Mit keres az EBRD a kórházak mûködtetésében?

Újsághír: a közszolgáltatások fejlesztésében gyakran szerepet vállaló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) négymillió eurós befektetéssel kisebbségi részvénycsomagot szerez egy hazai kórházüzemeltetô társaságban. A HospInvest – Magyarország piacvezetô kórházmûködtetô cége –négy kórházat, négy szakrendelôt és több vidéki fekvôbetegellátó intézeti gyógyszertárat üzemeltet. Kérdéseinkre Hargitai Zsuzsa, az EBRD budapesti irodavezetôje válaszolt. Mi az EBRD célja a magyar egészségügyben? Miért éri meg a EBRD-nek befektetni ezen a területen?

Az EBRD elsôdleges célja a piacgazdaságba történô átmenet támogatása a volt szocialista blokk országaiban. A bank mandátumának része az új területeken elsôként történô megjelenés és az ezzel járó nagyobb kockázat vállalása. Intézményi befektetôként az EBRD egyszerre úttörô és türelmes, hosszú távú befektetô az olyan területeken, ahol a privát tôke még nem látja biztonságosnak a belépést. Sokszor töltöttük már be ezt a szerepet az elmúlt 16 évben a bankszektortól kezdve a telekommunikációs piacig és ezt a gyakorlatot a jövôben is folytatni kívánjuk.

A HospInvestbe történô befektetéssel az EBRD az elsô intézményi befektetô, mely megjelenik a kórházmenedzsment piacon Magyarországon. A kórházi szektor fejlôdésének meghatározó szerepe van a kormány által indított egészségügyi reform sikeres végrehajtásában. A HospInvest megfelelô referenciákkal rendelkezik korházak reorganizációja terén. Intézményi befektetôként persze a kockázatválla lásnak megfelelô hozamot várunk el befektetéseinktôl. Mi lesz a kórház elônye, ha a HospInvest veszi át a mûködtetését? Várható-e attól javulás a szolgáltatás minôségében, ha korszerûbb lesz a fûtési rendszer? Több lesz-e a vásárló, a beteg és több lesz-e a finanszírozás? Szóval a naiv kérdés: a jobban finanszírozott kórházak életben maradnak, a rosszabbak meg elsorvadnak? A pénz majd elintézi, amire a politika képtelen volt? Az átvilágítások során kiderült, hogy a magyarországi kórházak sok felesleges kapacitással mûködnek, és az orvosmenedzsereket semmi sem ösztönzi arra, hogy kiadásaikat csökkentsék mindaddig, amíg rendelkezésre áll egy szükség esetén rugalmasan bôvíthetô költségvetés, vagy az önkormányzat kisegíti a kórházat, ha az veszteséget termel. Egy privát üzemeltetô ezzel szemben profitorientált, az erôforrások hatékonyabb felhasználásával igyekszik költségeket megtakarítani. Keményebben tárgyal ezért a beszállítókkal és igyekszik a vevôit – a betegeket – minél magasabb színvonalon kiszolgálni, hogy növelje betegforgalmát. A több-biztosítós rendszer bevezetésével nem lesz automatikus a betegforgalom egy kórház számára, valódi verseny indul be a betegért, a kórházaknak elsô körben meg kell felelni a biztosító által támasztott szigorúbb feltételeknek, teljesítményüket folyamatosan mérik, és a betegek szabadon válthatnak, ha elégedetlenek.

Meggyôzôdésünk, hogy a HospInvest úttörôként a piacon, képes lesz folyamatosan újabb és újabb szolgáltatások bevezetésére az általa irányított intézményekben. Reményeink szerint a „HospInvest modellt” más kórházak is átveszik, és egyre több önkormányzati vezetô ismeri fel a kórházüzemeltetés privát kézbe adásának elônyeit. Végsô soron ez általános javuláshoz vezet a szolgáltatás minôségében. Az, hogy kapacitások és ezzel együtt munkahelyek szûnnek meg, nem HospInvest-specifikus jelenség. Elbocsátások az egész szektorban vannak és lesznek. Figyelembe kell azonban venni, hogy nagyon sok szolgáltatás alacsony színvonalon mûködik, vagy egyáltalán nincs jelen az országban. A HospInvest mint privát szolgáltató általában érdekelt a forgalom növelésében, gy az új szolgáltatások bevezetésében, amivel a régi pazarló rendszer átépítése után, középtávon komoly munkahelyteremtô funkciója is lehet.

Mit nyer egy önkormányzat, ha a kórházát egy privát szolgáltatóra bízza? Hogyan kontrollálja mûködését? Nem vállalnak-e az önkormányzatok túl nagy kockázatot, amikor egy ilyen érzékeny közszolgáltatást átadnak? Mi történik, ha az üzemeltetô rossz döntéseket hoz – például szükségtelenül zár be osztályokat, értékes munkaerôt bocsát el, vagy adóságot halmoz fel? Az önkormányzatok nagy része ma a következô döntéssel szembesül: fenntart és finanszíroz egy veszteségét termelô, pazarló rendszert, ami mindenkinek rossz, vagy a modernizáció útjára lép. Nem kizárt, hogy egy önkormányzat képes maga is megtalálni a jó menedzsmentet és azt hatékonyan felügyeli. Amennyiben azonban „kiszervezés” mellett dönt, teljes mérékben megszabadul a területén mûködô kórház finanszírozásának terhétôl, a forrást átcsoportosíthatja olyan közszolgáltatásokra, ahol a privát szektor nem tud hatékonyan mûködni (oktatás, szociális szféra, infrastruktúra- fejlesztés). Amennyiben az önkormányzat egy privát szolgáltatóval szerzôdik, maga határozza meg a szakmai kontroll szintjét, több információhoz jut, és lehetôsége van arra,hogy súlyos esetben idôben figyelmez tesse a szolgáltatót, vagy akár felmondja a szer zôdést. A kockázatok tehát kezelhetôek és kisebbek a fent említett elônyökhöz viszonyítva.

És mit nyer a beteg? Jobb ellátást? Jobb körülményeket, hatékonyabb gyógyítást? A befektetôk a rövidebb kórházi tartózkodást és a hosszabb otthoni rehabilitációt részesíti elônyben. Fel van-e Magyarországon erre akár a gyógyító, akár a beteg készülve? Általában; érdekelt-e egyáltalán a befektetô a teljes gyógyulásban? Érdekli-e a befektetôt a betegek kórházon kívüli egészségi állapota ? Ezek komplex kérdések és túlmutatnak egy kórház kompetenciáján. A jelenlegi reformlépések abba az irányba mutatnak, hogy a kormány felismerte, az egészséges életmód, a betegségek korai felismerése jelentôs megtakarításokat eredményezhet a nemzetgazdaság számára. Az egészségügyi finanszírozó rendszer átalakítása során hangsúlyt kapnak a diagnosztikai vizsgálatok, a megelôzô kezelések, a rehabilitáció. Ezek nagyon fontos lépések, melyek hatása tovább erôsödhet a magán biztosítók belépésével. Egy kórháznak az egészségügy szereplôivel több szinten kell kooperálnia. A HospInvest üzemeltet járóbeteg-rendelôket és patikákat is. A betegek akkor fogják ezeket az intézményeket felkeresni, ha van megfelelô bizalom és elégedettek a szolgáltatással. A privát üzemeltetôk jobb ösztönzô rendszere arra készteti az általuk veze tett intézményeket, hogy részt vegyenek ezeknek a területeknek a fejlesztésében. Tôkeerejük, hitelképességük erôsebb az ilyen beruházások megvalósításához. Mindezek révén erôsödhet a privát üzemeltetô által mûködtetett modell.

Mi az állam haszna? Magyarország ma az egyik legrosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkezô ország a fejlett országok között, miközben GDP-arányosan a leggazdagabbak szintjén költ az egészségügyre. A statisztikák lehangolóak. A várható élettartam 10 év -vel az EU-15 országok átlaga alatt van. 2003-ban csak Törökország elôzte meg Magyarországot a korai halálozás terén az OECD-országokban, és Magyarországon volt a legmagasabb a rákbetegek halálozási mutatója. Ezen statisztikák láttán elkerülhetetlen, hogy a reformok hangsúlyt helyezzenek a modern gyógyítási formák bevezetésére. A privátszektor bevonása tovább katalizálhatja ezt a folyamatot. A gazdag országok versenyképességének egyik fô eleme az egészséges lakosság. Nem mellékesen ezek az országok járnak élen az egészségügy liberalizáláában. Érdekelt-e az EBRD mint befektetô annak a populációnak a jó egészségi állapotában, akik a HospInvest által mûködtetett kórházak ellátási területén élnek? Magyarul: érdekelt-e az EBRD a magyar biztosítási piacban is? Az EBRD-nek számos befektetése van a kelet-kö zép-európai régió vezetô biztosító társaságaiban. Ez a terület tehát nem új a bank számára, és minden bizonnyal meg fontolna projektjavaslatokat, amenynyiben szilárd háttérrel rendelkezô, tapasztalt egészségbiztosító igényelne finanszírozást. A kórház mûködtetôjének számtalanszor kell személyzeti vagy terápiás kérdésekben döntenie. Ki hozza meg ezeket a döntéseket? Képes-e az EBRD a HospInvest döntéseit kisebbségi befektetôként befolyásolni? A HospInvest menedzsmentjét az Orvosi Ta nácsadó Testület segíti, amely olyan vezetô orvosokból és orvos-menedzserekbôl áll, akik már több kórházi átszervezést hajtottak végre az elmúlt tíz évben, s emellett praktizáló orvosként tapasztalatot szereztek modern egészségügyi intézményekkel rendelkezô országokban. A HospInvest olyan mûködési modellt dolgozott ki, amely lehetôvé teszi, hogy az általa mûködtetett kórházakban a legkorszerûbb gyógyítási módszereket alkalmazzák. Ennek a rendszernek a bevezetése lehetôvé teszi a rendelkezésre álló eszközök és erôforrások optimalizálását, és a felszabaduló forrásokat fejlesztésre lehet költeni. cél a minél jobb mûködési mutatók elérése, ami egy kórház esetében javuló egészségügyi mutatókat jelent az adott kórház mûködési területén.Az EBRD képviselteti magát a HospInvest igazgatótanácsában. Az alkalmazásában álló egészségügyi szakértô komoly tapasztalatokat szerzett kórházi rendszerek átalakításában. Harmonikus munkakapcsolatra törekszünk, célunk a menedzsment támogatása a legjobb nemzetközi gyakorlatnak megfelelô cégirányítási módszerek bevezetésében.

Képes-e a kormány a befektetôk ellenôrzésére, vagy arra, hogy megakadályozza ôket abban, hogy a betegek rovására jussanak többlet nyereséghez? Magyarországon az egészségügyi szektor jelentôs része már ma is magánszolgáltatók kezében van. Ezeken a területeken a verseny korszerûbb kezeléseket és magasabb színvonalú szolgáltatásokat eredményezett. Az egészségügy egyetlen, kizárólagosan állami mûködtetésû szegmense a kórházi ellátás területe. Ezen a téren hanyatló a szolgáltatási színvonal, elavult a felszereltség és az orvosok hierarchikus viszonya. A legfôbb kérdés, hogy képes-e az állam egy olyan hatékony ellenôrzési rendszer kialakítására, amely felügyeletet gyakorol a verseny felett, és szem elôtt tartja a közérdeket. Az EBRD örömmel ven ne részt olyan párbeszédben, amely segítené a kormányt az említett rendszerek kidolgozásában. Az általános vélemény szerint a magyar egészségügyet korrupció jellemzi. Mi teszi majd ezt a rendszert tisztábbá? A hálapénz rendszere mindannyiunk véleménye szerint legfôbb forrása a korrupciónak és a források nem kellô hatékonyságú elosztásának. Beszélhetünk a beszállítók, alvállalkozók részérôl elvárt speciális juttatásokról is. A kötelezettségek és mun kakörök pontos behatárolása, a folyamatok és költségek ellenôrzése a legjobb módszer a korrupció megszüntetésére. Ez a költségmegtakarítás egyik legfontosabb forrása valamennyi szolgáltató esetében. Az orvosoknak diagnosztizálással és kezeléssel kellene foglalkozniuk,nem pedig beszállítókkal, alvállalkozókkal kellene tárgyalniuk. Ha mindenki azt teszi, amihez a legjobban ért, a kórházak mûködése hatékonyabbá válik. Ez azonban azt is magában foglalja, hogy az orvosoknak, nôvéreknek, ápolóknak olyan fizetésekre és munkafeltételekre van szükségük, hogy csakis a betegre figyeljenek és olyan helyzetben legyenek, hogy visszautasíthassák a hálapénzt. És ez nyújtana le hetôséget arra is, hogy idôben és megfelelô nyugdíjjal vonulhassanak vissza az orvosok. Ilyen környezet csak évek múlva fejlô dik, majd ki, de a magánszektor bevonása felgyorsítja a folyamatot. Milyen alapon szelektál egy be fektetô az invesztícióra váró kórházak között? Az elsô és legfontosabb dolog, hogy megfelelô pályázatot írjon ki az adott kórház tulajdonosa. Másodszor, a magán szektor bevonásának széles körû politikai és lakossági támogatást kell kapnia. Egy kórház át vétele elôtt minden információval rendelkezni kell a mûködési körülményektôl a tartozásokig ahhoz, hogy fel lehessen mérni a feladatokat és a finanszírozási szük ségleteket, hogy ki lehessen dolgozni a megfelelô reorganizációs és orvosszakmai programot. Amennyiben ezek a feltételek adottak, és reális esély van hatékony mûködtetésre, a HospInvest valószínûleg pályázik. Reális-e annak veszélye, hogy egy új kormány felbontja a már megkötött szerzôdéseket? Bízunk benne, hogy a HospInvest modell sikeres lesz és világos, kézzelfogható ered mények mutatkoznak már rövid távon. A fentiekben felsoroltuk az összes elônyt, amibôl részesednek a betegek, közösségek, önkormányzatok és az állam, és azt is látjuk, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn. Mindezek miatt meggyôzôdésünk, hogy nem lesznek veszélyben ezek a szerzôdések, még ha lesznek is módosítások a szabályozásban.(A szerkesztô megjegyzése: valószínûleg bennem van a hiba, amiért elcsodálkozom, hogy egy ennyire bonyolult kérdés, mint az üzleti tôke részvétele az egészségügy finanszírozásában, ilyen sima, világos és csak elônyös következményekkel járó ügy.)

( Kádár Ferenc )