A betegektől elvett táppénzt

államadósságra költik

2011. július 04.

A táppénz szigorításával a következő három évben a Költségvetési Felelősségi Intézet számításai szerint mintegy 36 milliárd forintot spórol a kormány a betegeken. Az összeget - a gyógyszerkassza megnyirbálásával nyert 120 milliárddal együtt - kivonják az egészségügyből. A pénzkivonáson kívül a hazai táppénzrendszer legtöbb elemében megfelel az európai trendeknek.

A táppénz szigorításával a következő három évben a Költségvetési Felelősségi Intézet számításai szerint mintegy 36 milliárd forintot spórol a kormány a betegeken. Az összeget - a gyógyszerkassza megnyirbálásával nyert 120 milliárddal együtt - kivonják az egészségügyből. A pénzkivonáson kívül a hazai táppénzrendszer legtöbb elemében megfelel az európai trendeknek.

Idén többször is változtak a táppénz szabályok. Május elesejétől a kormányzat megfelezte a táppénzmaximumot, így bármennyi járulékot is fizet valaki, mindössze 5020 forint jövedelempótlást kaphat. Július elsejétől tovább szigorítottak: megszüntetették az úgynevezett passzív táppénz intézményét. A szigort egy lépés ellensúlyozza: a jövőben nem kell várni a diagnosztikai vizsgálatokra azoknak, akiknek munkahelyük van. Ők soron kívüli ellátásra jogosító beutalót kapnak. A rendelkezés célja, hogy mielőbb visszatérhessenek a munkahelyükre.

A jövőben az eddigi gyakorlattal ellentétben az orvosokat is kártérítési felelősség terhelné, ha álbeteget írnak ki táppénzre.

Szűkül a betegség idejére járó pénzbeli ellátás is, ha a parlament jóváhagyja az új szabályokat. A jövőben ugyanis csak addig jár a táppénz, amíg valakinek munkaviszonya van. Vagyis megszűnik az a lehetőség, hogy az elbocsátás után még három napig táppénzre legyen jogosult.

A még hatályos szabályok szerint az úgynevezett passzív táppénz legfeljebb 30 napig jár. A teljes intézkedés csomag nyomán idén alig néhány milliárdot, jövőre 7,7 milliárdot és az ezt követekező két évben 8-8 milliárdot spórolhat meg a kormány az egészégügyi közkiadások ezen elemén - derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet számaiból.

A minap megjelent kormányrendelet alapján az összeg teljes egészében a központi költségvetést illeti, azaz kivonják az ágazatból, éppúgy mint a gyógyszerkasszán tervezett megszorítások 120 milliárdját. Azaz összességében a Fidesz-kormány mintegy 150 milliárd forintot von el az egészségügyből. (A sokat szidott Molnár Lajos féle reformok idején 250 milliárddal költöttek kevesebbet az egészségügyre).

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemezte és összevetette a hazai betegség esetén járó jövedelempótló ellátásokat az Európai Unió országaiban működő hasonló rendszerekkel. A kutatásból kiderül a magyar táppénz-rendszer legtöbb elemében megfelel az európai trendnek. Ugyanakkor Magyarországon keményebbek a táppénzre jogosító szabályok, mint más országokban.

Az unió tagállamaiban 120 napos biztosítási jogviszony után már jár a táppénz, míg nálunk a teljes összegű ( ez az átlag jövedelem 60 száazlékát jelenti) tb-támogatáshoz két éves munkaviszonyra van szükség. Akinek ennél kevesebb biztosítási ideje van, az csak az utolós munkában töltött 180 nap átlagának 50 százalékára jogosult táppénzként. Az elemzők szerint a magyar teljes összegű táppénz feltételeit éppen azok nem tudják teljesíteni, akik nagyobb betegségkockázattal élnek.

A május elsejétől megszüntetett passzív táppénz intézményét egyetlen uniós országban sem alkalmazták. (Magyarországon erre a juttatásra eddig akkor volt jogosult a beteg, ha amunkaviszonya megszüntetése után következő három napban megbetegedett.)

Az IDEA elemzői szerint hibás az a megközelítés, amely szerint a táppénz kiadások állami költségeinek lefaragása a maags összegű ellátások megszüntetésével megoldható. A táppénzcsalás egyre kevésbé jellemző a hazai munakerőpiacon: az elbocsátástól való félelem eleve szűkíti az igénybevételét. A passzív táppénz megszüntetése szociális juttataást tüntet el a rendszerből.

Szerző: Danó Anna