Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia
( részletek )
( részletek )
http://www.oib.gov.hu/docs/egeszsegturizmus_strategia.pdf
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
Az „Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia” célja egy olyan javaslat elkészítése, amely megfelelő koncepcionális iránymutatást tartalmaz a döntéshozók számára az egészségturisztikai fejlesztések tekintetében, és amely az egészségturizmust az ország turizmusfejlesztési irányvonalaihoz igazítva hivatott elhelyezni. A tanulmány a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (továbbiakban NTS) pilléreire alapozva mutatja be az egészségturizmus fejlesztésének stratégiai pontjait, alapot képezve a regionális fejlesztések számára.
Az „Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia” elkészítésének létjogosultságát elsősorban adottságaink indokolják. A tanulmány állást foglal abban, hogy az egészségturizmus hazai fejlesztését elsősorban termálvizeinkre kell alapozni, ezért a fejlesztéseket döntően a termálvizek komplex hasznosításának keretei között kell értelmezni. Hasonlóan stratégiai jelentőségű kérdés, hogy a jövő egészségturisztikai fejlesztései egyben településfejlesztési feladatokat is felvetnek, ezért az egészségturizmus fejlesztése primér módon kapcsolódik az önkormányzatokhoz is.
Mindemellett kardinális meghatározója az egészségturizmus további fejlesztési irányainak az egész magyar egészségügy jövőbeli alakulása, a szakmai háttér, valamint a képzési, kutatási feladatok vonatkozása egyaránt. Az egészségturizmus szerepét, súlyát, arányait végül újra kell gondolni a magyar turizmus jövőbeni kínálati struktúrájának meghatározása során. E tanulmány arra a megállapításra jut, hogy az egészségturizmus legcélszerűbb továbbfejlesztési iránya az eddigi, termálvízre alapozott turizmusfejlesztési tevékenységünknek, amelyben persze már eddig is megjelentek, sőt egyre inkább erősödtek az egészségturizmus kínálati elemei. E stratégia azzal az igénnyel is készült, hogy e folyamat felerősítéséhez szakmai javaslatokat adjon. A stratégia tehát sokoldalúan elemzi, egyben aláhúzza annak a ténynek a jelentőségét, hogy az egészségturizmus fejlesztése NEM csak egy ágazatot, a turizmus ágazatát érintő feladat, hanem sokoldalú koordinációt igénylő, bonyolult ágazatközi tevékenység, ahol a döntések csak kompromisszumos alapon születhetnek.
A stratégia jelen szinten a turizmus ágazatának feladatait emeli ki és tárgyalja részletesen. A kapcsolódó ágazatok egészségturizmussal összefüggő feladatait, ezen stratégia figyelembe vételével szükséges a következő időszakban ugyancsak kidolgozni. Kiemelten fontosak az önkormányzati településfejlesztés feladatainak meghatározása, valamint az infrastrukturális hálózatokkal kapcsolatos fejlesztési feladatok. Települési szinten célszerű feltárni a komplex termálvíz-hasznosítás lehetőségeit, a környezetvédelmi feladatokat, stb. Mindez jelentős ágazatközi koordinációt tesz szükségessé.
Jelen tanulmány
- elemzi a kereslet növekedésével megjelenő versenyhelyzet kihívásait, javaslatokat tesz a hosszú távú fenntartható, illetve versenyelőnyt jelentő beruházások irányvonalaira, valamint érinti az állami szerepvállalás lehetséges feladatait is. Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia felvázolja a hazánkban újra szárnyát bontogató, és előretörő egészségturizmus 2007-2013-ra vonatkozó fejlesztési tervének fő irányait az ország egészére vonatkozóan, a kereslet-kínálat helyzetének bemutatását, annak várható alakulását figyelembe véve.
- bemutatja a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló konkrét célokat, irányokat, ezek megvalósítását célzó feladatokat, eszközöket, és a mindezekhez hozzárendelt felelősöket
- illeszkedik a már meglévő nemzeti és regionális turizmusfejlesztési stratégiákhoz.
- figyelembe veszi többek között a korábban elkészült dokumentumokat, kiemelten
az NTS kapcsán megfogalmazott regionális turizmusfejlesztési stratégiákat.
- illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, valamint a Regionális Operatív Programok egyes régiókra vonatkozó akcióterveihez, melynek kiemelt jelentősége van a jövőbeni finanszírozási lehetőségek szempontjából.
- figyelembe veszi az elmúlt évben a területfejlesztési szakállamtitkárság megbízásából elkészített, a termál vizek komplex hasznosítására vonatkozó tanulmány fő megállapításait.
- a fejlesztésekkel összefüggésben épít a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló, a döntések megalapozása szempontjából kiemelkedően fontos és hiánypótló hidrogeológiai kutatás megállapításaira.
- figyelembe vesz továbbá egy sor más, fellelhető előzmény anyagot, egyebek mellett a Széchenyi Terv egészségturisztikai alprogramjának pénzügyi és szakmai szempontú hatásvizsgálatát, az egészségturizmus marketingkoncepcióját, az NTS egészségturisztikai termékfejlesztési stratégia vitaanyaga tapasztalatait. Mindezekre alapozottan készült el a stratégia prioritási és intézkedési rendszere, amely a jövőbeni lépéseket tartalmazza az egészségturizmus fejlesztése érdekében.
