Javaslat a szabályozásra

Szülészeti koncepció - vázlat

Bevezetnék a tervezett szülés fogalmát és írásbeli megállapodást köttetne a várandós és a szülészeti szolgáltató között.

Problémák a jelenlegi szülészeti ellátórendszerben:

• Az alapszemlélet a szülő nőtől várja el, hogy maximálisan alkalmazkodjon a kórházi rendhez, és nem a kórházi rendszert állítja a szülés szolgálatába – ezen alapvetően nem változtattak az utóbbi évek modernizációs törekvései (pl. szülőszoba-felújítások), pusztán egyes orvosok és szülésznők szakítottak a régi gyakorlattal.

• Rengeteg és egyre több beavatkozás történik a szülés élettani folyamatába, miközben a szülészeti statisztikák eredményei nem javulnak (pl. császármetszés, szülésindítás) – ugyanakkor a beavatkozások későbbi következményeit nem vagy csak részben ismerjük.

• Kevés anya- és bababarát szülészet van, még mindig gyakori a csecsemő hozzátáplálása és elválasztása az anyától.

• A jelenlegi finanszírozási rendszer pazarlásra és kettős nyilvántartásra ösztönöz (lebeszélnek az ambuláns szülésről, az OEP-nek meg nem történt beavatkozásokat is jelentenek).

• Esetleges, hogy ki milyen szolgáltatást kap, mert:

• a kórházaknak, szülészorvosoknak és szülésznőknek nincs egységes formátumú, hivatalosan felvállalt és nyilvános szülészeti protokolljuk;

• a várandós és az orvos között folyó személyes megbeszélések a legtöbb esetben nem térnek ki minden lényeges kérdésre (időhiány miatt, a várandós általában nincs tisztában a szülészeti szakma részleteivel, pl. milyen szituációk állhatnak elő szülés közben);

• számonkérhetetlen a megállapodások betartása;

• előfordul, hogy a várandósgondozás során az ajánlott vizsgálatokat kötelezőként tüntetik fel, illetve visszautasítás esetén a várandóst méltatlan helyzetbe hozzák;

• néhány kórházban csak egy kísérőt engedélyeznek, így a választott hozzátartozó (pl. az apa) mellett nem engedik be a dúlát;

• a szülészorvos- és szülésznőválasztás korrupcióval történik, de a legnépszerűbb szakem-berekhez így is nehéz bejutni.

• A kórházon kívüli szüléskísérés szabályozatlan:

• hallgatólagosan a bábák lelkiismeretére van bízva a szüléskísérések megszervezése;

• nem ismerik el a szüléskísérés bábai modelljét, így probléma esetén az orvosi modellt kérik számon a bábákon;

• nem ismerik el a bábák szakmai kompetenciáját, ez problémát és késlekedést okoz azokban az esetekben, amikor a szülés kórházban fejeződik be;

• nincs állami szerepvállalás, OEP-finanszírozás.

Javaslatunk:

• A kórházon kívüli szüléskísérés jogi szabályozásának keretei között:

• ismerjék el a szüléskísérés bábai modelljét mint az orvosi modell egyenrangú, de eltérő szemléleten alapuló alternatíváját (l. nemzetközi összehasonlító vizsgálatok), a szabad választás jogát;

• a bábák szakképzése legyen biztosított, szakmai kompetenciájukat ismerjék el;

• a bábák a kórházakkal egyenrangú egészségügyi szolgáltatók keretei között működhessenek, önálló szakmakóddal, ÁNTSZ-engedéllyel és felelősségbiztosítással (független szülészeti szolgálat);

• bábai szakmai kollégiumot hozzanak létre a szakmai irányelvek meghatározására, a független szülészeti szolgálatok és a szakképzés szakmai felügyeletére.

• Bevezetjük a tervezett szülés fogalmát:

• a szülészeti protokollt és az egyéni kockázatokat magában foglaló, személyre szabott tájékoztatás előzi meg;

• írásbeli megállapodás jön létre a várandós és a szülészeti szolgáltató között (kórház vagy független szülészeti szolgálat) a várandósgondozásra, a szülés helyszínére, módjára (protokoll) és a szülést kísérő személyre, illetve helyetteseire vonatkozóan;

• a tervezett kórházon kívüli szülés helyszínéről a bábával egyeztetve a várandós dönt, ez nem feltétlenül a várandós otthona;

• a szolgáltató – jogszabályban meghatározott módon – szülészeti protokollját és statisztikáit mindenki számára hozzáférhetően közzéteszi.

• Javasolt változások a kórházi szülészetben:

• a jelenlegi egy választott személy helyett legalább két személy beengedését garantálja a törvény, hogy a választott hozzátartozó mellett a választott dúla is mindenhol jelen lehessen a szülésnél;

• az élettani szülést szülésznő kísérje, szülészorvos csak a várandós kérésére vagy komplikáció esetén vegyen részt a folyamatban;

• ambuláns szülés: amennyiben kórházi szülést követően a baba és az anya is jól vannak, azonnal távozhassanak – nincs szükség többnapos költséges kórházi ellátásra komplikációmentes esetben;

• amennyiben a szülést követően néhány napot kórházban töltenek, az anya és az újszülött folyamatosan legyenek együtt, és kapjanak segítséget a kizárólagos szoptatáshoz.

• A várandósgondozás során az ajánlott vizsgálatok körét a két szakmai kollégium (a szülészeti és nőgyógyászati, valamint a bábai) határozza meg, ezeket személyre szabott tájékoztatás mellett felajánlják a várandósnak, ezt követően a várandós dönt a vizsgálatok elvégzéséről.

• A várandósgondozást, a szüléskísérést, a gyermekágyas és a csecsemőgondozást célszerű ugyanannak a szolgáltatónak, lehetőség szerint ugyanannak a személynek végeznie, de szükség esetén lehetőséget kell biztosítani a szolgáltatóváltásra.

• Egységes alapokon újra kell gondolni a finanszírozási szabályokat a kórházi és a kórházon kívüli szülésre vonatkozóan, hálapénzmentesen.

2008-09-25

Forrás: Napvilág Születésház