2. Ikerterhesség.
3. 4000 g feletti várható születési súly.
4. A magzat méhen belül elhalt.
5. Magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel.
6. Magzati oxygénhiányra utaló, kóros NST.
7. RH-alloimmunizáció esetén vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható.
8. Fekvési rendellenesség: medence végű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés.
9. Idő előtti burokrepedés, ha a szülés nem indul el spontán 24 órán belül, vagy a magzatvíz meconiumos.
10. Igazolt Béta csoportú streptococcus fertőzés.

2. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez

Kórházba szállítás indikációi

Szülés megindulásakor

a) Aktív genitalis herpes

b) Bárányhimlő

c) Fekvési rendellenességek

d) Preeclampsia

Szülés alatti

a) 38 ^oC feletti láz

b) Kóros magzati szívhangeltérések

c) Meconiumos magzatvíz a vajúdás korai szakában

d) A szülés dinamikája nem megfelelő

e) Előesett köldökzsinór

f) Abruptio placentae vagy placenta praevia

g) Erős vérzés

h) A szülés bármely szakának elhúzódása

Postpartum (az anya esetén)

a) Thrombophlebitis vagy thromboembólia

b) Postpartum eclampsia

c) Uterus inversio

d) Postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő)

e) Szülészeti shock előtti állapot

f) Teljesen vagy részben visszamaradt lepény

g) Mély, csak intézeti körülmények között ellátható gátrepedés

Postpartum (a magzat esetén)

a) Apgar score (1’ 3 alatt, 5’ 7 alatt, 10 perc után is 7 vagy az alatt)

b) Görcsös állapot gyanúja

c) Légzési vagy keringési rendellenességek (RDS, organikus szívzörej)

d) Jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel)

e) Adaptációs zavar minden formája

3. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez

Tárgyi és higiénés feltételek

1. Műszerek:

a) A magzati szívműködés regisztrálására alkalmas, Doppler elven működő szívhang regisztráló

b) Stetoszkóp, újszülött stetoszkóp

c) Vérnyomásmérő, felnőtt és újszülött mandzsettával.

d) Hordozható szívó berendezés

e) Újszülött laryngoscop.

f) Episiotomiás ollók, köldökellátáshoz olló

g) Szuturás tálca

h) Sürgősségi táska

2. Gyógyszerek:

a) Oxytotikus hatású szerek (Oxytocin, ergot alkaloida)

b) Helyi érzéstelenítők (Lidocain, Bupivacain)

c) Epinephrin (adrenalin)

d) Infuziós oldatok: min 2000ml, kristalloid és kolloid

3. Kiegészítő eszközök:

a) Köldökcsat

b) Steril szívó az újszülött ellátásához

c) Fertőtlenítő oldat

d) Steril kesztyűk

e) Nem steril kesztyűk

f) Steril gézlapok

g) Fecskendők, tűk (több méretben)

h) Fonalak szuturához

i) Hólyag katéter

j) Infúziós szerelék

k) Kémcsövek vérvételhez, többféle (pl. alvadásgátlóval), szállító doboz

l) Veszélyes hulladék tárolására alkalmas gyűjtő

m) Kéz-és egyéb testfelületek, valamint a berendezés fertőtlenítésére alkalmas szer

4. Higiénés feltételek:

a) A vajúdás, illetve a szülés idejére a szülő nő számára elkülönített, szükség szerint fűthető helyiség,

b) Öblítéses WC,

c) Kád vagy zuhanyfülke folyó hideg-meleg vízzel.

4. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez

Adatlap a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához

I. Személyes és egyéb adatok

I. 1.Várandós nő

a) neve:

b) TAJ-száma:

c) lakcíme:

d) szülés választott helyszínének címe:

e) szülés várható ideje:

I. 2. Egészségügyi szolgáltató

a) neve:

b) székhelye (telephelye):

c) működési engedélyének száma:

d) egyéb elérhetősége (telefonszám, faxszám, email-cím stb.):

I. 3. Felelős személy

a) neve:

b) működési nyilvántartásának száma:

I. 4. Helyettes felelős személy (a felelős személy akadályoztatása esetén)

a) neve:

b) működési nyilvántartásának száma:

II. Egészségügyi szolgáltató nyilatkozata(i)

II. 1. A jogszabályban előírt tárgyi és személyi feltételeket a szülés idejére biztosítom.

III. Felelős személy nyilatkozatai

III. 1. A szülés választott helyszínén a jogszabályban előírt higiénés feltételek fennállásáról meggyőződtem, azok meglétét igazolom.

III. 2. A várandós számára az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírása szerinti tájékoztatást megadtam.

IV. A várandós nő nyilatkozatai

IV. 1. A [egészségügyi szolgáltató neve] által nyújtott, intézeten kívüli szülészeti ellátást kívánok igénybe venni.

IV. 2. Az intézeten kívüli szülészeti ellátás igénybe vételének feltételeivel tisztában vagyok.

IV. 3. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírása szerinti tájékoztatást megkaptam.

Kelt:

Egészségügyi szolgáltató

Várandós nő

Felelős személy

p.h.*

Helyettes felelős személy

p.h.**

* csak orvos felelős személy esetén kell lepecsételni

** csak orvos helyettes felelős személy esetén kell lepecsételni

KOMMENTEK:

Itt nálunk most indul a siszezon, vettem a családnak egy szezonbérletet,de hiába élünk itt,vagyunk itt biztositva, tagjai vagyunk egy helyi sieegyesületnek, de a még nagyobb biztonság kedvéért beléptünk az ÖSV-ba is, ahol tképpen minden bekövetkezö (bal)eset szpjából le vagyunk védve. Mert ha én okozok vmit, akkor a kárt szenvedö be fog perelni, s hihetetlen összegeket követelnek -egy magyar kolléga gyereke balesetet okozott, végülis 10 ezer eurot kellett a kollégának fizetni.....Ezt csak azért irtam, mert az otthon szülés kicsit hasonlit ehhez a dologhoz, Senkinek nem kötelezö otthon szülni, de ha igen, akkor legyen plussz biztositása ,s ha pl.valami az otthonszülés következményének vs.intézeti szülés ,tartós eü-i károsodás áll be, akkor az a plussz biztositás kellene hogy fedezze. S ezt xerintem tudatositani kellene a zemberek fejében is. Nem csak a jogokkal kell érvelni, hanem mindenkinek van kötelessége is.