3. HELYZETELEMZÉS ÉS HELYZETÉRTÉKELÉS
3.1. Az egészségturizmus fogalomrendszere
Az egészségturizmus rendkívül összetett fogalom, amelynek – a magyar sajátosságokkal teli – meghatározására 2005-ben, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése során alakult ki egyetértés az Egészségügy Minisztérium és a Magyar Turisztikai Hivatal között. E szerint az egészségturizmus a gyógy- és wellness-turizmust átfogó fogalom, a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás és/vagy a megelőzés és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t. Ebből adódóan az egészségturizmuson belül két alszektor különíthető el, a gyógyturizmus és a wellness turizmus. E két pillér mellett kibontakozóban lévő, Nyugat-Európából hazánk felé terjeszkedő irányzat a medical-wellness, mely az oktatásban és egyre több egészségturisztikai szolgáltató, vállalkozó orientálódásában is megmutatkozik.
Elkülönül azonban abban a tekintetben, hogy míg Magyarországon a gyógy- és wellness-turizmusnak kialakult már a kritériumrendszere1, a medical-wellness elterjedése hazánkban elsősorban a német-magyar együttműködésnek köszönhető, mely alapján idomulás mutatkozik elsődleges küldőpiacunk igényei felé.
A következőkben bemutatásra kerülnek az egészségturizmus alappilléreinek definíciói, amelyek mellett az egészségturizmusban felmerülő további fogalmak meghatározásai az 1. sz.. mellékletben találhatók.
Gyógyturizmus
Célcsoport: krónikus betegség(ek)ben szenvedő, vagy fájdalma enyhítésére vágyó vendég. A gyógyturizmus fő motívuma a gyógyulás, a rehabilitáció. Ennek során a (nem sürgősségi ellátásra szoruló) beteg emberek elsődlegesen egészségügyi kezeléseket igényelnek, de szabad idejükben turisztikai szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Az igénybevett egészségügyi szolgáltatások a kötelező egészségbiztosító által finanszírozott szolgáltatások is lehetnek.
A tipikusan természeti gyógytényezőre (gyógyvíz, gyógybarlang, gyógyiszap, mikroklíma) épülő gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a fő hangsúly a gyógyászatra helyeződik, amelyeket kiegészítenek a turisztikai szolgáltatások és vonzerők.
Magyarországon és külföldön egyaránt általában orvosi rendelvényre, többnyire támogatás formájában veszik igénybe a vendégek az adott szolgáltatásokat, de egyre jelentősebb a saját finanszírozás is. Az arány a jövőben egyre inkább az önfinanszírozás irányába fog eltolódni az állami biztosítók kivonulásával és a magánbiztosítók markáns megjelenésével.
Itt kell megemlíteni az ún. medical-turizmust, mely kiterjed a nem gyógyhelyi jellegű kezelésekre, úgy mint műtétek, fogászati, szépészeti-plasztikai, lézeres beavatkozások, de csak és kizárólag akkor sorolhatók ebbe a kategóriába, amennyiben turisztikai szolgáltatások igénybevételével párosulnak. 1 az 54/2003 (VIII. 29.) GKM rendelet rögzíti
Wellness-turizmus
Célcsoport: egészséges vendégek, akiknek célja a feltöltődés, kényeztetés, beautyszolgáltatások igénybevétele, elsősorban az egészségmegőrzés érdekében. A wellness-turizmus célja az egészségmegőrzés, amelynek során az egészséges emberek szabad idejükben, saját költségükön vagy kiegészítő/magánbiztosítók finanszírozásával egészségügyi elemeket is tartalmazó turisztikai szolgáltatáscsomagot vesznek igénybe.
A wellness szolgáltatók a vendégek számára vonzó környezetben, szórakoztató módon, komplex egészség-megőrzési, prevenciós programot kínálnak, ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzésére. A wellness turizmus vendégei számára fontos az egészség átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) összhangjának megteremtése, megőrzése. Mindez az életstílus megváltoztatásával, a betegség megelőzésével, és az egészség megőrzésével áll összefüggésben. A programokon való önkéntes részvétel jellemzi, ugyanakkor nem egyegy konkrét egészségügyi probléma kiküszöbölésén van a hangsúly.
Megkülönböztetünk aktív (sport) és passzív (szépségprogramok) wellness-t . Mára már jellemző a wellness szolgáltatóknál is az ágazaton belüli specializáció, melyeket wellness profiloknak nevezünk2. Mindebből következik, hogy a betegmobilitás nem turisztikai fogalom, amelynek során az egészségügyi intézmények (pl. biztosító-kórház) határon átnyúló együttműködése keretében orvosilag indokolt kezeléseket vesznek igénybe a beutalt betegek, amennyiben turisztikai szolgáltatások igénybevételéről nincs szó.
Medical-wellness
Célcsoport: betegségekben szenvedő és/vagy betegséget orvos-szakmai alapon megelőzni kívánó vendég. A medical-wellness a legújabb trendek egyike az egészségturizmusban, mely ötvözi az orvostudományt és a wellnesst, irányt mutatva a jövőbeni wellness- és egészségügyi szektor fejlődésének, így nem különálló ágként, hanem a gyógy- és a wellness-turizmus ötvözeteként fogható fel. Az irányzat a németországi igény megfogalmazódása nyomán alakult ki, miszerint a wellness-szolgáltatások minőségbiztosítását orvosi háttérrel kívánták alátámasztani, így garantálva az egységes szolgáltatásszínvonalat és kiküszöbölve azt, hogy a wellness csaknem bármilyen szolgáltatás előtagja lehessen.
A medical-wellness szemléletmód alapvető fontosságot tulajdonít a vendégek előzetes
állapotfelmérésének, ennek megfelelően az egyénileg leginkább ajánlott szolgáltatások kiválasztásának és az egészséges életmódhoz kapcsolódó tájékoztatásnak. Így a hangsúly a tényleges megelőzésre, illetve gyógyításra helyeződik, és nem csupán hangzatos elnevezésű wellness-szolgáltatáscsomagokat takar, melyeket a vendégek leginkább az erre szánt pénzösszeg, illetve előzetes ismereteik alapján választanak ki.
A Wellness profil olyan specializálódott szolgáltatáskínálat a különböző wellness létesítményekben, ahol a wellness mellé valamilyen funkció társul, mely különlegessé teszi a szolgáltatót és ezáltal szolgáltatása egyedi értékesítésű termékként (Unique Selling Product) jeleníthető meg a piacon. Ezek lehetnek például:
1. török, római fürdő
2. természetgyógyászat
3. táplálkozás centrum (emésztőszervi kezelés): gyógyvíz, reform ételek
4. termálvíz (szépségkúra, ökoturizmus, falusi turizmus, sport)
5. manager kúrák: keringési, emésztőszervi, rákszűrés, stressz-kezelés
6. konferencia és wellness
7. családi üdülés, aquapark, élményfürdő
8. távol keleti gyógymódok és mozgásformák
Miskolctapolca
Hazánkban a 2007-es év első negyedévében indult el a medical-wellnessre fókuszáló pilot projekt több nyugat-dunántúli wellness-szálloda és gyógylétesítmény bevonásával, melynek célja a német – és tágabb értelemben az európai – egészségbiztosítási piacon történő együttműködés, az elfogadott kritériumrendszer alapján kiadott minősítési bizonyítvány alapján.
Az egészségturizmussal összefüggő, további kiemelendő fogalmak:
Spa
A "spa" kifejezés használata egyre inkább terjed a nemzetközi egészségturizmusban. A spa egészség-szolgáltató központot jelent, de országonként más-más tartalmat tulajdonítanak neki:
• Észak-Európa (Finnország, Izland): melegvizes élményfürdő.
• Közép-Európa: gyógyászati szolgáltatásokat kínáló termálfürdő.
• USA, Ázsia: fizikai és mentális felfrissülést nyújtó szolgáltató fürdő, akár termálvíz
hiánya mellett is.
Magyarországon éppen ezért arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy a spa-t nemzetközi alkalmazhatósága miatt használják – lévén, hogy az angol nyelverületeken nem ismerik a health tourism fogalom tartalmát. Így minden, a látogatók fizikai, biológiai és mentális jobbulását célzó szolgáltató helyet idegen nyelven spa-nak hívunk. Minden olyan létesítményt magában foglal, amely a vendégeket megnyugtatja, felélénkíti, meggyógyítja, egészségesebbé, fiatalabbá, szebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi
Medical (gyógyászati) turizmus
Célcsoport: orvosi szoltáltatások igénybevétele céljából érkező, az adott településen vendégéjszakát és a kezelések között turisztikai költést generáló turista. Leginkább a határmenti és az országhatáron túlról jól megközelíthető, frekventált helyen lévő orvosi szolgáltatásokat vesz igénybe ez a vendégkör és nem a gyógyvízen alapuló egészségjavulás céljával érkezik. Az ilyen igényekre épült szolgáltatási kör ma Magyarországon a fogorvosi, szemészeti/optikai és plasztikai sebészeti beavatkozásokra koncentrál.
ISPA: International Spa Association
ISPA meghatározások:
1. Club Spa: elsősorban fittness szolgáltatásokat kínál.
2. Day Spa: fitness, wellness, szépség szolgáltatások, szálláshely nélküliek.
3. Resort/Hotel Spa: all inclusive fitness és wellness szolgáltatásokat kínál, elsősorban az üdülő és az üzleti utazók
számára.
4. Cruise Ship Spa: wellness, fitness és gyógykezeléseket, valamint étkezést kínál óceánjárók és egyéb hajók utasai
számára.
5. Mineral Springs Spa: tenger, ásvány, termál vagy gyógyvízre épülő spa hidroterápiás.
6. Destinaiton Spa: különleges természeti környezetben széleskörű, all inclusive szolgáltatásokat kínáló üdülőhely.
7. Medical Spa: hagyományos és egyéb kiegészítő gyógyászati szolgáltatást kínáló létesítmény egészségügyi intézményi keretek között.
3.2. Magyarország természeti adottságai
Magyarország kiemelkedően jelentős természeti potenciállal rendelkezik, a világ élvonalában szerepel a meglévő egészségturisztikai adottságok, úgy mint:
- termálvíz
- gyógyklíma
- mofetta
- gyógyiszap alapján.
Ezen természetes gyógytényezőkről az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (továbbiakban: OGYFI) nyilvántartást vezet, melyek minősítéséről a
www.ogyfi.hu honlap tájékoztat. A természetes gyógytényezővel rendelkező gyógyhelyeink leginkább a több gyógytényező egy helyen való megléte, vagy a hagyományosan hosszú ideje folytatott eredményes gyógyító tevékenység miatt vívták ki az elismerő címet (pl. Balatonfüred, Bük, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Miskolc, Parád, Sopron, Zalakaros)
Termálvíz
Az ország területének több mint 80%-án termálvíz tárható fel. Nemzetközi összefüggésben hazánk az első öt, termálvízben leggazdagabb ország közé tartozik: Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után Magyarország a világ 5. termálvíz nagyhatalma (NTS –Egészségturizmus vitaanyag, 2005).
Az 1372 termálvízkút közül 197 elismert gyógyvíz, hazánk 385 településén működik termálvagy gyógyvizű fürdő, ebből 65 minősített gyógyfürdő. Az előfordulások a hőmérséklet és vízminőség, valamint a gyógyhatás szempontjából is kiváló lehetőséget teremtenek. A termálvízre alapozott fürdők mellett említést kell tennünk
azokról a fürdőkről is, melyek vize ugyan – a magyarországi átlaghoz képest – langyos (pl. Miskolctapolca, Eger, Esztergom, Vác), vagy hideg (úgymint Parád, Balf), de még ezzel együtt megfelelnek az európai termálvíz előírásoknak és gyógyhatásuk is bizonyított.
Klíma
A gyógy- és termálkincsen kívül jelentős szerep jut az ország kiemelt területein levő klímának is. Minősített gyógybarlangjainkban5 (Abaliget, Budapest, Jósvafő, Miskolc és Tapolca) a levegő ionösszetétele, a pormentesség, a sugárzások, a jelenlevő gombák anyagcseréje, a megnyugtatóan ingerszegény környezet jelent kiemelkedő gyógytényezőt. A klimatikus gyógyhelyeinken (Lillafüreden, Kékestetőn és a Lővérekben) a hegyvidéki levegő légzőszervi problémák, allergia, pajzsmirigybetegségek, a pszichés kimerülésben szenvedők gyógyításában és e betegségek kialakulásának megelőzésében játszik szerepet.
Mofetta
Az ország egyetlen szén-dioxid szárazfürdője – ismertebb nevén mofetta – Mátraderecskén található. A Mátra-hegységből a mintegy 1000 m mélységből feltörő nagy szén-dioxid tartalmú gyógyhatású gáz6, amely a benne szintén gyógykoncentrációban fellelhető radontartalommal különlegesen hatásos elsősorban végtagi keringési zavarokban, valamint a szív- és általános keringési betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség érszövődményei, súlyos érrendszeri érintettséggel járó autoimmun-betegségek kezelésében.
Gyógyiszap
A gyógyiszap hazánkban viszonylag kevés helyen (Makó, Hajdúszoboszló, Tiszasüly, Harkány, Alsópáhok, Hévíz) fellelhető kincsünk. Az ország iszapjai típusonként rendelkeznek átmelegítő, merevségoldó, vérbőséget okozó, fájdalomcsillapító hatásokkal. Elsősorban területi és gerinc idült degeneratív megbetegedéseknél, sportsérüléseknél használható. Elősegíti az anyagcserét, élénkíti a mirigyműködést, megnyugtatja az idegrendszert, és a sejtműködést a gyógyulás irányába befolyásolja.
Már a fenti felsorolásokból is világosan kitűnik, hogy Magyarország egészségturisztikai potenciálja egyértelműen a termálvízben rejlik. Hazánk a termálvíz-készletek szempontjából kedvező helyzetben van, mivel az ország területének több mint 70 %-án feltárható 30 oC-nál melegebb víz. Néhány természetes termálforrásunkat (Hévíz, Budapest) már a történelmi időkben is hasznosítottuk, ma a termálkutak jelentős részéte balneológiai célokat szolgál.
Termálvizeink vízminősége és felszíni hőmérséklete nem tekinthető állandónak, természetes körülmények és stabil üzemi viszonyok mellett azonban az ingadozások mértéke nem haladja meg a 2-5%-ot. A kedvezőtlen vízminőség-változások okait csak akkor ismerték fel és bizonyították, amikorra a változási tendenciák már visszafordíthatatlanná váltak.
Magyarország területén két fő termálvíz-tároló rendszer különíthető el:
1. az egyik a repedezett (karbonátos) pre-kainozoós aljzat,
2. a másik pedig a Pannon-medence felső pannon-negyedidőszaki korú törmelékes
üledékes összlete.
A kettő között, illetve mellett kisebb jelentőségűek a felső-pannonnál idősebb, nem az
alaphegységhez tartozó, illetve nem az alaphegység repedezett karbonátos részéhez tartozó képződmények. Az első termálkutakat a XIX. században létesítették az ismert, s már a rómaiak által is hasznosított, a török hódoltság ideje alatt pedig a fejlett fürdőkultúra alapjául szolgáló termálforrásaink közelében (1866 Harkány, 1867 Budapest, Margitsziget, 1868-78 Városliget).
Ezután a XX. században főleg a szénhidrogén-kutatás során növekedett a termálkutak száma: sok helyen a keresett olaj- vagy gázmezők mellett melegvizet találtak (Hajdúszoboszló, Debrecen). Az ivóvízbeszerzési célú fúrások is sok helyen tártak fel termálvizet ott, ahol kisebb mélységben nem sikerült jó vízadó réteget találni (elsősorban az Alföldön).
Ezen kívül a porózus medencebeli termálvíztestek területén fekvő nagyobb települések fúrattak termálkutakat balneológiai célokra. A XX. század 60-as éveiben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatásával jelentősen növekedett a mezőgazdasági vagy kommunális fűtési célra szolgáló termálkutak száma.
Ezeknek a fejlesztéseknek a gazdaságossága már vitatható volt, amit az is mutat, hogy a támogatások megszűntével az ilyen célú termálvíz-feltárási tevékenység erősen csökkent. Az utóbbi években főleg az újabb balneológiai igények kielégítésére fúrattak termálkutakat.
Jelenleg Magyarország gyógy- és termálvíz kincsét változatos módon hasznosítják:
- 187 gyógy- és termálfürdőre
- 203 közüzemi vízellátásra vonatkozó,
- 175 mezőgazdasági, valamint
- 66 ipari hasznosítást jegyeztek be.
Ez az arány viszont napjainkban tovább tolódik a fürdők javára, pedig a fenntartható fejlődés alapkövetelményeként megfogalmazódott az igény a megújuló és alternatív energiaforrások minél nagyobb arányú felhasználására, melynek hazánkban egyik kiemelkedő lehetősége a termálvíz.
A vízbázist azonban számos veszély fenyegeti:
- szennyező források,
- egyéb vízkivételek,
- a készletek túltermelése,
- szakszerűtlen kút kiépítések,
- üzemeltetési hibák miatt károsodhat a vízkincs.
A vízkészlet minden esetben védendő, mely elérhető a vízhasználat csökkentésével (vízforgatás, ülőmedencék kihasználtságának fokozása, elfolyó vizek hőtartalmának hasznosítása), a víz visszasajtolásával, egyéb vízkivételek korlátozásával, a nyomásviszonyok rendszeres ellenőrzésével.
A – Magyarországon oly kevés helyen megtalálható – gyógyklímát hazánkban vagy állami tulajdonban lévő szanatóriumok, vagy kereskedelmi szálláshelyek hasznosítják. Ezen gyógytényezőnél is a legnagyobb gondot a szennyezés jelenti. A járművek és az egyéb szennyező tényezők káros kibocsátásai ártanak a klimatikus gyógyhelyek levegőjének. A „népbetegséggé” vált allergiás panaszok enyhítésére, illetve azok megelőzése érdekében érdemes lenne minél több klimatikus gyógyhellyel gazdagítani hazánk vonzerőlistáját A mátraderecskei gyógyhatású CO2-gázt a szárazfürdő 2002-ben modernizált gyógycentrumában hasznosítják.
A gyógyiszapot főképpen a balneológiai kezeléseknél használják. A veszélyt – csakúgy, mint a víznél és a levegőnél – a különböző szennyezések jelentik, melyek a földbe jutva károsíthatják a gyógyiszap-készletet.
3.3. A magyarországi egészségturizmus fejlesztésének mérföldkövei, eredményei és tapasztalatai
A főként gyógy- és termálvizekre alapozott egészségturizmust – annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen ment át –, mégsem tekinthetjük új keletűnek. A termálvizek gyógyító hatását már az ókori rómaiak is ismerték, több településen is igen fejlett fürdőkultúrával rendelkeztek. A mai Magyarország területén egykor élt rómaiak az első fürdőket Aquincumban építették, melyeket a budai hegyek lábainál feltörő hévízforrások vizével tápláltak. A honfoglaló magyarok első települései szintén a budai melegforrások mellett találhatóak. Zsigmond és Mátyás korában európai hírű fürdők is működtek. A török korból ránk maradt fürdők építészeti szempontból is értékes emlékek, fürdőkultúránk sokszínűségét biztosítják. A fejlődés a 18-19. században vette újbóli lendületét, főként a ma már országhatárainkon kívüli területeken található fürdőknél, így Pöstyén, Szováta, Herkulesfürdő és Tusnád voltak a kor kedvelt fürdőhelyei. A 20. század elején alakultak ki a nemzetközi hírű fürdőhelyeink – pl. Balatonfüred, Balf, Harkány, Hévíz (melyeket az 1950-es, 60-as, 70-es években az OGYFI hivatalosan is gyógyhelyekké is nyilvánított) –, és szintén ez a korszak segített Budapest világvárosi és nemzetközileg elismert fürdővárosi rangra emelkedésében a nagyobb gyógyfürdők (Gellért, Széchenyi, Lukács) fejlesztésének eredményeként. Mindezek elismeréseként a Nemzetközi Fürdőszövetség is fővárosunkban, a Gellért Gyógyfürdő és Szállodában alakult meg 1937-ben. Ugyancsak ebben az évben a Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottságának 32 értékesítési és információs irodája volt Európában és szerte a világban.
A II. világháború kirobbanásáig virágzott a gyógyturizmus, majd ezt követően a második ötéves tervidőszak elején kapott új lendületet. A már ismert, hagyományos gyógyfürdőhelyek (pl. Debrecen, Hajdúszoboszló) mellett új fürdők (pl. Bük, Győr, Nyíregyháza, Gyula, Zalakaros, Zsóry) is épültek. Rövid megtorpanás után, a 70-es években fő kormányzati célkitűzésként is megjelent, hogy minden állampolgárnak lehetősége legyen valamely fürdőhely heti rendszerességgel történő igénybe vételére. 1972-ben, a hazai gyógyvízkincsre alapozva kezdte meg működését a termálturizmusra szakosodott szállodavállalat, a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat, melynek jogutódjához tartoznak ma is hazánk legismertebb, kedvelt gyógyszállodái. Mindez a budapesti szobakapacitás növelése és a kereslet szintjére hozása mellett a vidéki termálszállodák létesülését indította útjára. Ez a folyamat az egészségturizmus know-how-ja szempontjából igen jelentős lépés volt, mely ma is érezteti hatását. A Hunguest Hotels szállodalánc megjelenésével viszont jelentős piaci
verseny alakult ki. A jelenleg 18 szállodát üzemeltető – ma már – nemzetközi lánc (Magyarországon kívül Ausztriában, Romániában és Montenegróban is található szállodájuk) szállodáinak legtöbbje gyógyszállodaként és/vagy wellness szállodaként üzemel.
Magyarország kivételes lehetőségeit az ENSZ is felismerte, és a 70-es évek közepén Thermal Project Irodát létesített Budapesten a VÁTI keretein belül, melynek feladata és küldetése az volt, hogy a nemzetközi szakemberekből is álló munkacsoportja dolgozza ki Magyarországra vonatkozóan a Termál fejlesztési programot, mely rövid, közép és hosszú távú fejlesztési javaslatokat, többek között regionális fejlesztési programot is tartalmazott, melyet beépítettek a népgazdaság ötéves tervébe. Mindemellett meghatározta a jelentős gyógytényezővel rendelkező területek esetében, hogy a településeken belül melyek a konkrét fejlesztendő elemek.
Az 1980-as évek végén az Idegenforgalmi Hivatal közösen a VÁTI-val elkészítette azt a hatáselemző felmérést, mely azt hivatott megállapítani, hogy a Termál fejlesztési programban lefektetett elvek és tervek közül mi valósult meg, milyen arányban, és milyen változások várhatók még az elkövetkezendő években.
Az ország rendkívüli adottságait és lehetőségeit újra felismerve, az ezredfordulót követő
években az egészségturizmus fejlesztése új lendületet vett, melynek motorja a 2000-ben
meghirdetett Széchenyi Terv Turizmus Programjának egészségturizmus alprogramja volt. A főképp turisztikai és általános infrastrukturális, valamint szálláshely-fejlesztések elengedhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy Magyarország kínálata újra versenyképes lehessen az európai fürdőkkel. A GKM Turisztikai Hivatala hatásvizsgálatot készített „Az egészségturisztikai vonzerők, és a kapcsolódó szálláshely fejlesztési pályázatok pénzügyi és szakmai szempontú hatásvizsgálata” címmel. A kutatás adatai szerint a szezon átlagos hossza a fejlesztések előtti 221 napról a beruházások eredményeképpen 316 napra nőtt, ami 95 napos, azaz 43%-os növekedésnek felel meg. A fejlesztések eredményeként a medencék vízfelszíne mintegy 31 ezer m2-rel, azaz összességében mintegy 47%-kal nőtt. Ezen belül a nyári medencék vízfelszíne közel 50%-kal, míg a téli medencéké 41%-kal bővült.
Az Állami Számvevőszék részére a „Jelentés a helyi önkormányzati fürdők – kiemelten a gyógyfürdők – helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra” c. jelentés adatai szerint, a fejlesztések hatására a gyógyfürdők éves befogadóképessége 50,5%-kal nőtt. A fejlesztések eredményeként a Széchenyi Terv első szakasza után a vendégforgalom a 2000–2003. évek viszonylatában 12,7 millió főről 26%-kal 16,1 millió főre nőtt, a 2004. év első kilenc hónapjában a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is a 2003. évi látogatói szám 68%-a volt.
Az eddig központi támogatásban részesült 74 gyógyfürdő-fejlesztési program keretében meghirdetett fürdőberuházásból 2006 végéig 60 valósult meg. A fürdők és gyógyintézmények mellett egy-egy gyógybarlang és szén-dioxid-terápiát alkalmazó intézmény, valamint nyolc szálloda is direkt támogatást kapott. A 31,2 milliárd forint összegű támogatással közel 100 milliárd összértékű beruházás valósult meg, az általuk létrehozott új munkahelyek száma több mint 2500-at tesz ki (az építkezések során alkalmazott munkaerőt nem véve figyelembe). A fejlesztések eredményei máris látszanak, hiszen vendégszám-emelkedés volt tapasztalható Észak-Magyarországon, Észak- és Dél-Alföldön, Nyugat- és Dél-Dunántúlon. A bevételek valamennyi régióban folyamatos növekedést mutatnak. A turizmus területén tevékenykedő vállalkozásoknak és a szakmai szervezeteknek is elvárása egy olyan átfogó, iránymutatásul szolgáló turizmusfejlesztési stratégia, amely hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átívelően jelöli ki az ágazat fejlesztési irányait. Erre az igényre
válaszolva született meg a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, mely a magyar turizmus 2005-2013 közötti teendőit és a fejlődési irányvonalak kijelölését tartalmazza.
3.4. Nemzetközi egészségturisztikai trendek
Megfigyelhető az a tény, hogy a motorizáció okozta elkényelmesedés, valamint a civilizációs ártalmak és kísérő jelenségeik, a hajszolt élet által okozott stressz miatt az emberek egy bizonyos szegmensét megérintette az egészségtudatos életmód szellemisége. Ez megtestesülhet többek között fizikai, mentális, és biológiai egyensúlyt megcélzó eszköz igénybevételében is. Az egészségturizmus fontos jövőbeni társadalmi szerepét azonban nem csupán a test és a lélek „karbantartása” erősítheti meg, hanem az a tény is, hogy nő az emberek természetes gyógymódok és terápiák iránti fogékonysága. Emellett döntő szerepe van az állami szociális szerepvállalás csökkenésének, mely ösztönzi a felelősségtudatot az egészségmegőrzésben.
Az egészségtudatos szemléletmód, az egészséges életmód felértékelődése és elterjedése következtében világszerte az egészségturizmus turizmuson belüli térhódítása, gyors növekedése figyelhető meg, ami a kereslet-növekedésnél nagyobb tempójú beruházásokkal párosul, melynek következtében egyre nagyobb a verseny a kínálatban. Az európai fürdőhelyeken évente több mint 20 millió vendég 120 millió vendégéjszakát tölt (Forrás: ESPA ), ami az átlagosnál jóval magasabb tartózkodási időt jelent. Ez a szám nem tartalmazza az elmúlt évtized nagy trendváltását, azaz a már említett wellness-turizmus előtérbe kerülését a hagyományos gyógy- és termálturizmus mellett.
Ennek a trendnek kellene hazánkban is érvényesülnie, de a nemzetközi átlag 6 egészségturisztikai vendégéjszakától jóval elmaradva, 2006-ban átlagosan 3,6 éjszakát töltöttek a vendégek Magyarországon gyógy-, és csupán 2,5 éjszakát wellness-szállókban (ebből a külföldi vendégek 4,4 éjszakát, a belföldi vendégek 3,1 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban, valamint 3,5 éjszakát a külföldi vendégek és 2,2 éjszakát belföldiek wellness-szállodákban).
3.4.1. Turisztikai megatrendek
A megatrendek olyan átfogó gazdasági-társadalmi folyamatok, amelyek adott időszakban a globális fejlődés fő irányait képesek meghatározni. Az UNWTO7 a turizmus vonatkozásában 10 megatrendet (demográfia, ismeretek és képzettség, egészségtudatosság, szabadidő, utazási tapasztalatok, életmód, információtechnológia, közlekedés, fenntarthatóság, biztonság) fogalmaz meg, melynek komponensei visszavezethetők az egészségturizmus ágazatára is. A demográfiai változások és az ezzel járó öregedő társadalom hatásaként az egészségturizmus a jövő turizmus piacának kiemelkedő ágazatává válik. Egyre több turista akar a nyaralása alatt az egészségért tenni – élvezhető formában mindenféle tilalmak, és korlátozások nélkül.
A jövőben az egyének által generált egészségmegőrzés legalább olyan fontos lesz, mint az állami egészségügyi ellátás. Ezt a piaci potenciált a fő nemzetközi küldő piacunk konkrét számaival kívánjuk alátámasztani. Németország GDP-jének kb. 6%-át teszi ki az állami egészségügyi biztosító rendszer finanszírozása. Ezzel párhuzamosan a háztartások már most a GDP kb. 4%-át a privát egészségügyi kiadásaikra használják fel, amely nagy arányban növekszik (2. egészségügyi piac kialakulása történik).
Az állami egészségügyi szerepvállalás egy fix budget-hez kötött, amit szolidáris alapon tartanak fenn. A már említett demográfiai változások párosulnak a munkanélküliség és a krónikus betegségben szenvedők növekvő arányával. Ezen okok miatt az első egészségügyi rendszer kénytelen lesz viszonylag szűkös alapkompetenciákra koncentrálni. Ennek következtében egy önfinanszírozó piac (kiegészítő biztosítással, magánbiztosítási hozzájárulással) jön létre, amelynek a szerepe már rövid-középtávon is meghatározóvá fog válni.
3.4.2. Nemzetközi kínálat
A kínálat diverzifikálódása
Az egészségturizmus kínálatának napjainkban zajló diverzifikálódásának oka a versenyképességre való törekvés. Az először csak latens piaci igényeket kielégítő termék az idő múltával piacvezetővé is válhat. A minél szélesebb termékkínálat kialakításának céljából a létesítmények kiegészítő termékként egy turisztikai attrakciót kapcsolnak a wellness főprofilhoz. Ilyen trendekhez illeszkedő, új, komplex terméktípus a konferencia-, a hivatás-, az incentive, továbbá a golf-, és síturizmus kombinációja. Több szolgáltatás egy helyen való igénybevételének lehetősége előnyt jelent, mivel a fogyasztói kereslethez való alkalmazkodás követelménye egyre inkább
az "all inclusive"-szolgáltatások felé orientálódik.
A rendelkezésre álló kezeléseket illetően a legújabb nemzetközi trend a régi, tradicionális módszerek fantáziadús módon, a modern technológia minden vívmányának felhasználásával, a legfrissebb tudományos kutatási eredményekre támaszkodva történő alkalmazása. Szintén egyre népszerűbbek azok a kezelések, amelyek különböző – például történelmi, spirituális, ökológiai – tényezőket kombinálnak.
Versenytársaink a nemzetközi piacon
Hazánkon kívül kevés nemzet rendelkezik hasonló egészségturisztikai természeti adottságokkal. A termálvízkészletünk nagysága alapján benne vagyunk az öt legnagyobb termálvízkinccsel rendelkező ország körében (Japán, Izland, Olaszország, Franciaország, Magyarország). Az adottságokat a számszerűsíthető adatokon túl boncolva kiderül, hogy ezen 5 ország közül Japánban és Izlandon magas hőmérsékletű, de alacsony ásványi anyagtartalommal bíró vizekkel rendelkeznek, míg Olasz- és Franciaországban ugyan magas a vizek ásványi anyag tartalma, de hőmérsékletük meg sem közelíti a Kárpát-medence vizeit.
Így elmondható, hogy adottságunk – vizeink egyszerre magas hőmérsékletűek és magas ásványi anyag tartalmúak – egyedülálló világszinten is.
A wellness turizmus az országok többsége számára nagyobb kiugrási lehetőséget biztosít az előbb említett adottságok hiányában, aminek az oka, hogy nem szükséges hozzá feltétlenül (gyógy)víz, elegendő a technika elsajátítása (pl. masszázs, hangterápia, stb.) és a háttértechnológia beszerzése (termográfiás készülék, mágnesterápia, stb.) és így a wellnesscentrumok létesítése sem ütközik szakmailag nagy akadályba. A fent tárgyalt követelményeket teljesítő példaértékű desztinációk közül tömörít néhányat ( www.spasabout.com )
A nemzetközi kínálat bemutatása
Az egészségturizmus a turizmus ágazat egyik legdinamikusabban fejlődő területe és az egyik legfontosabb utazási motiváció. Ennek következtében a nemzetközi piaci verseny is erősödik. A fogyasztói igények diverzifikálódnak, a kereslet kiszélesedett és jelentősen átalakult a szerkezete is. Új termékek, szolgáltatások kialakításával, a meglévő kínálat átstrukturálásával és a minőség javításával igyekeznek az igényeket kielégíteni. A kínálati trendeknek köszönhetően, egyre gyakoribb az egészségturisztikai szolgáltatások kombinálása valamilyen egyéb turisztikai termékkel (a hajótársaságok, síközpontok, golfpályák és magánklinikák fedezték fel az ebben rejlő lehetőséget). Az új keresleti szegmensek megjelenése forgalomnövekedést eredményez, a legjellegzetesebb a hivatásturizmus (különösen a konferencia- és az incentive turizmus) és az egészségturizmus közeledése.
Kiemelt szerepe van a kezelések és módszerek hatékonyságának, a szakértelemnek és a felszereltségnek is. Az emberi tényezők és a technológiai fejlettség összhangja garantálja az elvárt minőségi színvonalat.
A fokozódó stressz, a civilizációs betegségek komolyan károsítják az emberek testi-lelki egészségét, így egyre nagyobb az igény a kikapcsolódásra, feszültségcsökkentést kínáló szolgáltatásokra. Megjelent az egészségturizmus piacán egy viszonylag magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkező fogyasztói csoport, akik akár teljes orvosi – várólista nélküli –ellátást, a világ legismertebb professzorait és technológiáját alkalmazó egészségügyi központokat keresnek, melyek gyors rehabilitációs lehetőségekkel egészülnek ki és – nem utolsó sorban – mindezt egy helyen.
3.4.3. Nemzetközi kereslet
Európa a világ turizmusából 54,4%-kal részesedik (Forrás: UNWTO Barometer January 2007.). Igaz ugyan, hogy ez a hányad évről évre csökken, de az Európa iránti kereslet változása nem szignifikáns. Számolni kell az elöregedő népességgel is, hiszen ez elsősorban Európát érinti, és amely tény az egészségturizmus egyik legfontosabb mozgatórugójának tekinthető. Az időskorúak számának növekedésével a gyógyturizmus jelentősége sem csökken, és hosszú távon a komplex egészségturisztikai szektor fejlődése várható az iránta megnyilvánuló igény miatt.
A keresleti jellemzők jelentős változásokon mentek keresztül. A fogyasztók egyre nagyobb mértékben igényelnek magas minőséget az általuk igénybe vett komplex termék minden összetevőjét illetően. A minőségi elvárások megjelennek mind a szállás, mind a vendéglátás terén, valamint a természeti és épített környezetre, a helyszín gyors, kultúrált elérhetőségére és a specifikusan egészségturisztikai szolgáltatásokra vonatkoztatva egyaránt.
Ugyanakkor az egészségturizmuson belül a wellnessnek köszönhetően megjelent egy új vendégkör, mely jellemzően fiatalokból és középkorúakból áll, mert ezen vendégek körében a klasszikus gyógyturizmus kevésbé népszerű, mint az idősebb korosztály esetében. Mindezek alapján prognosztizálható, hogy a wellness szolgáltatások iránti kereslet hosszú távon növekedni fog. Mindez csak magas színvonalú egészségügyi háttérrel valósulhat meg, értve ez alatt a rehabilitációs és egyéb, a vendégkörre jellemző más beavatkozást igénylő magas kórházi színvonalat.
Egy szolgáltatás észlelt színvonalát és ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók elégedettségét a tényleges minőségen túl meghatározza az is, hogy a fogyasztó milyen korábbi tapasztalatokkal rendelkezik azonos típusú szolgáltatásokkal kapcsolatban, és milyen színvonalú, milyen körű szolgáltatások meglétét tekinti minimálisan elvárhatónak. Első számú küldő országunk, Németország esetén jól kimutatható az egészségturizmus fejlődése, az egészségtudatos szemléletmód egyre szélesebb körben való elterjedése.
...folytatása a
http://www.oib.gov.hu/docs/egeszsegturizmus_strategia.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése