Az egészséges immunrendszer gyermekkorban. Immunválasz vírusinfekcióra Ha szervezetünkben idegenként észlelt anyag kerül felismerésre, akkor először mindig a természetes, veleszületett védekezés reagál (komplement rendszer, NK /natural killer/ sejtek), majd aktiválódik az adaptív immunrendszer. Ez utóbbi lehet celluláris (sejtes, Th1) vagy humorális (allergiás, Th2) válasz. A Th1 immunválasz fontos szerepet játszik a vírusinfekciókban, intracelluláris bakteriális fertőzésekben, tumoreliminációban. A Th2 immunválasz lép előtérbe pl. terhességben, féreg parazitizmusban. Hogy melyik immunválasz kezdi meg a működését, azt a stimuláló és gátló hatású citokinek határozzák meg. Vírusinfekció hatására az IL-12, IL-2, IFN-gamma és TNF-alfa hatására a Th1 irányba indul el a védekező mechanizmus, melynek eredménye a vírussal fertőzött sejt lízise lesz illetve a vírusok antitestek által történő neutralizációja – azaz a vírus invázió, a fertőzés megállítása. A Th1 válasz során a naiv CD4 sejtek (T helper) a citokineken keresztül a citotoxikus T sejteket (fertőzött sejt lízise), makrofágokat (fertőzött sejt fagocitózisa) és B limfociták immunglobulin termelését (vírus neutralizáció) fokozzák. Th2 válaszban az allergiás folyamatok, így a fokozott hízósejt, és eozinofil granulocita aktiváció, valamint a B sejtek IgE termelése dominálnak. Gyermekkorban Th2 immunválasz dominancia áll fenn. Az első életév folyamán először a magzati és anyai (szoptatás esetén) IgG biztosít egy bizonyos védettséget, majd az IgG az első életév végére a beinduló saját termelés következtében eléri a felnőtt szint 60%-át. Az IgA termelése születéskor indul és az első életév végére is csak a felnőtt 20%-át tudja produkálni. Az IgM szint már a terhesség 5-6. hónapjában mérhető majd a csecsemőkor végén eléri a felnőtt szint 75%-át. Az immunrendszer fokozatosan alakul ki, és gyermekeknél még „éretlennek” tekinthető. Nem meglepőek tehát a gyermekkori visszatérő vírusfertőzések. Mi történik a fertőzött sejtben? A felderített titkok 1865 óta (Mendel leírja az öröklésmenet alapjait) robbanásszerű fejlődésen megy keresztül a genetika. Watson és Crick DNS kettőssprirál struktúrájának felfedezéséért 1953-ban megkapja a Nobel-díjat. Később sorba izolálják a transzkripcióért (DNS átírásért) és transzlációért (fehérjeszintézisért) felelős enzimeket. Majd elindul a gének manipulálása és a humán genom project. Az eukariota (emberi) sejtben egy olyan érdekes gépezet működik, amely felfoghatatlan gyorsasággal és kiemelkedő hatékonysággal állítja elő a sejt alkotóelemeit. A sejtmagban a DNS-ről megtörténik az átírás, az mRNS kijut a citoplazmába miközben rengeteg szegment lehasad róla. Az endoplazmatikus reticulumban (fehérjeszintézis helye) a riboszómákhoz kapcsolódik, és a tRNS-ek által hozott aminosavakat a kodonoknak megfelelően egymás után kapcsolja. Egy mRNS molekulához rengeteg riboszóma kapcsolódik, így képes felgyorsítva és meghatványozva előállítani a kívánt fehérje mennyiségét („szalagmunka”: szalag=mRNS, szalagmunkások=riboszómák). Mi történik a vírussal fertőzött sejtben? Akár RNS, akár DNS vírusról van szó, a vírus először hozzákapcsolódik a sejtmembránhoz (receptorokhoz), bejut a citoplazmába, „kicsomagolódik” és nyugalmi fázisba kerül (eklipsz). A megfelelő pillanatban elkezdi virális fehérjéit szintetizálni és DNS genomját átírni – replikálódni. Mindehhez szükség van többek között a gazdasejt riboszóma gépezetére, a virális mRNS riboszómához kapcsolódását elősegítő helyre, poly-A farok virális mRNS-hez kötésére (így ismeri fel az mRNS-t a riboszóma) és természetesen enzimekre. Az így elkészült víruselemek összekapcsolódnak, és a számtalan új vírus kiszabadul a sejtből. 1972-ben - amikor az első rekombináns DNS molekulát előállították - jegyezték be az Isoprinosine patentjét. Igazolták, hogy az Isoprinosine a vírus által fertőzött sejtben gátolja a vírus riboszómához kapcsolódását, a poly-A farok kapcsolódását a vírus mRNS-hez – így akadályozza a vírus protein szintézisét. Ezzel szemben a kompetíció és a térbeli szerkezet megváltoztatása révén elősegíti a gazdasejt mRNS és a riboszóma kötődését. Ugyanakkor nemcsak virosztatikus, hanem immunmoduláns hatását is bizonyították. Így fokozza a limfociták proteinszintézisét, Th1 (sejtes) irányba tolja el az immunválaszt, növeli a citotoxikus T sejtek, az NK (natural killer) sejtek aktivitását, fokozza a garnulociták és makrofágok fagocitózisát. Összegezve: a sejtműködés pontosabb megértésevel lehetőség nyílott már a 70-es években egy gyógyszermolekula bevezetésére, mely nem csak vírusellenes, hanem immunmoduláns hatással is rendelkezik. Ugyanakkor nem vírusspecifikus, vagyis valamennyi vírusfertőzésben hatékony lehet. Nemzetközi tapasztalatok, trendek immundeficiens és egészséges gyermekek vírusinfekciójában. A vizsgálatokban 156, 0-6 éves gyermek klinikai anyagát dolgoztak fel (publikált anyag), akiknél bizonyítottan sejtes (Th1) immunhiány állt fenn. Mivel az Európai Unió területén az Isoprinosine-t szélesebb indikációban használhatják, ő a magyar alkalmazási előiraton kívüli betegségekben is alkalmazta, mint kiegészítő kezelés, a gyógyszert. Ilyen pl: alopecia, krónikus urticaria, akne, para-psoriasis, pyelonephritis, glomerulonephritis, tbc, thyreopathiak, keratokonjunktivitis. Az indikációk jelentős hányada (80%-a) azonban recidiváló felső és alsó légúti fertőzés volt. A vizsgálatban az Isoprinosine alkalmazása során klinikai javulás 90%-ban volt megfigyelhető. Nemcsak a tünetek javultak, de a betegek 85%-ánál nem volt szükség antibiotikum terápiára. A gyógyszer hatására a limfocita subpopulációk száma nem, de a citokinekkel mérhető aktivitásuk szignifikánsan nőtt. Az immunrendszer aktivitása fokozódott. Az Isoprinosine széleskörű alkalmazását segítette, hogy a gyógyszernek szinte nem volt/nincs mellékhatása. Az Isoprinosine adagolását mindig a klinikai kórkép és a beteg állapota határozza meg. Kezdő dózisként a főorvosnő 50-100 mg/ttkg-ot javasolt. Mint immunológus, kutatása során számos laboratóriumi vizsgálatot végzett, amelyekkel nemcsak CRP-t, hanem autoimmun teszteket, immunglobulinokat, citokineket, komplementanyagokat mérte, így a beteg állapotát a gyógyszeres terápia során pontosabban fel tudta térképezni. Ezek a vizsgálatok drágák, és a napi gyakorlatban szükségtelenek, különös tekintettel arra, hogy a gyógyszer veszélytelen. Magyarországon 10 kg-ként 1 tabletta javasolt (50 mg/ttkg), gyermekeknek két kanál között porítva (összetörve), ízesítésnek pl. málnaszörppel elkeverve egyszerűen és biztonsággal beadható. (Szerző) Acut és visszatérő légúti infekciók kezelése a gyakorlatban Annak ellenére, hogy a légúti infekciók jelentős része spontán gyógyuló betegség, a jelentős morbiditás, a betegséggel járó diszkomfort és munkaképesség csökkenés miatt számos terápiás lehetőség terjedt el a tünetek enyhítésének, a betegség idejének lerövidítése céljából. Az antivirális szerek csak adott vírusfertőzésre hatékonyak és a légúti vírusfertőzések közül szinte kizárólag az influenza ellen rendelkezünk hatékony készítménnyel. Az előadásban áttekintettük a széleskörben alkalmazott tüneti szerek hatékonyságát az evidenciák fényében. A meta-analysisek kimutatták, hogy sem az echinacea, sem a C-vitamin, sem a decongestansok, sem az OTC termékek, sem az antihisztaminok, sem a köhögéscsillapítók nem rendelkeznek igazolható hatékonysággal ezen kórképek megelőzésében vagy kezelésében. A nemzetközi tapasztalatok igazolták, hogy bár az antibiotikum felírás ezen a területen a legelterjedtebb, ezek több mint fele nemcsak felesleges, hanem káros is, mert a bakteriális rezisztenciát fokozza. Az Isoprinosine, szemben az egyéb antivirális készítménnyekkel, nem specifikusan az egyik vagy másik vírusra hat, így etiologia diagnózisra nem kell törekedni. Ez a klinikai gyakorlatban amúgy sem lenne egyszerű, hiszen a legtöbb kórképet többféle vírus is okozhatja. További előnye a többi antivirális szerrel szemben, hogy kedvező immunmoduláns hatással is rendelkezik. Összegezve: egy olyan antivirális készítménnyel rendelkezünk (Isoprinosine), mely a vírusok legszélesebb körére hatékony és a szervezet kedvező kondicionálásával még a fertőzések ismétlődését is megakadályozhatja. Legfontosabb feladatunk, hogy a leendő betegeket minél korábban edukáljuk, hogy az indokolatlan gyógyszerfogyasztás lecsökkenjen.

Forrás: Hippocrates