Egészségesebbek az
egészségpénztár-tagok
Az önkéntes egészségpénztárak tagjai egy nem régen nyilvánosságra hozott vizsgálat adatai szerint jobb egészségi állapotban vannak, mint az átlagos magyar állampolgárok. Komolyabban veszik a szűrővizsgálatokon való részvételt, rendszeresen felkeresik szakorvosukat és a gyógyszerszedésben is fegyelmezettebbek.
A Budapesti Corvinus Egyetem Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontja kutatást végzett, melyben azt vizsgálták, hogy a pénztártagok egészség-magatartásában milyen szerepet játszik az a tény, hogy biztosítottak stabil anyagi hátteret tudhatnak az esetleges gyógykezelésük fedezéséhez.
A vizsgálat adatai szerint a biztosítottak az állami ellátórendszernek hosszú távon mérhető megtakarítást jelentenek a nem biztosított állampolgárokhoz képest, mert a tagok között, éppen a rendszeres kontroll miatt, kevesebb az olyan súlyos stádiumú beteg, akinek kezelése sokba kerül.
A vizsgálatban az egyik egészségpénztár nyolcszáz tagja vett részt, a 2005–2009-es időszakban biztosítójuk által rájuk fordított gyógyítási költségeket elemezték a kutatók. A biztosító vizsgált tagjainak adatait (kor, nem és lakóhely szerinti bontásban) összehasonlították az átlag populáció ugyanebben az öt évben regisztrált statisztikájával.
Költségkímélő egészségtudat
Az elemzést végző szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországon az ezredforduló táján indult el az önkéntes egészségbiztosító pénztárak dinamikus fejlődése. Azóta folyamatosan nő a pénztártagok létszáma. Míg 2002-ben körülbelül másfél százezer tagot számláltak, tavaly már 900 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy az országban egyre többen ráébrednek a szervezett öngondoskodás és előtakarékosság fontosságára. A tanulmány eredményeiből a szakértők arra következtetnek, hogy a pénztártagok sokkal aktívabbak a számukra szükséges egészségszolgáltatások igénybevételében, mint az átlag populáció tagjai. Ezzel pedig sokkal jobb eséllyel kerülik el a komoly egészségügyi problémákat, mint a biztosítás lehetőségével nem élő társaik. Valamint életük folyamán tovább megőrizhetik egészségben eltöltött életéveiket, megelőzik a gyors egészségromlást, vagyis hoszszú távon lényegesen kevesebbe kerülnek az állami egészségbiztosításnak. Ezt a tendenciát jól tükrözik a táppénzben eltöltött napok száma. Eszerint a pénztártagok az utóbbi öt évben lényegesen kevesebb időt (60 napot) töltöttek táppénzen, mint az átlagos népesség tagjai (81 nap). Az állami egészségbiztosító az önkéntes pénztári tagokra ugyanezen öt év alatt személyenként átlagosan 497 ezer forintot, vagyis kilenc százalékkal kevesebbet költött, mint az önkéntes biztosításban részt nem vevőkre (542 forint). Amennyiben a táppénzkiadások nélkül számoljuk a ráfordításokat, kiderül, hogy a különféle betegségek kezelésére a pénztártagok esetében öt év alatt csaknem 40 százalékkal kevesebb forrást kellett fordítani, mint az öngondoskodással nem élőkre. Vagyis az előbbieknél körülbelül 265 ezer forintot, az utóbbiaknál 370 ezret.
Aktív szűrési hajlandóság
A számok alapján az is megállapítható, hogy a pénztártagok a betegségek sokkal korábbi fázisában fordulnak orvoshoz, mint a nem biztosítottak, amiből az következik, hogy ők egy lényegesen olcsóbb szolgáltatási fázisban lépnek be az egészségügyi szolgáltatásba, mint a pénztáron kívüliek. Az adatok szerint a vizsgált öt évben a tagoknak csupán a 10 százaléka vett igénybe 100 forintnál magasabb összegű szakrendelői szolgáltatást, az öngondoskodással nem élőknek pedig a duplája. A biztosítottaknál nagyobb a szűrési hajlandóság is: a mammográfiás vizsgálaton például ők 18 százalékkal nagyobb tömegben vettek részt, mint a nem biztosítottak. A vizsgálati eredményekre hivatkozva kijelenthető, hogy „A kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy az egészségpénztári tagság nem csak egyéni, hanem számos társadalmi előnnyel is jár: a munkaképesség megőrzése, a súlyos, költséges betegségek elkerülése nem csak a tagok egyéni életminőségét és életkilátásait javítja nagymértékben, de az ország gazdasági teljesítményére és az egészségbiztosítás kiadásaira is jelentős, pozitív hatással van”.
Lóránth Ida
Forrás: Magyar Orvos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése