A Work To Rule kifejezés egészségügyi vonatkozásban jelentse most azt, hogy minden, az ellátásra vonatkozó szakmai ÉS etikai szabályt megtartva dolgozunk, orvosok, gyógyszerészek, mindenki.
Ennek a sztrájkkal, vagy a karácsonykorfelmondokhanemadszelégpénzt naív elgondolásaival szemben az az egyik legfontosabb előnye, hogy nem lehet belekötni.
A jogszabályok és az etikai szabályok maradéktalan betartása ugyan a rendszert azonnal földhözvágja, de hát mindenki arra panaszkodik, hogy az egészségügyben kupleráj van, a beteget meg sem vizsgálják, meg sem szólalhat, félrekezelik, megölik, stb.
A WTR ezt azonnali jelleggel megszünteti. Hogyan?
Például így:
Beteg bejön. Kedves üdvözlés, bemutatkozás, pár szó az időjárásról.
Részeletes anamnaesis.(Kórelőzmény, családi, és betegé is.)
Páciens udvarias felkérése levetkőzni gatyára, bugyira. (Bizony ez előírás!)
Teljes propedeutika. Ez a teljes test ÉS lélek fizikális vizsgálatát jelenti a gombás lábujjkörmöktől a szívhatárok pontos kikopogtásán át a nemi szervek, emlők, kültakaró (melanoma!!!) részletes és módszeres áttekintésével, vérnyomásméréssel mind a négy végtagon, alvászavar kiderítése, stb. Tehát nem az a "szokásos", fáj a torkombelenézazorvosfelírjaazÓgmentint egyperces...
Természetesen mindehhez a beteg beleegyezését kell kérni, őt mindenről személyre szabottan tájékoztatni kell, közben kérdezni is joga van.(Előírások, előírások.)
A fenti szabályos vizsgálat után differenciáldiagnosztikai protokollok lefuttatása. Közben a beteg felöltözik.
Ha sikeresek vagyunk, akkor most DIAGNÓZIS!
Körülbelül ezidőtájt bútorok ajtó elé tolása, mert kívül már nagyon ordítoznak...
Terápiás terv felállítása, gyógyszerelés, ennek különösen gondos összevetése a jelenleg szedett orvosságokkal esetleg fennálló összeférhetetlenség gondos kizárása céljából. A beteg újabb, most a gyógyszerekre vonatkozó teljes körű, személyre szabott tájékoztatása mindenről, kérdezhet is.
Gyógyszerek közötti választás lehetőségeinek részletes ismertetése. Ha a beteg elfogadja az ajánlatunkat, az jó. Nagyon jó. Rövidíti a Wagner operát.Receptek, esetleges kiegészítő beutalók nyomtatása, három példányos útiköltség papír kitöltése. Kész?
Még nem vagyunk készen.:-)
A recepteket a beteg darabonként, előttünk köteles aláírni. Nyomtatványon köteles nyilatkozni, hogy ugyanilyen készítményt a megelőző harminc napon belül más egészségügyi szolgáltatónál nem írtak fel neki, ő nem váltott ki ilyet.(Jogszabályi előírás.) Nézzétek meg a recept hátulján lévő szöveget...Érdekes.
Érzékeny búcsú. A beteget soha többé nem látjuk, mert a váróban agyonverik.
Pedig semmi más nem történt, csak úgy dolgoztunk, ahogyan az számunkra kötelezően elő van írva.
Ezek után minden eseményt részletesen dokumentálunk.És csak MOST kérem a következőt...
Ilyesmi tehát a WTR, mindannyian tudjátok, így kell(ene) dolgozni lege artis. De az orvosok jelenleg nem így dolgoznak. Senki nem ehhez van szokva. Az orvosok hajtanak, a betegek morognak, hogy két perc alatt kivágják őket.
Hülye kormányok miatt, magukat feláldozva megszegik ezeket a szakmai és etikai szabályokat, és később, a bíróság előtt néznek ki a fejükből.
Ugyanis a betegek ügyvédje, az ügyészség, a bíró pontosan a fentiek maradéktalan betartásának kötelezettségére hivatkozik, és ha valami kimaradt, akkor az orvos MULASZTOTT, és vétkes elkövetővé válik.
Ha viszont minden szabályt betartunk, akkor senki nem marasztalhat el minket. Tehát a WTR nem más, mint "dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen..."
Egy hetet kellene csak végig csinálni. Nem kell felmondani. Nem kell követelőzni, fenyegetőzni. Bárki jön, megmutatni neki a jogszabályokat. Az ÁNTSZ nem ugathat, hogy ne vizsgáljam meg rendesen a kedves beteget, nem igaz?Nálam már volt szakfelügyelő ellenőrizni, EZEKET ellenőrzik. MINDET.
Tehát a jól szervezett WTR esetén a beteg legfőbb üdve, jóléte érdekében, Hippokratész szellemében, és a jogszabályok betűje szerinti előírások alapján dolgozunk.
Természetesen mindez következményekkel jár. Ugye a lassú munkához idő kell elv alapján a szabályok betartása esetén betegenként akár 30-50 perc is szükséges lehet a fentiek maradéktalan betartására, és hát ugye, akkor ez napi 5 beteg 60 helyett.
Viszont, az rendesen meg van csinálva. Örömbódottá...
A többiek, azok várnak. Visszajönnek két hét múlva. Mint Angliában, Svédországban, bárhol. Ha sürgős, mentőt hívnak, mennek a sürgősségi ambulanciára. Mint Angliában, Svédországban, bárhol.
Tehát ilyen halál egyszerű dolog a WTR. És ez még csak egy gyors vázlat, jogászokkal át sem nézettem.:-) De nem is kell.
Jogkövető magatartásért senkit nem lehet joghátránnyal sújtani, büntetni. Márpedig EZ a jogkövető magatartás, nem pedig az, amit nap, mint nap előadunk, és amiért agyba-főbe büntetnek minket. Ezért a pénzért.:-)
Én ugyanannyit keresek napi öt beteggel, mint hatvannal. Semmilyen érdekem nem fűződik ahhoz, hogy a tömegellátás kedvéért lazábban vegyem az előírásokat.
Európában vagyunk, nem? És így az egy betegre vetített jövedelmem is közelít az unióshoz. Legjobb bolt.
Kellő számú résztvevő esetén a jó WTR nem csupán egy falura, praxisra vonatkoztatható botrány, hanem gyakorlatilag azonnal országos katasztrófaállapot. De csak azért, mert nem ehhez vagyunk szokva. Hanem a mókuskerékhez, ahol viszont minden második beteg jogait megsértjük valamilyen módon.
Sokkal rombolóbb, és idegesítőbb dolog ez a WTR, mint a sztrájk, ugyanis nem lehet semmiféle eszközzel megakadályozni. És törvényes, és etikus.
Szóval, kész a süti. Gondoljátok meg, proletárok...
2011. július 18., hétfő
11-07-19 - írta Giulio
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése