Európai aggodalom a járványok
miatt
Aggodalmának adott hangot az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) azon általános európai vélekedés miatt, mely szerint a fertőzések elsősorban a fejlődő országok lakosait fenyegetik. Az európaiak meggyőződése, hogy a fejlett országokban megoldották a járványokkal összefüggő gondok nagy részét. A közelmúlt világjárványai - a SARS (atípusos tüdőgyulladás) és a H1N1 (madárinfluenza) - azonban jól mutatják, hogy ez a szemlélet a XXI. században túlhaladott. A tanács szekértői úgy látják, a fertőzések megállítása és visszaszorítása hatalmas kihívást jelent nemcsak Európában, hanem az összes kontinensen.
A jelentés foglalkozik az újonnan megjelenő és gyorsan terjedő betegségekkel, külön is említve Romániát és Magyarországot, hiszen ezen államokból jelentették tavaly a nyugat-nílusi vírus felbukkanását. Az állatokról az emberre terjedő fertőzést a beteg állatok vérét is szívó szúnyogok terjesztik, és ezek kiemelt veszélyt jelentenek a klímaváltozás okozta hőmérsékletemelkedés következtében terjedő egyéb fertőzések mellett. A szakértők sürgetik a tagországok illetékeseit, hogy fordítsanak figyelmet a korábbról már ismert és egyes vidékeken ismét szaporodó kórokozókra, mint például a tuberkulózisért felelős baktériumra. Az elemzők szerint a fertőzések terjedésének oka a globalizáció és a növekvő utazási kedv.
A nemzetközi adatok alapján a világ tíz legforgalmasabb nagyvárosa Európában található, és míg korábban hetekig vagy hónapokig tartott, amíg egy kórokozó elterjedt egy földrészen, ma ez az idő egy hosszabb repülőút óráira csökkent.
Az EASAC szerint nem szabad elhanyagolni a bio-terrorizmust, ami ma még inkább fenyegetésnek, mint valós veszélynek tűnik, de szükség van egy Európa-szerte összehangoltan működő megfigyelőrendszer létrehozására új és váratlan kórokozók idejében történő azonosítására. A fertőzések hatékony megállításához egyfelől az egyes nemzetállamok nem kezelhetők külön, közös fellépésre van szükség. Másrészt kívánatos a felfedezőkutatások erőteljesebb támogatása, hiszen ezek vezethetnek el az eljövendő fertőzések hatékonyabb kezeléséhez.
A jelentés készítői sürgetik a klinikai vizsgálatok engedélyezésének és szabályozásának egyszerűsítését, és szorosabb együttműködést szorgalmaznak az egyes tudományágak művelői között, hangsúlyozva a mikrobiológiai továbbképzések jelentőségét is. A tanács ugyanakkor üdvözli, hogy az Európai Bizottság kiemelten fontosnak tartja a fertőzések kezelését, és jelentős szerepet tulajdonít ezek leküzdésében az új technológiáknak. Az elemzők hozzáteszik, hogy a jövőben hatékonyabb együttműködés, a veszélyek felmérése, a kórokozók azonosítása és figyelése, fejlettebb diagnosztika, jobb kezelési módok és új oltások szükségesek a megbetegedések előfordulásának visszaszorítására.
(Forrás: Magyar Nemzet)
A nyugat-nílusi vírusról
A nyugat-nílusi vírusra (WNV- West Nile Virus) az 1999-es New Yorkban regisztrált fertőzések kapcsán figyelt fel a világ.
 |
Kutatások megerősítették, hogy a vírus behurcolás révén került az Egyesült Államokba, ahol 1999-ben megtelepedett, majd a 2000-es, illetve a 2001-es esztendők során terjedni kezdett az észak-keleti valamint a dél-keleti területeken. Tette mindezt annak ellenére, hogy az éghajlati és környezeti tényezők nem igazán kedvezőek számára, hiszen származásának helyét melegebb éghajlaton – elsősorban mediterrán területeken -feltételezik.
A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra -történő átvitel pedig szúnyogcsípés útján történik.
A madarak természetes WNV betegségére a gyengeség, a hátrahajtott testhelyzet a jellemző. Egyes madárfajok, mint például a csirkék úgy is megfertőződhetnek, hogy nem mutatják a betegség tüneteit. Legnagyobb a pusztulás az amerikai varjak között.
Lovak esetében láz, izomrángások, az izmok merevsége, depresszió utalhatnak a betegségre.
Mivel a lovak megbetegedései később kezdődtek, mint az embereké, gyanítható, hogy a különböző emlősökre különböző vektorok viszik át a WNV-t. Vírust más emlősökből csak ritkán izoláltak, de például laboratóriumi körülmények között bebizonyították, hogy kutyák is áteshetnek a fertőzésen, annak ellenére, hogy természetes körülmények között megbetegedett ebet még ez idáig nem találtak.
Emberek esetében a fertőzés általában tünetmentesen, lázas betegségként zajlik le (a legtöbben nem is tudnak róla, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket produkál). Az esélye annak, hogy valaki nyugat-nílusi vírussal megfertőződik 1: 300.000, még ha a járvány kitörésének epicentumában tartózkodik is.
A fiatalok, az idősek és betegek azonban súlyosan megbetegedhetnek, ami akár halállal is végződhet. A halálos kimenetelű eseteket a kóros agytörzsi elváltozások jellemezték: az esetek egy kis százalékában a vírus potenciálisan halálos agy- és gerincvelő-duzzanatot okoz, amelyre jelenleg nem ismeretes semmiféle gyógymód. A fertőzés ritka szövődménye még a hepatitis, a hasnyálmirigygyulladás és a szívizomgyulladás.
Noha a WNV fertőzés az egész világon széles körben elterjedt, agyvelőgyulladásos eseteket kizárólag Izraelben, Indiában, Pakisztánban, Romániában és az USA-ban észleltek.
A védekezés egyelőre szúnyogirtással, illetve bizonyos intézkedések megtételével történik, pl. az állóvizek befedésével vagy leengedésével (ez azért igen fontos, mert esők után számos pocsolya maradt, ahol a következő 7-10 nap során szúnyogok milliói kelhetnek ki), valamint az emberek arra való ösztönzésével, hogy használjanak rovarirtókat és védőruházatot a fertőzött területeken.
Mindezen intézkedéseken kívül pedig, már számos WNV elleni vakcina áll kidolgozás alatt.
Az elmúlt két évben egyre jobban terjed Magyarországon egy korábban nálunk ritkának számító kórokozó, a nyugat-nílusi vírus. Az elsődlegesen vadmadarakat, lovakat és embereket veszélyeztető vírust szúnyogok terjesztik, és valószínűleg vándormadarakkal került Magyarországra.
A megvizsgált elhullott madarak többsége héja volt
A vírus terjesztői alapvetően szúnyogok, elsődleges gazdái pedig a vadmadarak, melyekben sokszor tüneteket sem okoz, így azok probléma nélkül viszik magukkal vándorlásaik során. Az emberekben lázas panaszokat, izomfájdalmat, remegést, torokfájást, fejfájást, hátfájást okozhat. Súlyosabb esetekben a madarakban, lovakban és emberekben is agy- és gerincvelő-gyulladás alakulhat ki. A kórokozót a szúnyog vérszíváskor veszi fel a madárból, s minél melegebb az idő, annál hamarabb válik maga is fertőzővé. Ilyenkor a későbbi vérszívások során a nyálával együtt fertőzi meg az állatot.
Vírustörténelem
Az úgynevezett flavivírusok közé tartozó nyugat-nílusi vírus (West Nile Virus, röviden WNV) nevét onnan kapta, hogy 1937-ben egy Uganda nyugat-nílusi tartományában élő, lázas beteg nő véréből mutatták ki először. Néhány évtizeddel később már Európában is megtalálták, Magyarországon az 1960-as években azonosították először. A '90-es évek végén többek között Romániában és Oroszországban alakult ki járvány, amely halálos áldozatokkal is járt. Az Egyesült Államokban elsőként New Yorkban ütötte fel a fejét 1999-ben, s az amerikai és izraeli vírustörzsek hasonlósága alapján azt gyanítják, hogy egy Izraelből az USA-ba tartó utas vagy a repülőre feljutott szúnyogok közvetítésével juthatott oda. Egy évvel később már 12 államban jelen volt a vírus.
Hullámokban fertőz
Franciaországban megfigyelték, hogy a vírus az 1970-es évekbeli megjelenése óta jellemzően 3-4 évente okoz járványt a lovakban. A ciklikusság oka az lehet, hogy első évben a fogékony állatok és emberek átesnek a fertőzésen, s a következő években a kialakult immunitás miatt kevesebbeket fertőz meg a kórokozó. Néhány év múlva azonban ismét lesznek olyan egyedek, akik korábban még nem találkoztak a vírussal, így az megbetegítheti őket
Hazai terjedés
Annak ellenére, hogy Magyarországon már 50 évvel ezelőtt kimutatták a vírust, csak 2003-ban okozott először tüneteket egy 3600 egyedből álló alföldi libaállományban, ahol végül az állatok 14 százaléka elpusztult. Ugyanekkor emberi megbetegedéseket is regisztráltak. A vizsgálatok alapján a kórokozó azzal a vírustörzzsel mutatott hasonlóságot, ami korábban Európa más részein is felbukkant.
2004-ben ismét megjelent a vírus, ekkor két, az ország délkeleti régiójából származó héjából mutatták ki. Ez a vírustörzs azonban a nyugat-nílusi vírus egy másik genetikai vonalához tartozott, amit korábban Afrikán kívül még nem különítetek el, és csak a Szaharától délre eső területeken, valamint Madagaszkáron mutattak ki. A következő években csak szórványos eseteket regisztráltak, majd 2008-ban a vírus robbanásszerű terjedésnek indult, részben a szúnyogok és a kórokozó számára is kedvező időjárási viszonyok miatt. A megvizsgált elhullott madarak többsége héja volt, melyek zömét solymászok tartották, akik az állataikat többnyire galambokkal etetik, így elképzelhető, hogy a ragadozómadarak ezek közvetítésével, a közös tartás során vagy elfogyasztásukkal fertőződtek meg. 2008 augusztusában és szeptemberében 14 emberi megbetegedést is regisztráltak. Emberekben ugyanis többnyire nyár végén bukkan fel a vírus, amikor a madarak megkezdik vonulásukat a telelőhelyekre, s ilyenkor a szúnyogok kénytelenek más fajokból vért szívni.
Vigyázzunk az elhullott vadmadarakkal
Hazánkban a vírus monitorozásával (nyomon követésével) a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán foglalkoznak, jelenleg is több vizsgálatot folytatnak mind a vadmadarak, mind a lovak fertőzöttségére vonatkozóan. Dr. Bakonyi Tamás, a kar docense az [origo]-nak elmondta, hogy a hazai fertőzött emberek mindegyike maradandó elváltozások nélkül meggyógyult. A kórokozót szerinte a kullancsencephalitis vírushoz lehetne hasonlítani, amely rokona a nyugat-nílusi vírusnak.
"Kullancsencephalitises esetek jóval nagyobb arányban fordulnak elő Magyarországon, évente körülbelül százszor, ugyanakkor a kullancscsípések gyakorisága kisebb, mint a szúnyogcsípésé, valamint a kullancsencephalitis vírus ellen van vakcina, míg a nyugat-nílusi vírus ellen nincs. Szóval a nyári-őszi időszakban sok embernek van esélye a fertőződésre, de szerencsére a tünetekben megnyilvánuló megbetegedés emberekben is ritka. Ezért a veszély valós, érdemes tudni róla, de pánikot kelteni nincs értelme."
A szakember szerint valószínűleg a véletlen műve lehet, hogy nálunk a távolabbi, kettes genetikai vonal jelent meg, amelyet az Afrikából visszatérő vándormadarak hozhattak magukkal. Kérdésünkre elmondta, hogy az elhullott madarak nem jelentenek komoly veszélyt az emberekre, mivel a vírust jellemzően szúnyogok terjesztik. "Ugyanakkor nem árt az elővigyázatosság, ezért ha valaki elhullott vadmadár tetemére lel, akkor vagy értesítse az illetékes természetvédelmi vagy állategészségügyi hatóságot, vagy kellő óvatossággal, gumikesztyűben, nylonzacskóval gyűjtse be a tetemet, és a megtalálás helyének és idejének feltüntetésével juttassa el a Magyar Madártani Egyesülethez, a természetvédelmi vagy állategészségügyi hatósághoz, vagy akár közvetlenül az Országos Állategészségügyi Intézetbe, illetve az ÁOTK Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékére. Ez egyébként nemcsak a nyugat-nílusi vírus, hanem egyéb potenciálisan állatról emberre terjedő kórokozók, például a madárinfluenza szempontjából is fontos."
| | | | |
| ||||
| | | | |
 | | A nyugat-nílusi vírusról A nyugat-nílusi vírusra (WNV- West Nile Virus) az 1999-es New Yorkban regisztrált fertőzések kapcsán figyelt fel a világ. A kórokozót először 1937-ben, Ugandában diagnosztizálták, majd 1950-ben, Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. |
tovább |
|
A nyugat-nílusi vírusra (WNV- West Nile Virus) az 1999-es New Yorkban regisztrált fertőzések kapcsán figyelt fel a világ.
| |
| tovább |
|
Újra támad a nyugat-nílusi vírus az Egyesült Államokban
Vírus-hurrikánnak is nevezik az Amerikában ismét terjedőben levő nyugat-nílusi vírusjárványt. A halált okozó, afrikai eredetű vírus először 1999-ben érkezett New Yorkba.
| |
| tovább |
|
New York segítséget kap a nyugat-nílusi vírus elleni küzdelemben
Clinton elnök állami szintű veszélyhelyzetté nyilvánította a nyugat-nílusi vírus elterjedését, ami az állam 30 milliója mellé további 5 millió dollárt jelent.
| |
| tovább |
|
Útmutató a nyugat-nílusi vírus által fenyegetett területek számára
A Centers for Disease Control and Prevention egyértelmű útmutatásokat közölt azon területek számára, ahol nyugat-nílusi vírussal fertőzött madarak élnek.
| |
| tovább |
|
Láthatatlan fenyegetés - a nyugat-nílusi vírus rettegésben tartja New York városát
NEW YORK, USA - New Yorkot a rémület hatja át. Ezúttal nem a nyári hőségtől szenved a város, hisz a hőmérséklet az idén szokatlanul kegyes volt, nem is a bűnözési hullám újabb fellángolásáról van szó. Akkor miért retteg mégis mindenki annyira, hogy lezárták a Central Parkot, az anyák nem en...
| |
| tovább |
|
A szúnyog által hordozott vírus Boston felé tart
BOSTON - Egy nappal azután, hogy az állam lakói felfedezték, hogy a potenciálisan halálos nyugat-nílusi vírus a part mentén felkerült Massachusettsbe, a csütörtökön megtalált második fertőzött varjú után a hatósági tisztviselők kijelentették, hogy a szúnyogok hordozta vírus az egész államba...
| |
| tovább |
|
A szúnyogszezon tetőzik - a tudósok keresik a nyugat-nílusi vírust
STRATHAM, USA - Nemrégiben egy reggel, egy védőöltözetet viselő szőke nő lépegetett egy illatos mezőn keresztül az előző nap kitett csapdája felé. A nylonzsák tele volt szúnyogok súlytalan tetemével.
| |
| tovább |
|
"Őrszem" csirkék az első vonalban a nyugat-nílusi vírus ellen
HENDERSONVILLE, USA - A keleti partot váratlanul megtámadó, a harmadik világból érkezett kórokozó, a nyugat-nílusi vírus elleni legjobb védelem az észak-karolinai park egyik mocsaras sarákban ül.
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése