Nonprofit köz- és magán kórházak finanszírozása és tervezése az Európai Unióban

Bár az utóbbi években sokat írtak az európai egészségügyi finanszírozásról, a központi helyet többnyire a bevétel kérdése foglalta el. Ezzel szemben igen keveset írtak a tőkebefektetés finanszírozásáról az európai egészségügyi rendszerekben. Jelentős változások mennek végbe több országban, benne a - köz és magán partnerség - új formáival (PPP vagy public-private partnership). Ugyanakkor egyre jobban felismerik, hogyan korlátozza az egészségügyi ellátó rendszer öröklött szerkezete a rendszernek a változó körülményekhez való alkalmazkodó képességét.

A PPP a kórházi szektor tőkefejlesztésének az eszköze Európa-szerte, különösen azoknál a rendszereknél melyeket túlnyomóan adóztatásból tartanak fenn. A magán szektor részvételének négy modelljét lehet azonosítani:

- magánhitel közvetlenül a kórháznak,
- magánhitel egy regionális egészségügyi szervezetnek,
- PPP, ahol a magánszektor szerepe a kórház nem klinikai funkcióinak építése, tervezése és működtetése,
- PPP, ahol a magánszektor részvétele magában foglalja a kórház klinikai funkcióinak irányítását is.

A PPP megközelítés fontos és ez idáig alábecsült kísérletet képvisel az egészségügyi ellátásban. Előnye, hogy lehetővé teszi a közalapok felszabadulását és a magánszektor hatékonyságából adódó nyereséget. A modellek több európai országban is terjednek, s a kutatók feladata, hogy kiértékeljék, vajon ezek a módszerek korrigálják-e a befektetés elmulasztását a kórházi tőke közszolgáltatásának megfelelő szintjein.

Fontos kérdés, hogy hogyan alakítsanak ki egy olyan egészségügyi rendszert, mely képes válaszolni a változásokra. A technológia fejlődése nagy ütemben zajlik, főleg a telemedicina, a robotika és az új diagnosztikai technika területén történnek előrelépések. Az új kórházak elavulttá válhatnak egy nemzedéken belül, ha nem néznek szembe elég rugalmasan a változásokkal. Folyamatos befektetésre van szükség ahhoz, hogy a kórházak kihasználják a bizonyítottan költséghatékony technológiák nagyobb eredményességét. A kihívás egy olyan finanszírozási rendszer kiötlésében rejlik, amely előmozdítja, és nem akadályozza a szükséges változásokat.

A pénzügyi alapok megszerzése azonban csak az első lépés. A politikai erők jelentős tényezőt képviselnek a kórház döntéshozásában. Az egyes rendszerek mélyebb megértése segíthet annak megértésében, hogy miért változékony a kórházi infrastruktúra Európa-szerte, és miért ingadoznak olyan erősen a kórházi rendszerek kiadásai a különböző országok között.

Forrás: Health Policy 2004,67,3,281-91