PRO MEMORIA:

Jövőkép az orvosi érdekvédelemről
Dr. Antal Szalmás Tamás.

Az Országgyűlés elé elfogadásra benyújtott T-1036. számú törvényjavaslat – egyetlen kivétellel – megvonja a Magyar Orvosi Kamarától valamennyi érdekvédelmi jogosítványát. A jövő évtől, nem végezheti tovább a Kamara az alábbi hagyományos feladatait:

a) A törvény megszünteti a Kamara valamennyi hatósági jogkörét. Következésképpen,
- az orvosi tevékenység végzésének feltételéül szolgáló működési nyilvántartást ezen túl, a minisztérium által meghatározott szerv vezeti;
- a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi működtetési jog (praxisjog) kiadásának és visszavonásának feladatait a megyei tisztiorvosi szolgálatok veszik át;
- a szakmai etikai és fegyelmi ügyek elbírálása pedig, úgyszintén a megyei és az országos �llami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatokhoz kerül.

*) A törvény megszünteti a Kamara valamennyi korábbi vétó-jogát, amelyeket eddig
- az Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés általános szerződési feltételei tekintetében; és
- az orvosok működési nyilvántartásba vétele nélküli, orvosi tevékenységre jogosító engedély kiadására irányuló kérelmek ügyében gyakorolhatott.

c) Végül, a törvény megszünteti a Kamara mintegy fél-tucat lényeges véleményezési jogkörét, és más egyéb együttműködési és ajánlás-tételi jogosítványát is.

Ezután a Kamara egyedüli érdekvédelmi jogosítványa, a helyi és a központi döntések formális véleményezésének a lehetősége marad. Ez sem privilegizált jogosítvány azonban, hiszen a jogszabályok véleményezésének joga a jogalkotás folyamatában minden érdekelt társadalmi szervezetet és érdekképviseleti szervet megillet (1987. évi XI. törvény 27. �). A Kamara ezek után „etikai eljárást” is csupán a tagsági viszonnyal összefüggésben folytathat (például: a tagdíjfizetés elmaradása); a legfőbb tevékenységévé pedig – az említett egyetlen véleményezési lehetőség mellett – az orvosi továbbképzések szervezése válik.

Ha ebben a helyzetben kellene tanácsot adnom a magyar orvosoknak, akkor a következőket javasolnám:

1. Először és általánosságban, hogy ne mondjanak le ilyen könnyen az érdekeik védelméről. Ahhoz, hogy az elkövetkező reformlépések nyomán megváltozó egészségügyi rendszerben, egzisztenciálisan és szakmai szempontból is minél inkább megtalálják a számításaikat, ehhez korrekt és effektív érdekérvényesítésre lesz szükségük.

2. A Magyar Orvosi Kamara az elmúlt 12 éves története során, a tagok által befizetett tagdíjakból kiépített egy érdekvédelmi szervezetrendszert. A tagok tehát a tagdíjaik eddigi befizetésével, a Kamara eddig összegyűlt vagyonát, annak a jelen pillanatban is fennálló valamennyi célja megvalósítására rendelték hasznosítani.

Attól, hogy a jogalkotó most megszünteti a Kamara érdekvédelmi feladatait, attól még a vagyont szolgáltató tagság akaratának továbbra is teljesülnie kell, akárha más szervezeti formákban is. Ez úgy lehetséges, ha a Kamara jelenlegi vagyona és szervezetrendszere, a jövő esztendőtől, az új Kamarán kívül további érdekvédelmi szervezetek működésének alapjául is szolgál majd. Erre két jogi megoldást is látok:

a) A tulajdonhoz való alkotmányos jog alapján, a Kamara szabadon rendelkezik a teljes vagyonával, így vagyonkezelő szervezetet hozhat létre vagyonának további hasznosítására. A vagyonkezelő szervezet lehet egy alapítvány, amely kuratóriumának tagjaiként – paritásos alapon – megjelölhetők az új Kamara és további orvosi érdekvédelmi társadalmi szervezetek is; de lehet egy közhasznú társaság is (non-profit kft.), melynek tulajdonosai január 1. után, az új Kamara és az újonnan létrehozott társadalmi szervezetek lesznek. E szervezetek így, maguk között dönthetnek majd a vagyon hasznosításának folyamatos megosztásáról. A vagyonkezelő szervezetbe vitt vagyon szempontjából, szóba jöhetnek:

