PRO MEMORIA :
Influenza járvány a változó világban

A vírusdiagnosztikai módszertan fejlődése lehetővé tette, hogy az influenzajárványok jelentőségét és következményeit összetettebb adatok alapján értékelje az orvostársadalom. Az Egészségtudomány folyóirat 1997-ben megjelent 41. kötetszeében (194–210. o.) Dömök István dr. összefoglalta a hazai influenzajárványok lényeges tulajdonságait.

A járványok 1968-ban, a Hong-Kong influenza A/H3N2 altípus megjelenésekor évente mintegy 2 és fél millió embert érintettek, majd 2001-re évi 250 ezer lakosra csökkentek. Pedig már 1968-ban is rendelkezett az ország ugyanazzal a védőoltással, amit ma is alkalmazunk a rizikócsoportok védelmére. Takátsy Gyula dr. 600 ezer ember számára készített vakcinát 1968 folyamán, úgyhogy több mint félmillió ember rendelkezett védettséggel, amikor a hazai járvány kitört. Azt szokták mondani, hogy ő az a magyar orvos, aki a legtöbb emberéletet mentette meg az elmúlt évszázad második felében. Hiszen ha nincs az új védőoltás, lehet, hogy nem ötezren, hanem 20 vagy 25 ezren haltak volna meg a járvány során. Nem véletlen, hogy életműve szerepel a Világjáró Magyarok c. millenniumi kiállítás anyagában, egyetlen virológusként.

Egyes években teljesen elmaradt az influenzajárvány. Ez történt az 1999/2000. szezonban is. Meglepetés érte azonban a halálozással foglalkozó szakembereket és a járványtanász szakembereket, mert 1999 decemberében csaknem 7000-rel több beteg halt meg, mint az előző és a következő hónapokban. A légúti fertőzések száma is megsokszorozódott ez alatt az időszak alatt, azonban ezt a járványt 1999 decemberében a légúti óriássejtes vírus okozta (RSV), nem pedig a többi légúti vírus (parainfluenza- és adenovírusok) vagy pedig baktériumok (Chlamydia pneumoniae és Mycoplasma pneumoniae stb.).

A 2000–2001-es szezonban lezajlott egy influenzajárvány (influenza A/H1N1). Januárban és februárban mintegy negyedmillió honfitársunk betegedett meg. A KSH adatai alapján azonban a halálozás nem emelkedett, hanem csökkent. Mintegy 2000-rel kevesebben haltak meg a járvány alatt Magyarországon, mint az előző és a következő hónapokban (Berencsi György: Kommentár, Orvostovábbképző Szemle 8. kötet, 77–79. o., 2001.).

Amikor ezeket a sorokat írjuk, 2002. február 2-a van. Nyugat- és Észak-Európa legnagyobb részén már megjelent az influenzajárvány. Horvátországban is jelentették az első megbetegedéseket.

Mindhárom influenzavírus (influenza A/H1N1, influenza A/H3N2 és influenza B) előfordul a különböző országokban. Nálunk vagy az influenza A/H3N2 vagy az influenza B elterjedése várható, hiszen az előző szezonban az influenza A/H1N1 immunizálta még a legkisebb gyermekeket is.

Valószínűleg nálunk is elindul a járvány. Az influenza-vaccinát azonban a legnagyobb járvány idején is be szabad adni. A kereskedelemben kapható influenza-védőoltások közül egyik sem tartalmaz élő vírusokat. Még akkor sem ártalmas, ha közvetlenül a betegség megkezdődése előtt kapja meg a fertőzött személy. Érthető, hogy ártalmatlan a védőoltás, hiszen néhány mikrogramm vírusalkotórészt oltunk csak be az izomzatba. Amikor a vírus a fertőzés után szaporodik a betegekben, több ezer mikrogramm élő vírus szaporodik a légutakban. A beadott vaccinavírus mennyisége emellett eltörpül. Ebből a szempontból a legfontosabb ellenjavallat az, ha valaki már lázas. Valamennyi védőoltás rendelkezik megelőző hatékonysággal mindhárom influenza-vírus ellen.

Különbség a védőoltások között abban van, hogy az olyan védőoltásokban, amelyek tisztított vírusfehérjéket tartalmaznak, sokkal nagyobb mennyiségű idegen anyag (tojásfehérje) van, mint az olyan oltóanyagok, amelyek adjuvánssal egész vírusokat juttatnak a szervezetbe. Ez az oka annak, hogy több nyugat-európai oltóanyag-termelő vállalat megkezdte a visszatérést az alegység vagy ún. „split (robbantott)” oltóanyagokról az adjuvánssal hatékonyabbá tett oltóanyagok irányába.

Az oltási komplikációk nem az oltóanyagokban található fehérjéktől, hanem a beadás körülményeiből származhatnak. Ha a rendelő várószobája tele van felsőlégúti megbetegedésben szenvedő emberrel, amikor valaki jelentkezik oltásra, akkor az oltással egy időben biztosan meg is fertőződik a jelentkező egy másik légúti kórokozóval. Mind az OEP-finanszírozásnak, mind a (magán)rendelők időbeosztásának olyan irányba kellene fejlődniük, hogy a betegellátás időszakai elkülönüljenek a megelőző tevékenység időpontjaitól (vagy helyétől). A gyermekgyógyászati ellátásban ezt már évtizedekkel ezelőtt sikerült megvalósítani. Az 1999-es RSV járvány idején fordult elő, hogy valaki ezt a fertőzést az influenzaoltással egy időben megkapta, és pert indított azért, mert az RSV-fertőzéstől kialakult meningoencephalitist a védőoltás következményének tartotta. Számos hasonló történetet lehetne említeni. Sajnos az egzakt laboratóriumi bizonyítás lehetőségei sokszor nem adottak (pl. chlamydia, mycoplasma vagy más bakteriális társfertőzések esetén).

A megelőző orvostudomány feladata olyan tanácsot adni, ami lehetővé teszi, hogy az influenzajárvány alatt ne növekedjen a halálozás! Az első tanács (1) beadatni az influenza-védőoltást. Az Amerikai Egyesült Államokban is előrehozták az oltás javallatát 50 éves életkorra. Nálunk az egészségügyi hatóság már évtizedek óta besorolt minden 50 év fölöttit a kockázati csoportokba, hogy térítésmentes védőoltást kaphasson mindenki, akinek az szükséges. Mert az igazi kockázat nem az életkor, hanem valamely rendszerbetegség, valamint a foglalkozás. Mindenkit be kellene oltani, akinek az alapbetegsége nem viseli el azt (2), hogy egy-két napig 39–40 °C láza legyen (szív-érrendszeri, chronicus légúti vagy anyagcsere-betegségek).

Olyan közösségek tagjai, ahol ilyen kockázati csoportba tartozó beteg van. A családok vagy közösségek oltatlan fiatal tagjai viszik haza a vírust a veszélyeztetett családtagoknak (3), kevesebb vírust ürítenek azonban, ha a védőoltást megkapták. Ez magyarázza, hogy az idősek otthonai és a chronicus-gondozó intézetek már évtizedek óta térítésmentes védőoltást kaphatnak.

Nem egyedül az influenza-védőoltás következtében csökkent a halálozási arány a 2000–2001-es szezonban az influenzajárvány alatt.

Maurice Hillemann, aki az SV40 vírust, a hepatitis A vírust és a Streptococcus pneumoniae és Hemophilus influenzae vaccinákat felfedezte, illetve kidolgozta, azt javasolta: oltsanak be mindenkit pneumococcus védőoltással is (4), és ez az influenzás halálozást is csaknem olyan mértékben fogja csökkenteni, mint az influenza védőoltás! Ez az oltás megelőzi az egyéb légúti vírusokhoz társuló bakteriális fertőzések egy részének súlyos klinikai következményekkel járó formáit is (pl. RSV 1999-ben).

Szerencsés körülmény, hogy a pneumococcus oltóanyag hatása 5 évig tart. A két vaccinára együtt van szükség, hogy a többlet-halálozást (excess mortality) meg lehessen előzni.

Ha valaki elmulasztotta az ingyenes vagy térítéses védőoltások beadását, akkor 2001 óta lehetősége van a már kialakult influenzás megbetegedést is megfékezni. Rendelkezésre állnak ún. neuraminidase-gátló gyógyszerek, amelyeket a lázas betegség kezdetén még el lehet kezdeni szedni, és akkor a kockázati csoportba tartozó beteg meggyógyulhat. Ezzel a megoldással kapcsolatban azonban két probléma van: igen drága (mintegy 8000 Ft kezelésenként) és nem hatásos, ha RSV, adeno- vagy parainfluenza vírus okozta a fertőzést.

A virológusok javaslata az, hogy évente oltsanak influenza ellen, ötévente oltsanak pneumococcus ellen, és ha ezek elmaradtak, vagy ha az oltások ellenére is lázas lenne a kockázati csoportba tartozó családtag (ami gyakran előfordul) akkor alkalmazzák a neuraminidase-gátlókat. Az influenza elterjedése Európában változatos képet mutat. Van, ahol járványos méreteket öltött, és van olyan ország, ilyen hazánk is, ahol influenzaszerű megbetegedést még nem regisztráltak.

Európában eddig döntôen az Influenza A H3N3 és az Influenza A H1N1 szerotípusa okozza a megbetegedéseket, amelyek ellen a védôoltás megfelelô védelmet biztosít. Magyarországról nem jelentettek influenzás vagy influenzaszerü megbetegedéseket. Franciaországban, Belgiumban és Spanyolországban az influenza széleskörűen elterjedt, vannak területek, ahol járványos méreteket öltött. Németországban, Norvégiában, Svédországban és Svájcban sporadikus az elôfordulása.


http://www.melania.hu/morvos/uj/cikk_influenza.html