Fizetnénk az orvosért?

2011. június 24.

A várólistás betegek megítélése szerint az 1 hónap feletti várakozási idő már elfogadhatatlanul hosszú, így nagy részük akár fizetne is a vizsgálatokért, ha azok egy-két napon belül elérhetőek lennének - derül ki abból a kutatásból, amelyet az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. megbízásából készült.

Míg mammográfiára, röntgenre vagy ultrahangra általában egy-két hetet kell várni, addig a CT- és MR-vizsgálatok esetén 2-6 hónap is lehet a várakozási idő. A betegek fele a várakozás csökkentése miatt venne igénybe orvosi fizetős szolgáltatást, ezzel egyidejűleg úgy gondolja, hogy ezekhez magasabb minőség is társul.

A fiatalabb, magasabb jövedelemmel rendelkező és felsőfokú végzettségű megkérdezettek között kiemelkedő az igény az egy-két napon belül elérhető MR- és CT-vizsgálatokra: a 36-45 éves korosztály 80 százaléka élne a lehetőséggel. Ebben a korosztályban a rövidebb várakozási idővel járó vizsgálatokat - mint például az ultrahangot is - magasabb arányban vennék igénybe térítés ellenében. A kutatásból az is kiderül, hogy minél hosszabb a várakozási idő, annál jobban hajlanak a betegek (vagy hozzátartozóik) arra, hogy az ingyenes vizsgálattal szemben a térítéses szolgáltatást válasszák. A betegek nemcsak maguknak, hanem gyermekük, vagy - különösen a fiatalabbak körében - szüleik részére is fizetnének a CT-ért vagy MR-ért.

A felmérésben egyébként külön nem tértek ki arra, hogy éppen a képalkotó diagnosztikánál akadnak magánvállalkozások is a piacon. A magyarázat alighanem az, hogy - mint ezt a kutatásban közreműködő Szinapszis hangsúlyozta - bár a betegek igényelnék a tájékoztatást a magánfinanszírozású szolgáltatásokról, az orvosok egy része úgy ítéli meg, hogy nincs probléma a várakozási idővel, más részük pedig etikai okokból nem szívesen ajánlja ezt az alternatívát betegeinek. Mivel a jelenlegi tb-finanszírozású rendszerben a vizsgálatok száma korlátozott, az orvosok úgy gondolják, hogy a jövőben nőni fog a betegek által kért önköltséges vizsgálatok száma.

Szintén nem térnek ki a felmérésben arra, hogy a betegek közül sokan igenis fizetnek a gyorsabb ellátásért, csak ezt nem "hivatalosan", hanem hálapénz formájában teszik.

Éppen ezért nem tudnak igazán gyökeret verni a piacon az egészségbiztosítások.

Korábban a Fidesz szakpolitikusa Mikola István elképzelhetőnek nevezte, hogy bizonyos körben (például a reumatológiai ellátásoknál, aminél zsebbe dugott összegek nélkül ma is igen nehézkes a hozzáférés) bevezessék a fizetést. Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke arról beszélt, hogy fel kellene hagyni az ingyenesség illúziójával. Azt, hogy pontosan meghatározzák, mi is az a szolgáltatási szint, amit fedez a tb, az orvosi kamara és szinte az összes szakértő kívánatosnak tartaná.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azonban a Napi Gazdaságnak határozottan kijelentette: ez a kormány biztosan nem fizettet egészségügyi szolgáltatásokért.

Szerző: B. Varga Judit

Forrás: Napi Gazdaság