- Az országos, megyei és helyi szervezetek teljes ingatlan vagyona;
- a fenti szervezetek teljes ingó és pénz vagyona;
- a Kamara által felhalmozott nem-vagyoni értékek (tagnyilvántartási és más adatbázisok, internetes portál, folyóirat, iratok-okiratok, szerződések-megállapodások, stb.).

*) Másik megoldásként, a Kamara a jelenlegi vagyonát közvetlenül, ingyenesen átruházhatja, és ilyen módon feloszthatja azt az új Kamara, valamint a további érdekvédelmi társadalmi szervezetek között (ingatlanok esetén, például, közös tulajdon keletkezhet).

3. Magam részéről egyfajta funkcionális felosztásban, januártól négy új érdekvédelmi társadalmi szervezet tevékenységét látnám szívesen megkezdődni (okulva a Kamara integrációs törekvéseinek eddigi kevés sikeréből); például, az alábbi mutatós nevekkel:

- Magyar Alapellátó Orvosok Kollégiuma;
- Magyar Járóbeteg Szakellátó Orvosok Kollégiuma;
- Magyar Kórházi Orvosok Kollégiuma;
- Orvosi Kollégiumok Szövetsége.

4. Fenti szervezetek tevékenységét illetően kétségtelen tény, hogy a Kamara korábbi hatósági és vétó jogosítványait ezen szervezetek egyike sem pótolhatja. Hordoznak azonban olyan új jelentős érdekvédelmi lehetőségeket, amelyek helyébe léphetnek és kiválthatják a hiányzó korábbi jogosultságokat, így különösen:

- Egyéni és kollektív szakszervezeti jogosítványok (szakszervezeti választások, munkahelyi és ágazati reprezentativitás, szakszervezeti tisztségviselő védelme, szolidaritási kassza, sztrájkjog, stb.);

- Tarifa-szerződések megkötése, a vállalkozó orvosok javára;

- Jogi és gazdasági, egyéni és kollektív védelem.

5. Utolsó javaslatként pedig, az új szervezetek operatív működését a kellő eredményesség érdekében (okulva a Kamara tapasztalataiból), a tagság pénzéből és irányítása mellett ugyan, de megfelelő szakemberekből álló hivatásos apparátusra bíznám.

Ha pedig még, a Magyar Orvosi Kamarának is tanácsot kellene adnom, akkor a következőket javasolnám:

1. Ne számítson saját ügyében sem az Alkotmánybíróság, sem a köztársasági elnök úr, sem a parlament segítségére; sem a demonstrációk eredményességére; sem pedig a kormány közeli „bukására”.

2. Bontsa ki részleteiben, további ötletekkel továbbfejlesztve a fenti elképzeléseket, és bocsássa azt minden internetes fórumon, hírlevélben, az orvosok lapjában, megyei és helyi kamarai üléseken – november hónap folyamán – „társadalmi vitára”.

3. A beérkezett javaslatok figyelembevételével, terjessze a végleges javaslatot december elején a Küldöttgyűlés elé tüzetes, részletes vitára, és döntéshozatalra; ha kell, az Alapszabály megfelelő módosítása mellett.

4. Ha megkapta a Küldöttgyűlés jóváhagyását, szólítson meg levélben minden egyes orvost, és kérje az együttműködését és támogatását a tervezett továbblépéshez; belépésüket az új érdekvédelmi szervezetbe – legalább egy „próbaévre”.

5. Ossza meg a jelenlegi tagdíj-terhet (1500,-Ft/hó), az új Kamara és az új érdekvédelmi szervezetek között (például, ha én háziorvosként mindkét szervezet tagságát vállalnám, akkor mondjuk, fizetnék 300,-Ft-ot az új Kamarának, és 1200,-Ft-ot a Magyar Alapellátó Orvosok Kollégiumának).

6. Úgy vélem, hogyha az év végéig még hátralévő 70 nap alatt a MOK mindezt képes lenne tudatosan, kellően autentikus módon, és reménykeltő jövőképet felmutatva véghezvinni, akkor legalább 10-15 ezer, talán 20 ezer orvos tömörülésére is számíthatna az új érdekvédelmi szervezetekben, kezdetnek.

Végső gondolatként: Egy közösség életében olykor a katasztrofálisnak tűnő események is jóra fordulhatnak, ha a közösség és annak meghatározó személyiségei kellő vitalitással rendelkeznek ahhoz, hogy megfordítsák az eseményeket, és megtalálják a kiutat. Olykor éppen az ellenállhatatlan külső nyomás vezethet el odáig, hogy a közösség összefog, felad megkövesedett rossz struktúrákat, és a pillanatnyi túlélés érdekében olyan új utakkal próbálkozik, amelyek utóbb a tartós siker zálogának bizonyulnak. Ezt az utat azonban, mindig a vezetőknek kell megmutatni a többiek számára, és vonzóvá tenni az induláshoz.

A feje tetejére állított Orvosi Kamara.2007. január 08. 20:40, hétfő - Dr. Hanyecz Vince .Ez az írás a "Jövőkép az orvosi érdekvédelemről" című cikk gondolati folytatása (2006. október 24; http://noszadoki.hu/index.php?option=com_f...&limitstart=36).

2007-2008: Történelmi lehetőség az orvosi érdekvédelemben.

Az elmúlt ötven évben soha nem érte olyan mély és kiterjedt érdeksérelem az orvosokat, mint amelynek előidézésére a kormány jelenlegi egészségügyi reformja képes. Nyilvánvaló az, hogy amilyen mértékben növekszik egy társadalmi réteg létbizonytalansága, azzal arányosan megugrik az igény a szervezett érdekvédelemre és megnőnek annak lehetőségei is.

A következő két év azért történelmi lehetőség, mivel szerencsés esetben nem csupán "mennyiségi", hanem minőségi változás következhet be orvosi érdekvédelmünkben; erőteljes európai jogállami érdekérvényesítési minták honosodhatnak meg, és válthatják fel a jelenlegi mechanizmusokat.

Jelenlegi érdekvédelmünk két hamis dogmája.

1. Az "egység" igénye.

Soha nem lesz "egységes" az orvostársadalom (egy-két alapkérdéstől eltekintve), mert a világ maga is a nagyfokú érdektagoltság, a sokszínűség és a tolerancia irányába halad.

Az első hamis dogmából következik tehát az első cél: Olyan független érdekvédelmi csoportokba kell megszervezni az orvostársadalmat, amelyek

- egyrészről, még elég homogének ahhoz, hogy jól egyben tarthatók legyenek,

- másrészről, már elég nagyok ahhoz, hogy erőt jelentsenek.

2. Az orvosok öntevékeny részvételének illúziója.

Partnereink, azaz mind a kormányzati rendszer, mind a települési önkormányzatok, mind a társadalombiztosító szerkezete olyan duális struktúrára épül, amelyet egyrészről az érdekelt "politikusi" testületek döntéshozása, másrészről pedig, a döntések professzionális szakemberek által történő előkészítése és végrehajtása jellemez. Második cél: Olyan struktúrára van tehát szükség, amely tudomásul veszi, hogy tagjai túlnyomó többsége "csak" a pénzét és elhatározást (akaratát) "adja be" a rendszerbe, amelyért cserébe hozzáértő szakemberek általi és "versenyképes" kivitelezést vár el.

A Magyar Orvosi Kamara két stratégiai tévedése.

1. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) működésének megkötése, annak megalakulása óta.

A MOSZ tagság a Kamara tagjai számára ingyenes. Ez azt jelenti, hogy a MOSZ, szakszervezetként éppen lényegadó sajátosságát, önálló működésének alapját, a gazdasági függetlenségét kénytelen nélkülözni, amely nélkül nem tudhat kibontakozni, fejlődni és növekedni - "nasciturus" állapotban marad.

2. Az új Kamara szerepének centralizálása az érdekvédelemben, 2007. január 1. után.

A 2006. évi XCVII. törvény (az egészségügyben működő szakmai kamarákról) olyan mértékben elvonta a Magyar Orvosi Kamara jogosítványait, hogy amíg azokat vissza nem állítják, addig a Kamara szerepe marginalizálódik az orvosok érdekvédelmében. Ma tehát, ha valaki hatékony érdekvédelmet ígér a Kamarában bennmaradni szándékozó tagok számára, ígéretének nem fog tudni eleget tenni. Ennél azonban nagyobb bajt is okozhat: Eltereli az orvosok figyelmét más, alternatív érdekérvényesítés kiépítésének a lehetőségéről.

Javaslataim.

- Nem kétséges, hogy a Magyar Orvosi Kamara meglévő eszközeit és vagyonát az orvosok érdekvédelmére kell fordítani. Ha azonban a kényszerű változások miatt, az új Kamara megfelelő érdekérvényesítésre többé már nem képes, akkor ezután, az érdekvédelmi célok megvalósítását biztosítani tudó olyan új, önálló struktúrákat kell létrehozni, amelyek a jelenlegi MOK vagyonára és eszközeire épülve képesek a működésüket azonnal megkezdeni.

- Magam, két új társadalmi szervezet (egyesület, szakszervezet) létrehozását javaslom:

1. Alkalmazott Orvosok Szövetsége, a közalkalmazottként vagy alkalmazottként foglalkoztatott, többnyire szakorvosok számára. (Ez a szervezet lehetne a mai MOSZ jogutódja, annak megfelelő átalakítása után.)

2. Kasszaorvosok Szövetsége, az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásából közvetlenül részesülő, tevékenységüket önállóan végző (vállalkozó) orvosok számára; három független tagozattal:

a) Háziorvosi Tagozat,

*) Fogorvosi Tagozat,

c) Szakorvosi Tagozat (ez később válhat majd jelentőssé).

- A jelenlegi MOK eszközeit és vagyonát olyan arányban osztanám meg, jogi úton biztosítva, az új Kamara, az Alkalmazott Orvosok Szövetsége, és a Kasszaorvosok Szövetsége között, hogy ez a felosztás mind a három szervezet feladatainak ellátását, összességében optimálisan támogassa.

- A Magyar Orvosi Kamara jelkép, az orvostársadalom identitásának egyik pillére. Ezért addig, amíg elérjük azt, hogy a MOK a korábbi jogosítványait visszakapja (vagy akár még annál többet is), a Kamarát a lecsökkent lehetőségeinek megfelelően "hasznosítanám", és a működését oly módon tartanám fenn, hogy a jelenlegi havi tagdíjtehernek csekélyebb hányadát állapítanám meg befizetni a MOK, és jelentősebb hányadát valamelyik fenti érdekvédelmi egyesület javára (azok számára, akik mindkét tagságot vállalják).

- Az is lehet, hogy egyszer a jogalkotó belátja majd jelenlegi lépéseinek értelmetlenségét, és akkor a három szervezet egybeolvadva, ismét Magyar Orvosi Kamara néven létezhet és működhet majd tovább. Ez is egy lehetséges cél, ezt a célt azonban, éppen e három szervezet megfelelő kialakításával, és eredményes működtetésével tudjuk a leghamarabb elérni.

Dr. Antal Szalmás Tamás