Megannyi vizsgálat azt mutatja, hogy a H1N1 közel nem annyira veszélyes, mint mondják. Az eddig mért halálozás jóval alatta marad a szokásos szezonális influenzáénak. A szokásos szezonális influenza halálozási rátája 0.1%. A H1N1 halálozási rátája 0,007 és 0,045 közé esik. Augusztusi adatok alapján Európában 0,002%-os volt a halálozás. Ez persze még változhat, de a mostani helyzetből ítélve nem látszik a vírus túl veszélyesnek. Új-Zélandon, ahol már lezajlott a járvány, 25 millió lakosból 856 került kórházba, ebből 722 intenzív osztályra. Vírusos tüdőgyulladást – amivel most riogatnak minket – 2009-ben 37 ember kapott, míg 2008-ban 69 és 2007-ben is 69. A pandémia kihirdetése a WHO részéről vagy túlóvatosságból – vagy a rosszabb verzió szerint – üzleti megfontolásból történt. Mivel az amerikai CDC (Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ) júliusban leállította a H1N1 tesztelést és nem adott ki adatot arra nézve, hány valódi H1N1 megbetegedés történt, a CBS tv társaság saját nyomozásban kezdett és bekérve az USA államaitól az adataikat, azt a meglepő eredményt kapta, hogy a laboratóriumi teszttel ellenőrzött, H1N1 fertőzésgyanús embereknek államonként eltérően 1-2% volt csupán H1N1 fertőzött. A Mexikóhoz közeli Floridában is csak az influenza fertőzöttnek gondolt emberek 17%-a volt valóban a H1N1 által megfertőzve. Más adatok szerint New York állam lakosságának mindössze 7%-a kapta el a fertőzést. Feltételezhető, hogy a CDC azért szüntette be az H1N1 gyanús esetek igazolását és követését, mert az cáfolná a járványt. Az influenza terjedését nem magyarázza a cseppfertőzés és az érintkezéssel terjedés. Természetesen így is fertőzhet, azonban a vizsgálatok azt mutatják, hogy a korábbi járványok esetén is, most is, a megfertőződött családtagok csak az esetek 10-20%-ban fertőzik meg családjuk többi tagját. John Cannell és munkatársai eléggé megalapozottnak tűnő elmélete szerint az influenza elsősorban az alacsony D vitaminszintű egyedeket fertőzi meg. Ezt támasztja alá három megfigyelés. Az egyik, hogy az USA-ban a színesbőrűek betegedtek meg jóval gyakrabban a mostani H1N1-ben. A színesbőrűeknek még a fehéreknél is alacsonyabb a D vitaminszintje, mert sötét bőrük miatt alacsonyabb a D vitaminszintjük. A másik, hogy az elhízottaknak hatszor nagyobb a kockázata a H1N1 elkapására. Márpedig az elhízás közismerten alacsonyabb D vitaminszinttel szokott járni. A harmadik, hogy az influenzában sajnálatosan meghalt 36 kisgyermek kétharmadának valamilyen agyi rendellenessége volt, és feltételezhetően alacsony volt a D vitaminszintjük. (Nem játszottak a napon, ill. pl. az antiepileptikumok csökkentik a D vitaminszintet). A D vitamin teóriát igazolja az influenzajárványok kitörésének „időzítése’” is. Az influenza az északi és déli féltekén is télen jelenik meg, amikor már elég alacsony a lakosságban a D vitamin szint. Nyáron, amikor magas a D vitamin szint, alig lehet valakit -akár szándékosan is-, influenzával megfertőzni.
A közegészségügy emberei, élükön a Nemzet Genetikusával, azt bizonygatják, hogy a terhesek különösen nagy veszélynek vannak kitéve, mert fogékonyabbak az influenzára. Ezt még korábbi adatokból következtették ki. Az ausztrál és új-zélandi 250 000 terhes nőből összesen 66 került intenzív osztályra. Az is kiderült, hogy a megfertőződött terhes nők jó része súlyosan elhízott volt, vagyis nem a terhesség a nagy kockázati tényező, hanem az elhízás. Egyébként a gyermekek körében is az elhízás jelenti a nagy kockázatot az influenzával szemben.
Az oltani vagy nem oltani kérdésre a közegészségügy primitív válasza az, hogy „ha nem oltatod be magad, meghalhatsz”. Ez az üzenet azonban azt sugallja, hogy az oltások komoly védelmet jelentenek. Ez azonban egyáltalán nincs így. Az USA-ban, majd Olaszországban is összevetették a 65 év felettiek influenza halálozását a korábbi évekével, amikor még alacsony volt az oltottság. Kiderült, hogy semmit nem változott az influenza halálozás, dacára annak, hogy ugrásszerűen megnőtt a beoltottak aránya.
Egy publikált cikket idézek, amelyben egy klinika két éven át követte az influenzával felvett gyerek eseteket és nem találtak különbséget az oltott és nem oltott gyerekek arányában. A Cohrane Library 2009-ben kiadott elemzése szerint 2 éves kor alatt az influenza oltás hatékonysága a placebojéval azonos. Az elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy gyakorlatilag nem létezik kisgyerekekre biztonsági vizsgálat.
Ezzel függhet össze az, amire Neil Miller hívta fel a figyelmet, miszerint az öt év alattiak tömeges oltása előtt az évi gyermekhalálozás 10-30 között mozgott, a tömeges oltások elkezdése óta viszont 78-116 közt mozog.
Több nagy amerikai vizsgálat azt igazolta, hogy az oltott és nem oltott terhesek közt nem volt megbetegedési arányban különbség.
Úgy tűnik tehát, hogy gyakorlatilag a teljes a legnagyobb kockázatúnak tekintett csoportokra nézve (gyerekek, terhesek, idősek) az influenzaoltás nem tűnik hatékonynak. Nyilván igaz ez a kisebb kockázatú csoportokra is. A hatástalanságnak sok oka lehet, pl. hogy az oltóanyag vírustípusa nem egyezik a vadvírusok típusával, vagy nem alakul ki immunválasz az oltásra, mint pl. a 2 évnél kisebb gyerekek esetén tapasztalták.
A terhes anyák oltásának azonban vannak más kockázatai is. Kezdjük ott, hogy terhes nők esetén ugyancsak nem áll rendelkezésre biztonsági vizsgálat. A Nemzet Genetikusa megesküdhet, hogy az oltás nem veszélyes, de ezek üres, hatásvadász szavak, mert nincsenek a birtokában tudományos adatok. A személyes meggyőződés itt nem sokat ér. Laura Hewitson és munkatársai 2009-ben jelentettek meg egy tanulmányt, amelyben először igazolták közvetlenül, hogy újszülött makákóknál, thimerosalt (higany tartalmú tartósítószer) tartalmazó oltást adva nekik, komoly fejlődési zavarok támadtak. Laura Hewitson személyes érintettsége annyi az ügyben, hogy gyermeke oltás következtében fejlődési zavarokban szenved, valószínűleg autista lett. A oltással bevitt higany és az autizmus, ill. más fejlődési zavarok közti kapcsolat egyáltalán nem olyan hagymázas elképzelés, mint azt a közegészségügy állítja. David Ayoub és Edward Yazbak 2006-ban megjelent elemzése szerint egy influenzaoltással a megengedett higanybeviteli érték többszörösét szenvedi el a nő és így a magzat is. Gyerekeknél ugyancsak 10-15-szörös értéket halad meg a napi megengedett higanybevitelnél az egy oltóanyag higanytartalma. Az állatkísérletek azt mutatják, hogy a thimerosal magzatelhalást, vetélést, koraszülést, és későbbi termékenységi problémákat okozhat. A thimerosal bomlástermékeinek és a szervetlen higanynak hasonló hatásai vannak.
A szerzők végkövetkeztetése, hogy terhesek esetében az influenzaoltásnak oly csekély előnye ígérkezik, viszont oly nagy kockázatai vannak, hogy véleményük szerint az oltás nem indokolható meg.
Mostanság a szezonális és a H1N1 oltást egyidőben beadják, egyiket a jobba, másikat a balba. Egy nagy publicitást kapott kanadai vizsgálat, amelyben 12 millió ember adatát dolgozták fel, azt bizonyította, hogy a szezonális influenza elleni oltás kétszeresére fokozta a H1N1 fertőzés kockázatát.
Felelősséggel senki nem mondhatja a másiknak, hogy „ne oltasd be magad”. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie megfelelő tájékozódás után, mérlegelve az oltással és az influenzával szembeni félelmeit. Azonban felmerül a kérdés, miért agitál akkora gőzerővel a közegészségügy bérelt martalócaival az oltásra. Mióta aggódnak ennyire az emberek egészségéért? Tényleg a merő jóindulat hajtja őket? De ilyen hévvel? Én azt tartanám korrektnek, ha mindenkit tájékoztatnának, aki kérdez, azt még külön is, de miért ez a megfélemlítő, érzelmekre ható demagóg kampány?
Most túl az üzleti szempontokon, amibe én nem látok bele, ezért feltevéseket sem szeretnék megfogalmazni, lehet egy általánosabb oka ennek a vakbuzgóságnak.
A közegészségügy valójában folyamatosan baklövéseket követ el, még ha ez nem is tudatosul mindig az emberek fejében. A közegészségügy kormányzati megbízásból megkapta a feladatot, hogy be kell oltani az országot. Az ország meg elkezdett ellenállni ennek.
Úgy tűnik, ez mérhetetlenül feldühítette a közegészségügyet, mert pontosan érzékelik, hogy nincs tekintélyük. És minél sikertelenebb lesz az oltási kampány, annál kevésbé lesz tekintélyük. Ha sikerülne elérni egy bizonyos oltottsági szintet, bárhogyan is alakulna az influenzajárvány, a közegészségügy csak jól jöhetne ki belőle. Ha enyhe a járvány, azt mondhatja, megvédte a nemzetet. Ha hullanak az emberek, akkor meg azt mondhatja, hogy lám-lám, mégis csak be kellett volna oltatniuk magukat a lázadóknak is.
De mi van, ha –mint az előrejelzések mutatják – enyhe lesz a járvány és nagyon alacsony lesz az oltottsági szint? Akkor napnál világosabban kiderül, hogy megint blöff volt, megint fölöslegesen dobtak ki milliárdokat (igaz, ami egyik oldalon kiadás, az valakiknek mindig bevétel), és a közegészségügy maradék tekintélye is megtépázódik.
Én azt gondolom, lassan már csak ez az egy tétje van az oltási kampánynak.
A bejegyzéshez sok érdekes cikk olvasható a www.tenyek-tevhitek.hu – n.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése