Vizsgálódni fog az ÁSZ a háziorvosoknál

A helyszíni ellenőrzések jövő év elején kezdődnek, az előkészületek pedig már zajlanak – mindkét oldalon.

A háziorvosi ellátás működését és pénzügyi feltételrendszerét ellenőrzi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011. január 3-tól. Az ÁSZ célja megvizsgálni, miként hasznosult az alapellátás ezen részére fordított 80 milliárd forint, illetve milyen arányban tudnak megfelelni a háziorvosok a "kapuőri" elvárásnak; mekkora szerepük van a népegészségügyi és életkori szűrésekben; finanszírozásuk és jogállásuk mennyire felel meg a velük szemben támasztott elvárásoknak – olvasható az ÁSZ ellenőrzési tervében.

A számvevők vizsgálják a háziorvosok leterheltségét, szakmai felkészültségét, felszereltségét. Azt is megnézik, hogy a tevékenységük mekkora kiadást generál az Egészségbiztosítási Alapban (például a továbbküldés miatt a szakorvosi és kórházi ellátásban, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz és egyéb előirányzatokban).

Az ellenőrzést kormányprogramokra hivatkozva indokolja az ÁSZ, hiszen többször megfogalmazódott az elvárás, hogy növekedjen a háziorvosoknál a befejezett ellátások száma. Ez ugyanis részben növelné az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző kiadásainak hatékony felhasználását, mivel csökkentené a betegek szakorvosi és kórházi beutalását. Másrészről a betegek elégedettségét is fokozná, mert rövidebb idő alatt kapnának ellátást.

A számvevőknél már augusztusban megkezdődött a teljesítményellenőrzés előkészítése, az első helyszíni látogatások jövő év első munkanapjától várhatóak.

A Kasszorvosi Szervezet készül a vizsgálatra

Az ÁSZ-nak szóló tájékoztató anyaggal készül a Kasszaorvosi Szervezet, tudtuk meg az elnöktől, dr. Borsi Éva háziorvostól. Szeretnék, ha ügyvédjük, Kovácsy Zsombor (az Egészségbiztosítási Felügyelet volt vezetője) a szervezet nevében összefoglalná azt a jogszabályi „katyvaszt", ami a háziorvosi tevékenységére, munkájuk finanszírozására vonatkozik. A szervezet ugyanis úgy véli, hogy jobb az előzetes tájékoztatás, mintsem olyan dolgokra költsék az adófizetők pénzét, aminek semmi értelme.

A háziorvosokat köztudottan az E. Alapból finanszírozzák: a térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat ellentételezik a finanszírozási szerződés szerint. Ebbe nem tartozik bele a népegészségügyi és járványügyi tevékenység, amelyet a központi költségvetésből kell fedezni (1997. évi CLIV. tv. 142.§) – hivatkozik az elnök a jogszabályi helyre. Ez a pénz azonban nem jut el a háziorvosokhoz, és ezek a feladatok nem is szerepelnek a szolgáltatási szerződésünkben, holott a háziorvosok a szokásjog alapján hosszú évek óta legjobb tudásuk szerint végzik például a lakosság immunizálását a legfenyegetőbb fertőző betegségek ellen – teszi hozzá Borsi Éva.

Kérdés az is, hogyan vizsgálja az ÁSZ a háziorvos szakmai felkészültségét? Vagy: miként állapítják majd meg, hogy mennyi kiadást generál a háziorvos a beutalással? Miután van beutaló nélküli ellátás, és a szakrendelések is rendszeresen visszarendelik a betegeket, nyilván nemcsak a háziorvosok generálják a kiadást, hiszen az egész rendszer rossz, fogalmaz Borsi Éva.

Nehogy a rendszer hibáját vetítsék a legkisebbre!

– Vajon tisztában vannak-e az ellenőrzést elrendelők azzal, hogy orvoszakmailag a „szűrések hatékonysága" azt jelenti, hogy a magasabb ellátási szinteken betegek tömege jelentkezhet a végső diagnózis felállítása érdekében? – teszi fel újabb kérdését az elnök. Ugyanis a szűrések, a prevenció és természetesen a szakmai protokollok pénzügyileg önmagukban „kiadást generálnak" az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző kasszájában. A kiszűrt betegek gyógyítása, „befejezett ellátása" nem az alapellátás szintjén fog történni és horribilis pénzt fog felemészteni, ha tényleg stratégiai ágazatként kezeli a kormány az egészségügyet Borsi Éva véleménye szerint.

Az elnök tart attól, hogy a rendszer hibáját akarják rávetíteni a „legkisebbre". Mert miért éppen a háziorvosokat ellenőrzi az ÁSZ? Ha megállapításai negatívak lesznek, mi fog történni? – így az elnök.

– Egy neves közgazdász szerint minden állam annyit költ az egészségügyre, amennyit a társadalom kikövetel tőle. Amíg nálunk a betegek tömege tűri, hogy nem jut ellátáshoz, és nem tesz ellene, addig az egészségügyi politika azt hiszi, minden rendben van. Azt hiszi, hogy a háziorvosi ellátásra szánt bruttó 7791 forint lakosonként elegendő az év 365 napján, napi 24 órában nyújtott ellátáshoz, azaz a praxisok és az ügyelet finanszírozásához – állítja Borsi Éva.

A Kasszaorvosi Szervezet elnöke bízik abban, hogy az ÁSZ jelentés világosan rámutat majd arra is, hogy a háziorvoslás nem biztosít elfogadható szintű megélhetést, ami miatt nincs utánpótlás. A rendszerben dolgozók átlag életkora 57 év, tehát nagy hányada tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, de nem fog nyugdíjba menni, mert a nyugdíja az éhenhaláshoz sok, de az élethez kevés lesz.