A HPV elleni védőoltásról

Az x falu ….Vöröskereszt Alapszervezet kezdeményezi a falubeli 14 éves lányok méhnyak rák megelőző oltását. Az oltás támogatásáról szóló döntést kívánom segíteni az alábbi információkkal a Vöröskereszt felkérésére.

Magyarországon évente kb 1200 új méhnyak rák esetet találnak. A méhnyak rák kialakulásában csaknem mindig kimutatható a Humán papilloma vírus (HPV) szerepe. 100-nál is több HPV típusból nem mind onkogén. Kb 70 %-ban a HPV 16,18 típusa tűnik felelősnek a méhnyak rák keletkezésében. Egyéb HPV típusok is okozhatnak rákot, de ritkábban. Ez a mi településünkre vonatkoztatva annyit jelent, hogy kb 4 évenként várható egy olyan méhnyak rák megjelenése, amelyet a HPV16,18 típusa okoz.

Csaknem minden méhnyak rák esetet meg lehet előzni a rendszeres méhnyak rák szűréssel. Ha a nők eljárnak az ajánlott rákszűrésekre és a rendszeres szűrés során 80-90 %-os hatékonyságot feltételezünk a méhnyak rákot megelőző elváltozások felismerésében, akkor akár 20-40 évet is várnunk kell, míg olyan méhnyak rák jelentkezne településünkön, amit a jelenlegi védőoltással meg lehetett volna előzni.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a mi falunkban 20-40 éven át minden évjáratot be kell oltani ahhoz, hogy egyetlen HPV16,18 okozta méhnyak rákot meg lehessen előzni.

Ha a jelenleg kedvezményesen 24 ezer Ft-os oltóanyaggal számolok egyénenként 3 oltásból álló immunizálással, akkor ez azt jelenti, hogy védőoltással jelenleg egyetlen méhnyak rák eset megelőzése 26-52 Millió forintba kerül.

Amint az oltóanyag gyártó saját prospektusában leírtakban is olvasható, az oltás után változatlan gyakorisággal (évente) ajánlott a nőgyógyászati rákszűréseken való részvétel, hiszen a rákszűrés során nem csak a HPV16,18 okozta daganatok észlelhetők, hanem egyéb eredetű daganatok és egyéb elváltozások is .A HPV okozta elváltozások méhnyak rákká fejlődéséhez irodalmi adatok szerint 10 -15 év telik el. Aki ez idő alatt 1-2 évente nőgyógyászati rákszűrésen vesz részt, jó eséllyel időben felismerheti, s megelőzheti a rák kialakulását.

Az oltás kockázatait, mellékhatásait az alkalmazási előiratban részletesen megtaláljuk.

Egyelőre nem ismert, hogy a védőoltás meddig őrzi meg a hatásosságát a beadás után. Nem tudjuk még, hogy szükséges-e emlékeztető oltásokat adni a védettség fenntartásához, és ha igen, milyen gyakorisággal.

Összegzés:

Az oltás a HPV16,18 fertőzés megelőzésére szánt védőoltás támogatása a jelenlegi, rendkívül magas oltóanyag ár mellett elsősorban gazdasági kérdés.

A rendszeres nőgyógyászati rákszűrésen való részvétel a HPV elleni védőoltás után is változatlan gyakorisággal ajánlott, tehát nem mellőzhető.

A rendszeres nőgyógyászati szűréssel csaknem minden méhnyak rák megelőzhető.

A HPV elleni védőoltás nem „méhnyak rák elleni védőoltás”, amint az a köztudatban elterjedt, hiszen nem a méhnyak rákot, hanem a HPV16,18 vírus fertőzést előzi meg. Egyéb okból fellépő méhnyak és nőgyógyászati rákok ellen hatástalan.

Személyes véleményem:

A nőgyógyászati szűrő vizsgálatokon való részvétel ösztönzését szakmai és gazdasági mérlegelés alapján erősebb támogatásra ajánlom, mint a HPV elleni védőoltást.

A HPV elleni oltás egyesekben azt az illúziót keltheti, hogy a méhnyak rák elleni védettség kialakult, s azt a téves következtetést vonhatja maga után, hogy a nőgyógyászati rák szűrések az oltás után feleslegessé válnak. Ez akár annyi kárt is okozhat, mint amennyi előnyt az oltás jelent.

A HPV vírus elleni védettség tudata a szexuális viselkedést is káros irányba változtathatja.

Az írásban felhasznált adatokat az oltóanyag gyártó GSK betegtájékoztatójából, az oltóanyag alkalmazási előiratából, a Public Heath of Canada honlapjáról vettem, melyek eléggé hitelesnek tűntek a véleményalkotás segítéséhez.

2010.03.11.

Dr Bubó