Előzmények

Már 2003-ban elkezdtünk foglalkozni, a Magyar Orvosi Kamara jogi bizottsága tevékenységének keretében, a háziorvosok korszerű és hatékony érdekérvényesítési lehetőségeinek felmérésével, jogi megalapozásával. Ezt a munkát a bizottság 2004. márciusi Ajánlása zárta.

AJÁNLÁS.

A háziorvosok nyomásgyakorlási és érdekérvényesítési lehetőségeivel kapcsolatban, különös tekintettel a vállalkozó háziorvosok helyzetére.

Az Országos Képviselőtestület a 2003. október 15-i ülésén hozott határozatában felkérte a Háziorvosi Szekciót, az Érdekvédelmi és a Jogi Bizottságokat, hogy dolgozzák ki a vállalkozó háziorvosok részvételi lehetőségeit egy esetleges orvos-sztrájk során. Bizottságunk az alábbi megállapításokat és ajánlásokat teszi.

Az alkalmazott háziorvosok sztrájkja.

A közalkalmazott háziorvosnak, valamint az egyéni vállalkozónál, és a közigazgatási illetve költségvetési szervnek nem minősülő gazdálkodó szervezetnél (gazdasági társaságok, közhasznú szervezetek, stb.) munkajogviszony alapján foglalkoztatott háziorvosnak (együtt: alkalmazott háziorvosnak) joga van sztrájkolni; munkáltatójánál akár egyedül is sztrájkot kezdhet, ahhoz szabadon csatlakozhat, azt bármikor abbahagyhatja. Az alkalmazott háziorvosok sajátságos helyzetéből fakadóan, ajánljuk azonban a sztrájk folytatása során az alábbiakat tekintetbe venni:

A sztrájkot az alkalmazott háziorvos – akárha egymagában is – a saját munkáltatójával szemben, érdekeinek a saját munkáltatója felé történő érvényesítésére folytatja. Céljait tehát a munkáltatója irányába meg kell fogalmaznia, és közölnie kell.

Mivel az alkalmazott háziorvosok száma ma már csekély, hatékony a sztrájkjuk csak akkor lehet, ha az a területükön tevékenységet folytató szakrendelői-kórházi szakorvosok kiterjedtebb sztrájkjához társul. Az alkalmazott háziorvosoknak célszerű tehát a területükön kialakuló szakorvosi sztrájkhoz igazítani a saját sztrájkjuk megkezdését, a célkitűzéseik megfogalmazását, az országos sztrájkbizottság létrehozásának a kezdeményezését, és az országos sztrájkbizottság felé felhatalmazás adását az egyeztető tárgyalások folytatására.

A sztrájk ideje alatt a résztvevő orvos mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Annak, hogy nem végez munkát, csakis egyetlen jogkövetkezménye lehet: Eltérő megállapodás hiányában, arra az időre nem jár neki munkabér. Minden más, a munkáltató által esetlegesen kilátásba helyezett jogkövetkezmény jogellenes.

A sztrájkoló orvos a sztrájk idejére egyedül csak a munkavégzési kötelezettsége alól mentesül. Fennmarad azonban a munkahelyén való rendelkezésre állási kötelezettsége, továbbá együtt kell működnie a munkáltatóval a munkahely rendjének, biztonságának megőrzésébe.

Egyetlen orvos sem kötelezhető a sztrájkot folytató alkalmazott háziorvos Kolléga helyettesítésére, így a működési engedélyben megjelölt helyettesítő párja sem (“külső sztrájk-törésre”); ez a sztrájk intézményének rendeltetésével ellentétes lenne. (A Munka Törvénykönyve a munkaerő-kölcsönzés kapcsán külön is nevesíti ezt az elvet, 193/D. � (2) bekezdés: “Tilos a kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatása a kölcsönvevő olyan munkahelyén, ahol sztrájk van.”)

A sztrájkot kezdeményező alkalmazott orvosnak meg kell állapodnia a munkáltatójával a még elégséges ellátás nyújtásáról. Jogellenessé azonban csak akkor válik a sztrájk, ha a sztrájkot kezdeményező nem is kíván megállapodni az elégséges szolgáltatásokról. Nem jogellenes azonban, ha utóbb kiderül, hogy megállapodásukban a felek nem jól mérték fel a még szükséges szolgáltatások mértékét. Ennek alapján nincs szükség arra, hogy a sztrájkot folytató alkalmazott orvos elvtelen engedményeket tegyen a munkáltató nyomására az elégséges ellátásról kötött megállapodás során, elegendő csupán a korrekt szakmai feltételeknek megfelelően megkötnie azt.

2. Vállalkozó háziorvos nem sztrájkolhat.

Eltérően esetleg néhány más ország szabályozásától, ahol a sztrájkjog állampolgári jog, és ahol ekképpen a munkaviszonytól függetlenül a politikai sztrájk is lehetséges, hazánkban a sztrájkjog csak az alkalmazott orvosokat illeti meg, akik csak a munkaviszonyukkal összefüggő gazdasági és szociális érdekeik védelmére gyakorolhatják azt.A polgári jogtól elválló úton kialakult kollektív munkajogi intézmények sajátos rendeltetése: Egyensúlyi helyzet megteremtése a lényegesen különböző helyzetben lévő felek, a munkáltató és a munkavállaló között. A koalíciós szabadság (érdekvédelmi tömörülések), a kollektív szerződés, az üzem alkotmányjog, és “ultima ratio”- ként a sztrájk intézményei pontosan azzal a céllal fejlődtek ki, és éppen azért nyertek végül a jog által is elismerést, hogy biztosítsák a felek önrendelkezésének, szerződési szabadságának teljesebb érvényesülését, ezáltal az egyes munkajogviszonyban is megteremtve az érdekek megfelelő egyensúlyát.A sztrájk gyakorlásának legfőbb korlátja tehát éppen a (fenti) célhoz kötöttsége. Jelenti ez különösen azt, hogy:

A sztrájk a munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekek védelmére gyakorolható.

A sztrájk nem terjedhet túl a munkáltató – munkavállaló viszonyán (vállalkozó orvos tehát nem sztrájkolhat).

3. A vállalkozó háziorvosok mozgástere, lehetőségei orvos-sztrájk esetén.

Szükséges az, hogy a vállalkozó orvosok minden lehetséges módon kifejezzék Kollégáik támogatását, esetleges orvos-sztrájk során. Jelképes cselekedeteken túl (például, kitűző viselése), legfontosabb a saját betegeik tájékoztatása, plakáton, szórólapokon, az orvos-sztrájk céljairól, annak törvényes voltáról, valamint egyetértésükről és a saját személyes szimpátiájukról a sztrájkot folytató alkalmazott Kollégáik törekvései iránt. Munkaidején túl a vállalkozó háziorvos külső segítséget nyújthat a sztrájkhoz, demonstrációban vehet részt.

4. Az orvos-sztrájk támogatása: A szolgáltatási kapacitás csökkentése a vállalkozói praxisok területén.

A vállalkozó háziorvosok arra szerződtek, hogy feladataikat személyesen, vagy indokolt esetben helyettesítő párjuk útján látják el. Indokolt távollét a keresőképtelenség, szabadság, hivatalos ügyek.Orvos-sztrájk ideje alatt, annak effektív támogató eszköze lehet, ha a vállalkozó háziorvosok összehangolják és egyidejűen “veszik ki” szabadságaikat. Azaz, az egymást helyettesítő két-két Kolléga közül egyik nap az egyikük, másik nap a másik Kolléga megy “szabadságra”, felváltva, ilyen módon ötven százalékára csökkentve a területen a háziorvosi szolgálat ellátási kapacitását.Azokon a területeken, ahol a háziorvosok hárman helyettesítik egymást, és egy orvos egyidőben két Kollégát is helyettesíthet, a szolgáltatási kapacitás egyharmadára csökkenthető. Hátrány a lakosság felé az is, hogy egyik nap az egyik, másik nap a másik körzetben van rendelés.Lényeges a lakosság pontos tájékoztatása arról, és annak a tudatosítása, hogy az összehangolt akció a területen folyó orvos-sztrájk jogszerű támogatása érdekében zajlik. Az éppen “szabadnapos” háziorvos Kollégák segíthetik a sztrájkot, vagy szabad idejükben akár demonstrálhatnak is.Az érdekérvényesítésnek ettől a formájától átütő erő nem várható, azonban kisebb jelentőségű ügyekben ezt a háziorvosok a jövőben, akár csak helyileg megvalósítva, és akár önállóan is alkalmazhatják, hiszen könnyen megszervezhető, és arra rendkívül alkalmas, hogy a közvélemény figyelemét egy-egy jól körülhatárolt problémára felhívják (például, tiltakozás a helyi adó kivetése ellen közfeladatot ellátó vállalkozó háziorvosokra, egy-egy kisvárosban, járásban, megyében, stb.).


5. A háziorvosi praxis szakdolgozóinak helyzete orvos-sztrájk során: A szolidaritási sztrájk.

Sztrájk szervezése két módon történhet: Kezdeményezhetik maguk a munkavállalók; és szervezheti szakszervezet. Kivétel ez alól a szolidaritási sztrájk, azért, mert ebben az esetben a munkavállalók sztrájk-követelését a saját munkáltatójuknak nincs lehetősége orvosolni, hiszen az egy másik munkáltató munkavállalói követeléseinek a támogatására irányul. Szolidaritási sztrájk kezdeményezése tehát megkülönböztetett felelősséggel jár, így azt csak szakszervezet szervezheti, a munkavállalók maguk nem.A vállalkozó háziorvosoknak fel kell készülniük arra az esetre is, ha orvos-sztrájk esetén a praxisukban foglalkoztatott szakdolgozó munkavállalók számára a szakszervezet szolidaritási sztrájkot szervez, és ők csatlakozni is kívánnak a sztrájkfelhíváshoz.A vonatkozó jogszabályok szerint a háziorvos a feladatait csak megfelelő képzettségű ápoló igénybevételével láthatja el. Ha a praxis munkavállalói sztrájkot folytatnak, az orvos egyedül nem dolgozhat. Amennyiben a szolidaritási sztrájk kiterjedt, akkor megfelelő képzettségű helyettes ápoló biztosítására nincs lehetőség (de ez egyébként is tilos, a sztrájk rendeltetése miatt; ld. 1. pont).A háziorvos a szerződését tehát ebben az esetben átmenetileg nem tudja teljesíteni, szerződésszegés áll elő. Tekintettel arra, hogy a sztrájk a piacgazdaságban előforduló, azzal együtt járó jelenség, és hasonló esetben a szerződés teljesítésének elmaradását a legnagyobb fokú gondosság tanúsítása mellett sem lehet elkerülni, így a szerződésszegés az orvosnak fel nem róható, objektív okból következik be. Objektív (fel nem róható) szerződésszegés esetén büntető jellegű (represszív) kártérítési szankciók a szerződést megszegő féllel szemben nem alkalmazhatók. A háziorvosi praxisban a sztrájk miatt elmaradt szolgáltatásoknak a sorsa elvileg kétféle lehet: A betegellátás javarészt késedelmet szenved, és a sztrájk után kerül teljesítésre; a kisebb része, a halaszthatatlan szolgáltatások körében pedig fennáll a meghiúsulás (lehetetlenülés) veszélye. A lehetetlenülő szolgáltatások azonban szinte mindig az életet és a testi épséget veszélyeztető halaszthatatlan, sürgősségi beavatkozások közül kerülnének ki, ezek ellátására viszont ügyeleti szolgálatot kell szervezni. Gyakorlatilag tehát szolgáltatás végleges elmaradásával a sztrájk miatt nem kell számolni, valójában az ellátás javarészt késedelmet szenved. A kötelezett (orvos) késedelme esetén a jogosult (a biztosító) követelheti a szolgáltatás teljesítését, amelyre a sztrájkot követően kerülhet sor. A biztosító ilyenkor a szerződést csakis a törvényben meghatározott esetekben mondhatja fel, különösen akkor, ha bebizonyítja, hogy a szolgáltatás a késedelem folytán már nem áll érdekében. Erről természetesen szó sem lehet, hiszen a természetbeni egészségügyi ellátásokkal az Egészségbiztosító tartozik az igénybe vevőknek, a vállalkozó háziorvos mindebben “csak” közreműködőként (teljesítési segédként) jelenik meg, és az elsődleges kötelezett továbbra is az Egészségbiztosító marad. A biztosító személyes teljesítésre pedig sosem válik képessé.Összefoglalva: Amennyiben a vállalkozó háziorvos a szerződésszegésről, a betegellátás sztrájk miatti késedelméről nem tehet (vétlen), és a sztrájk kapcsán a tőle elvárható gondossággal járt el, akkor mindezért kártérítés formájában nem szankcionálható, és a szerződését erre tekintettel nem lehet felmondani. Ha az érintett háziorvosok a sürgősségi betegellátást a sztrájk alatt megoldják (például, folyamatos ügyeleti ellátást szerveznek), illetve az elmaradt betegellátást a sztrájkot követően pótolják, akkor a teljes finanszírozási összeget csorbítatlanul követelhetik. A praxis finanszírozásából kell azonban hozzájárulniuk a sztrájk ideje alatt a folyamatos ügyeleti szolgálat megnövekedett költségeihez.Kiemelten fontos a felek (a vállalkozó háziorvos és a biztosító) együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének fokozott figyelemmel történő betartása a sztrájk során.


6. A kollektív érdekérvényesítés ajánlott lehetőségei a vállalkozó háziorvosok számára.

A koalíciós szabadság joga (egyesülési jog) a vállalkozó háziorvosok számára ugyanúgy rendelkezésre áll az érdekvédelmük szervezéséhez, akárcsak az alkalmazott Kollégáik számára. A különbség pusztán az, hogy a vállalkozók nem sztrájkolnak, és nem szakszervezetekbe tömörülnek; hanem érdekeik érvényesítését a munkajog világán kívül eső más eszközökkel érhetik el.Vállalkozó háziorvosok a tevékenységüket a polgári jogi szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint végzik. Az Egészségbiztosítási Pénztárral megkötött finanszírozási szerződésük azonban rendkívül sajátságos, erősen közjogias karakterű, tartalmának lényeges elemeit jogszabály határozza meg. A vállalkozó háziorvos a szerződése tartalmát reálisan nem befolyásolhatja, akarata jószerivel csak arra korlátozódik, hogy megköti-e a szerződést vagy sem, valójában a létfeltételei még ezt a választást sem engedik meg neki. Érdekei érvényesítésére a finanszírozási szerződés megkötése során egyedül tehát teljességgel képtelen.Amilyen mértékben kiszolgáltatott az egyes szerződő háziorvos az Egészségbiztosítónak, legalább ugyanolyan mértékben kiszolgáltatott viszont az Egészségbiztosítási Pénztár az alapellátást nyújtó háziorvosok közösségének: A Pénztár a biztosítottak számára (kedvezményezettek), azok biztosítási jogviszonya alapján, természetbeni szolgáltatás nyújtására kötelezett, amelyhez teljesítési segédet (közreműködőt) vesz igénybe, így vállalkozó háziorvosok nagy számával szerződést köt. Amennyiben viszont nem tud kellő számú közreműködővel szerződni (elég nagyszámú háziorvost nem sikerül szerződéses partnereként megnyernie), ebben az esetben felelőssé válik a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások elmaradásáért, amelyek nyújtására személyesen nem képes.Kézenfekvően adódik tehát az érdekvédelem útja a vállalkozó háziorvosok számára: A koalíciós (egyesülési) szabadság alapjain tárgyalási és szerződés-kötési közösség létrehozása; képviseleti közösség megteremtése az Egészségbiztosítási Pénztárral való szerződéskötés folyamatában.A képviseleti közösség úgy jöhet létre, hogy az egyes háziorvosok jogügyleti képviseleti meghatalmazás formájában tárgyalással és szerződéskötéssel bíznak meg egy személyt, testületet, vagy szervezetet.

A meghatalmazás önkéntes, és egyenkénti. Adott esetben tehát elképzelhető olyan szituáció is, hogy jogügyleti meghatalmazás alapján egyetlen nyilatkozattal (aláírással) jön létre egységes finanszírozási szerződés több ezer vállalkozó háziorvos és az Egészségbiztosítási Pénztár között. Képviseleti közösség létrehozását a jog támogatja és védi, az erkölcs nem ítéli el; ezek után ennek megvalósítása már csak szervezés kérdése maradt.Képviseleti közösséget szervezhetnek egyes magánszemélyek, valamely szervezet, főként az Orvosi Kamara. A Magyar Orvosi Kamarának törvényben meghatározott feladata, hogy képviselje és védje tagjainak szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit. Képviseleti közösség létrehozása nem számít szakszervezeti tevékenységnek, így ez nemcsak megengedett, de különösen beleillik az Orvosi Kamara működési körébe. Olyannyira, hogy az Orvosi Kamarának jelenleg is törvényben meghatározott feladata, a részvétel az Egészségbiztosítási Pénztárnak az orvosokkal kötött finanszírozási szerződése általános szerződési feltételeinek kidolgozásában, amelynek tekintetében egyetértési (vétó) joggal is rendelkezik.Az érdekérvényesítés konkrét módszere a következő lehet: A képviselt orvosok együttesen, képviselőn keresztül tesznek előzetesen ajánlatot arra, hogy milyen feltételekkel hajlandók időről-időre meghosszabbítani a finanszírozási szerződésüket. Az Egészségbiztosítási Pénztár törvényben meghatározott feladata a társadalombiztosítási jogszabályok előkészítésében való részvétel, így módjában áll gondoskodni arról, hogy az orvosok ajánlatának tartalma időben beépülhessen a finanszírozási jogszabályokba. Amennyiben nem születik megegyezés, akkor az Egészségbiztosítási Pénztár adott esetben több ezer háziorvosi körzet vonatkozásában szerződött teljesítési segéd (közreműködő) nélkül marad, így nem gondoskodik kötelezettségei ellátásáról, a természetbeni ellátás nyújtásáról a betegeknek, kötelességét így megszegi. Ugyanakkor a vállalkozó háziorvosok helyzete korántsem ennyire kedvezőtlen; működési engedélyüket és praxisjogukat, önkormányzati szerződésüket a finanszírozási szerződés megszűnése nem érinti, ha a feladataikat továbbra is ellátják; amennyiben viszont az Egészségbiztosítás elfogadja az orvosok szolgáltatását (nem is tehet mást), akkor írásos szerződés nélkül is ellenértékkel tartozik érte, amelynek összegét viszont szerződés nem szabályozza. Az orvosok helyzetének további erőssége, hogy együttesen és egyidőben kötnek szerződést, így nem fordulhat elő az, hogy a Pénztár néhány orvost kiemel, és csak velük nem hosszabbítja meg a megállapodását. Látható, hogy ez a rendezetlen helyzet az Egészségügyi Pénztárnak jogilag rendkívül jelentős hátránnyal jár, ezért mindenképpen érdeke az, hogy akceptálja a vállalkozó háziorvos partnereinek a szerződési ajánlatát.Számos fejlett országban létező gyakorlat, hogy kollektív megállapodásban rögzítik a felek az egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának a feltételeit, és nem pedig egyoldalúan jogszabályban; úgy véljük, hazánkban is ez a jövő útja. Elképzelhető, hogy már ma is jelentős érdeklődés volna erre az érdekérvényesítési konstrukcióra a vállalkozó háziorvosok körében. A részvétel megnövelését szolgálhatják az alábbi elvi garanciális elemek:

Önkéntesség, és egyenkénti írásos meghatalmazás. Határozott időre adott meghatalmazás.

A közösségi képviseletnek egyetlen személy helyett testülethez való telepítése.

A képviselet korlátozása, így a leginkább kritikus döntések (pld. a finanszírozási szerződés felmondása) kivonása a képviseleti jogkörből, vagy azok külön meghatalmazáshoz való kötése.

Minél közvetlenebb (rövidebb) felhatalmazási lánc, a tárgyalásokról való döntések során.

A fent leírt érdekérvényesítési rendszer célja összefoglalóan, tehát: A Magyar Orvosi Kamara közjogias jogosítványai mellé, úgy, mint egyfelől a véleményezési jogkör a jogalkotási eljárásban, másfelől egyetértési jog gyakorlása a finanszírozási szerződés általános szerződési feltételeinek vonatkozásában, új elemként polgári jogi eszköz megjelenítése a szerződés általános szabályai szerint a finanszírozási szerződés részletes feltételei vonatkozásában; s ezen keresztül az érdekérvényesítés jóval komplexebbé és eredményesebbé tétele. A képviseleti közösség rendszerének működtetése elkülönült pénzügyi alapból történhet, amely akár a résztvevő háziorvosok jelképes hozzájárulásából is fedezhető (például, 100-200 Ft/hó/fő hozzájárulás, 3-4 ezer résztvevő háziorvos esetén, évi 5-10 millió forint pénzalapot jelent).A képviseleti közösség útján tett szerződési ajánlat a finanszírozási szerződés tartalmi elemeinek meghatározására irányul, amely természetesen nem csak a háziorvosi finanszírozás korrigálását célozhatja, hanem ugyanúgy számos egyéb lényeges tartalmi szerződési elem újrafogalmazását is. Ilyenek, például, a háziorvosi igazolások, a szakértői vélemények, utazási utalvány, a receptírás módja, a nyilvántartási és jelentési kötelezettség, a szűrővizsgálatok, az ügyelet indokolt igénybevétele, az ellenőrzés szempontjai és annak eljárása és menete szerződésben való megfelelő szabályozásának a kérdése, de érinthet akár még olyan merőben új felvetéseket is, mint mondjuk egyes háziorvosi díjtételek (co-payment) bevezetése az igénybevétel optimalizálására és a működőképesség javítására. Záradék. Az Ajánlást a Jogi Bizottság a 2/2004. (II.26.) számú határozatával elfogadta.

Dr. Antal Szalmás Tamás alelnök, üléselnök

Akkor azonban még nem jött el az idő ezeknek az elképzeléseknek az országos szintű megvalósítására. Ezért, mintegy „modell-kísérletként”, első ízben Veszprém megyében próbálkoztunk meg ezekkel az új „technikákkal”, célunk akkor a háziorvosi ügyeleti szerződések lényeges tartalmi elemeinek a megváltoztatása volt.

2004 tavaszától megkezdve, megyénk 8 ügyeleti körzetében mintegy 160-170 háziorvos mondta fel a korábbi ügyeleti szerződését a települési önkormányzatokkal, a fenti bizottsági ajánlás 6. pontjának megfelelő módon „képviseleti közösséget” alkotva. Az „akciót” siker koronázta: Hat ügyeleti körzetben 2-3000,- Ft között stabilizálódtak háziorvosaink korábbi 600-1000,-Ft körüli ügyeleti óradíjai (két körzetben pedig, megegyezés hiányában, perre került sor, ezekben az esetekben az orvosi ügyeleti munka értékét a felek helyett a bíróság dönti el).

Tavaly ősszel súlyos csapás érte az orvosi érdekvédelmet: A Magyar Orvosi Kamara érdekvédelmi tevékenységét a jogalkotó jelentősen korlátozta. Két példával illusztrálva ezt a megalázó helyzetet:

1.) A Kamara hatósági jogosítványait, vétó-jogát, és véleményezési jogkörének java részét elveszítette.

2.) Április 1. után, a Kamara valamennyi országos szerve üléseinek a teljes jegyzőkönyvét, az ülést követően, meg kell küldeni a miniszter számára, törvényességi ellenőrzés céljából.

Ha valamikor, most rendkívül nagy szükség van a háziorvosok és fogorvosok gazdasági érdekképviseletére. Tavaly ősz óta több cikk is született ebben a tárgyban, melyeket viták követtek a noszadokin és a webdokin.

Jövőkép az orvosi érdekvédelemről.

Dr. Antal Szalmás Tamás.

Az Országgyűlés elé elfogadásra benyújtott T-1036. számú törvényjavaslat – egyetlen kivétellel – megvonja a Magyar Orvosi Kamarától valamennyi érdekvédelmi jogosítványát. A jövő évtől, nem végezheti tovább a Kamara az alábbi hagyományos feladatait:

a) A törvény megszünteti a Kamara valamennyi hatósági jogkörét. Következésképpen,

- az orvosi tevékenység végzésének feltételéül szolgáló működési nyilvántartást ezen túl, a minisztérium által meghatározott szerv vezeti;

- a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi működtetési jog (praxisjog) kiadásának és visszavonásának feladatait a megyei tisztiorvosi szolgálatok veszik át;

- a szakmai etikai és fegyelmi ügyek elbírálása pedig, úgyszintén a megyei és az országos �llami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatokhoz kerül.

*) A törvény megszünteti a Kamara valamennyi korábbi vétó-jogát, amelyeket eddig
- az Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés általános szerződési feltételei tekintetében; és

- az orvosok működési nyilvántartásba vétele nélküli, orvosi tevékenységre jogosító engedély kiadására irányuló kérelmek ügyében gyakorolhatott.

c) Végül, a törvény megszünteti a Kamara mintegy fél-tucat lényeges véleményezési jogkörét, és más egyéb együttműködési és ajánlás-tételi jogosítványát is.

Ezután a Kamara egyedüli érdekvédelmi jogosítványa, a helyi és a központi döntések formális véleményezésének a lehetősége marad. Ez sem privilegizált jogosítvány azonban, hiszen a jogszabályok véleményezésének joga a jogalkotás folyamatában minden érdekelt társadalmi szervezetet és érdekképviseleti szervet megillet (1987. évi XI. törvény 27. �). A Kamara ezek után „etikai eljárást” is csupán a tagsági viszonnyal összefüggésben folytathat (például: a tagdíjfizetés elmaradása); a legfőbb tevékenységévé pedig – az említett egyetlen véleményezési lehetőség mellett – az orvosi továbbképzések szervezése válik.

Ha ebben a helyzetben kellene tanácsot adnom a magyar orvosoknak, akkor a következőket javasolnám:

1. Először és általánosságban, hogy ne mondjanak le ilyen könnyen az érdekeik védelméről. Ahhoz, hogy az elkövetkező reformlépések nyomán megváltozó egészségügyi rendszerben, egzisztenciálisan és szakmai szempontból is minél inkább megtalálják a számításaikat, ehhez korrekt és effektív érdekérvényesítésre lesz szükségük.

2. A Magyar Orvosi Kamara az elmúlt 12 éves története során, a tagok által befizetett tagdíjakból kiépített egy érdekvédelmi szervezetrendszert. A tagok tehát a tagdíjaik eddigi befizetésével, a Kamara eddig összegyűlt vagyonát, annak a jelen pillanatban is fennálló valamennyi célja megvalósítására rendelték hasznosítani.

Attól, hogy a jogalkotó most megszünteti a Kamara érdekvédelmi feladatait, attól még a vagyont szolgáltató tagság akaratának továbbra is teljesülnie kell, akárha más szervezeti formákban is.

Ez úgy lehetséges, ha a Kamara jelenlegi vagyona és szervezetrendszere, a jövő esztendőtől, az új Kamarán kívül további érdekvédelmi szervezetek működésének alapjául is szolgál majd. Erre két jogi megoldást is látok:

a) A tulajdonhoz való alkotmányos jog alapján, a Kamara szabadon rendelkezik a teljes vagyonával, így vagyonkezelő szervezetet hozhat létre vagyonának további hasznosítására. A vagyonkezelő szervezet lehet egy alapítvány, amely kuratóriumának tagjaiként – paritásos alapon – megjelölhetők az új Kamara és további orvosi érdekvédelmi társadalmi szervezetek is; de lehet egy közhasznú társaság is (non-profit kft.), melynek tulajdonosai január 1. után, az új Kamara és az újonnan létrehozott társadalmi szervezetek lesznek. E szervezetek így, maguk között dönthetnek majd a vagyon hasznosításának folyamatos megosztásáról. A vagyonkezelő szervezetbe vitt vagyon szempontjából, szóba jöhetnek:

- Az országos, megyei és helyi szervezetek teljes ingatlan vagyona;
- a fenti szervezetek teljes ingó és pénz vagyona;
- a Kamara által felhalmozott nem-vagyoni értékek (tagnyilvántartási és más adatbázisok, internetes portál, folyóirat, iratok-okiratok, szerződések-megállapodások, stb.).

*) Másik megoldásként, a Kamara a jelenlegi vagyonát közvetlenül, ingyenesen átruházhatja, és ilyen módon feloszthatja azt az új Kamara, valamint a további érdekvédelmi társadalmi szervezetek között (ingatlanok esetén, például, közös tulajdon keletkezhet).

3. Magam részéről egyfajta funkcionális felosztásban, januártól négy új érdekvédelmi társadalmi szervezet tevékenységét látnám szívesen megkezdődni (okulva a Kamara integrációs törekvéseinek eddigi kevés sikeréből); például, az alábbi mutatós nevekkel:

- Magyar Alapellátó Orvosok Kollégiuma;
- Magyar Járóbeteg Szakellátó Orvosok Kollégiuma;
- Magyar Kórházi Orvosok Kollégiuma;
- Orvosi Kollégiumok Szövetsége.

4. Fenti szervezetek tevékenységét illetően kétségtelen tény, hogy a Kamara korábbi hatósági és vétó jogosítványait ezen szervezetek egyike sem pótolhatja. Hordoznak azonban olyan új jelentős érdekvédelmi lehetőségeket, amelyek helyébe léphetnek és kiválthatják a hiányzó korábbi jogosultságokat, így különösen:

- Egyéni és kollektív szakszervezeti jogosítványok (szakszervezeti választások, munkahelyi és ágazati reprezentativitás, szakszervezeti tisztségviselő védelme, szolidaritási kassza, sztrájkjog, stb.);

- Tarifa-szerződések megkötése, a vállalkozó orvosok javára;

- Jogi és gazdasági, egyéni és kollektív védelem.

5. Utolsó javaslatként pedig, az új szervezetek operatív működését a kellő eredményesség érdekében (okulva a Kamara tapasztalataiból), a tagság pénzéből és irányítása mellett ugyan, de megfelelő szakemberekből álló hivatásos apparátusra bíznám.

Ha pedig még, a Magyar Orvosi Kamarának is tanácsot kellene adnom, akkor a következőket javasolnám:

1. Ne számítson saját ügyében sem az Alkotmánybíróság, sem a köztársasági elnök úr, sem a parlament segítségére; sem a demonstrációk eredményességére; sem pedig a kormány közeli „bukására”.

2. Bontsa ki részleteiben, további ötletekkel továbbfejlesztve a fenti elképzeléseket, és bocsássa azt minden internetes fórumon, hírlevélben, az orvosok lapjában, megyei és helyi kamarai üléseken – november hónap folyamán – „társadalmi vitára”.

3. A beérkezett javaslatok figyelembevételével, terjessze a végleges javaslatot december elején a Küldöttgyűlés elé tüzetes, részletes vitára, és döntéshozatalra; ha kell, az Alapszabály megfelelő módosítása mellett.

4. Ha megkapta a Küldöttgyűlés jóváhagyását, szólítson meg levélben minden egyes orvost, és kérje az együttműködését és támogatását a tervezett továbblépéshez; belépésüket az új érdekvédelmi szervezetbe – legalább egy „próbaévre”.

5. Ossza meg a jelenlegi tagdíj-terhet (1500,-Ft/hó), az új Kamara és az új érdekvédelmi szervezetek között (például, ha én háziorvosként mindkét szervezet tagságát vállalnám, akkor mondjuk, fizetnék 300,-Ft-ot az új Kamarának, és 1200,-Ft-ot a Magyar Alapellátó Orvosok Kollégiumának).

6. Úgy vélem, hogyha az év végéig még hátralévő 70 nap alatt a MOK mindezt képes lenne tudatosan, kellően autentikus módon, és reménykeltő jövőképet felmutatva véghezvinni, akkor legalább 10-15 ezer, talán 20 ezer orvos tömörülésére is számíthatna az új érdekvédelmi szervezetekben, kezdetnek.

Végső gondolatként: Egy közösség életében olykor a katasztrofálisnak tűnő események is jóra fordulhatnak, ha a közösség és annak meghatározó személyiségei kellő vitalitással rendelkeznek ahhoz, hogy megfordítsák az eseményeket, és megtalálják a kiutat. Olykor éppen az ellenállhatatlan külső nyomás vezethet el odáig, hogy a közösség összefog, felad megkövesedett rossz struktúrákat, és a pillanatnyi túlélés érdekében olyan új utakkal próbálkozik, amelyek utóbb a tartós siker zálogának bizonyulnak. Ezt az utat azonban, mindig a vezetőknek kell megmutatni a többiek számára, és vonzóvá tenni az induláshoz.

A feje tetejére állított Orvosi Kamara.

2007. január 08. 20:40, hétfő - Dr. Hanyecz Vince .Ez az írás a "Jövőkép az orvosi érdekvédelemről" című cikk gondolati folytatása (2006. október 24; http://noszadoki.hu/index.php?option=com_f...&limitstart=36).

2007-2008: Történelmi lehetőség az orvosi érdekvédelemben.

Az elmúlt ötven évben soha nem érte olyan mély és kiterjedt érdeksérelem az orvosokat, mint amelynek előidézésére a kormány jelenlegi egészségügyi reformja képes. Nyilvánvaló az, hogy amilyen mértékben növekszik egy társadalmi réteg létbizonytalansága, azzal arányosan megugrik az igény a szervezett érdekvédelemre és megnőnek annak lehetőségei is.

A következő két év azért történelmi lehetőség, mivel szerencsés esetben nem csupán "mennyiségi", hanem minőségi változás következhet be orvosi érdekvédelmünkben; erőteljes európai jogállami érdekérvényesítési minták honosodhatnak meg, és válthatják fel a jelenlegi mechanizmusokat.

Jelenlegi érdekvédelmünk két hamis dogmája.

1. Az "egység" igénye.

Soha nem lesz "egységes" az orvostársadalom (egy-két alapkérdéstől eltekintve), mert a világ maga is a nagyfokú érdektagoltság, a sokszínűség és a tolerancia irányába halad.

Az első hamis dogmából következik tehát az első cél: Olyan független érdekvédelmi csoportokba kell megszervezni az orvostársadalmat, amelyek

- egyrészről, még elég homogének ahhoz, hogy jól egyben tarthatók legyenek,

- másrészről, már elég nagyok ahhoz, hogy erőt jelentsenek.

2. Az orvosok öntevékeny részvételének illúziója.

Partnereink, azaz mind a kormányzati rendszer, mind a települési önkormányzatok, mind a társadalombiztosító szerkezete olyan duális struktúrára épül, amelyet egyrészről az érdekelt "politikusi" testületek döntéshozása, másrészről pedig, a döntések professzionális szakemberek által történő előkészítése és végrehajtása jellemez. Második cél: Olyan struktúrára van tehát szükség, amely tudomásul veszi, hogy tagjai túlnyomó többsége "csak" a pénzét és elhatározást (akaratát) "adja be" a rendszerbe, amelyért cserébe hozzáértő szakemberek általi és "versenyképes" kivitelezést vár el.

A Magyar Orvosi Kamara két stratégiai tévedése.

1. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) működésének megkötése, annak megalakulása óta.

A MOSZ tagság a Kamara tagjai számára ingyenes. Ez azt jelenti, hogy a MOSZ, szakszervezetként éppen lényegadó sajátosságát, önálló működésének alapját, a gazdasági függetlenségét kénytelen nélkülözni, amely nélkül nem tudhat kibontakozni, fejlődni és növekedni - "nasciturus" állapotban marad.

2. Az új Kamara szerepének centralizálása az érdekvédelemben, 2007. január 1. után.

A 2006. évi XCVII. törvény (az egészségügyben működő szakmai kamarákról) olyan mértékben elvonta a Magyar Orvosi Kamara jogosítványait, hogy amíg azokat vissza nem állítják, addig a Kamara szerepe marginalizálódik az orvosok érdekvédelmében. Ma tehát, ha valaki hatékony érdekvédelmet ígér a Kamarában bennmaradni szándékozó tagok számára, ígéretének nem fog tudni eleget tenni. Ennél azonban nagyobb bajt is okozhat: Eltereli az orvosok figyelmét más, alternatív érdekérvényesítés kiépítésének a lehetőségéről.

Javaslataim.

- Nem kétséges, hogy a Magyar Orvosi Kamara meglévő eszközeit és vagyonát az orvosok érdekvédelmére kell fordítani. Ha azonban a kényszerű változások miatt, az új Kamara megfelelő érdekérvényesítésre többé már nem képes, akkor ezután, az érdekvédelmi célok megvalósítását biztosítani tudó olyan új, önálló struktúrákat kell létrehozni, amelyek a jelenlegi MOK vagyonára és eszközeire épülve képesek a működésüket azonnal megkezdeni.

- Magam, két új társadalmi szervezet (egyesület, szakszervezet) létrehozását javaslom:

1. Alkalmazott Orvosok Szövetsége, a közalkalmazottként vagy alkalmazottként foglalkoztatott, többnyire szakorvosok számára. (Ez a szervezet lehetne a mai MOSZ jogutódja, annak megfelelő átalakítása után.)

2. Kasszaorvosok Szövetsége, az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásából közvetlenül részesülő, tevékenységüket önállóan végző (vállalkozó) orvosok számára; három független tagozattal:

a) Háziorvosi Tagozat,

*) Fogorvosi Tagozat,

c) Szakorvosi Tagozat (ez később válhat majd jelentőssé).

- A jelenlegi MOK eszközeit és vagyonát olyan arányban osztanám meg, jogi úton biztosítva, az új Kamara, az Alkalmazott Orvosok Szövetsége, és a Kasszaorvosok Szövetsége között, hogy ez a felosztás mind a három szervezet feladatainak ellátását, összességében optimálisan támogassa.

- A Magyar Orvosi Kamara jelkép, az orvostársadalom identitásának egyik pillére. Ezért addig, amíg elérjük azt, hogy a MOK a korábbi jogosítványait visszakapja (vagy akár még annál többet is), a Kamarát a lecsökkent lehetőségeinek megfelelően "hasznosítanám", és a működését oly módon tartanám fenn, hogy a jelenlegi havi tagdíjtehernek csekélyebb hányadát állapítanám meg befizetni a MOK, és jelentősebb hányadát valamelyik fenti érdekvédelmi egyesület javára (azok számára, akik mindkét tagságot vállalják).

- Az is lehet, hogy egyszer a jogalkotó belátja majd jelenlegi lépéseinek értelmetlenségét, és akkor a három szervezet egybeolvadva, ismét Magyar Orvosi Kamara néven létezhet és működhet majd tovább. Ez is egy lehetséges cél, ezt a célt azonban, éppen e három szervezet megfelelő kialakításával, és eredményes működtetésével tudjuk a leghamarabb elérni.

Dr. Antal Szalmás Tamás

Végül felmerült a MOK, mint „védőernyő” mellett több alternatív érdekvédelmi egyesület kialakítása is, melyek közül az Egészségbiztosítási Pénztárral finanszírozási szerződésben álló orvosokat képviselő szervezet – Szilvási Istvánnak, német példa alapján vett javaslatára – a Kasszaorvosi Szövetség tervezett elnevezést kapta.

A RENDSZER BEDŐLT

Giulio

A minisztérium hónapok óta tartó hallgatása, a látszatintézkedések magukért beszélnek.

„Kornai János közgazdász szerint minden állam annyit költ az egészségügyre, amennyit a társadalom kierőszakol tőle. Ha a magyar társadalom ennyire képes, akkor a magyar társadalom ezt érdemli” – ezt már Borsi Éva (Kasszaorvosi Szervezet) mondja, akinek elege van abból, hogy évek óta sorolják az alapellátás problémáit, de nem történik semmi. „Mindig ugyanazokkal az emberekkel ülünk egy asztal mellett, elmondjuk, elemezzük a problémákat, majd leírjuk, elküldjük az aktuális miniszternek, aki vagy elolvassa, vagy nem – majd nem történik semmi. Mint ahogy most sem.” – majd keserűen hozzáteszi, mára odáig jutott az alapellátás, hogy „kívülről” úgy tűnik, senki sem képviseli a háziorvosok érdekét a kormányon belül.

Zene nélkül

A jazz-ben a spontaneitás kedvelhető, ám az egészségügy szervezésében roppant kevéssé – ezért ha nincs több pénz erre a célra, akkor nem marad más út: újra kell definiálni a szolgáltatási csomagot – Rácz Jenő felvetésével a kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett. Az elmúlt esztendőkben az ágazat nem tudott eredményesen lobbizni a költségvetési pénzekért, és úgy tűnik, most sem lesz ez másként: így az egészségügyi szolgáltatók számára nem marad más út: erőforrás-koncentráció, rendszerintegráció. De Rácz Jenő szerint az sem kerülhető el, hogy a kormány többletforrást injektáljon a rendszerbe. Az ágazatok közötti prioritás politikai döntés kérdése.

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke úgy véli, a kormánynak nem sok ideje van az alapproblémák megoldására, ugyanis 1999 és 2009 között az unióban az aktív orvosok száma 11 százalékkal csökkent. Az unió orvos szakszervezeteinek fóruma felmérte, mely korosztályba tartozó orvosok a legkelendőbbek a „piacon”. Eszerint a 35–55 év közötti korcsoport a legnépszerűbb, de megindult a friss szakvizsgások, vagy közvetlenül a szakvizsga előtt állók tömeges vándorlása is. Akiben van egy kis kalandvágy, már rég elhagyta hazánkat, vagy az ország nyugati felében osztrák betegeket kezel.

Futballstadiont építeni viszont muszáj, necesse est. Biztos?

necsesszétek el.

Kövér: Ideje szembenéznünk

Kövér hétfőn úgy fogalmazott, ideje szembenéznünk a valósággal: az államnak 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban összességében 8300 milliárd forintos terhet kell kifizetnie, és ez a pénz nemcsak a nyugdíjakból, az egészségügyi ellátásból és az oktatásból fog hiányozni, hanem a gazdaságból is. Ezt a pénzt, ahelyett, hogy az ország javára hasznosítanánk, "egy zsákba kell öntenünk".

A hallgatóság részéről többször helyeslő megjegyzésekkel kísért mondandójában a házelnök kijelentette: az ország élénkítésére rendelkezésre álltak az uniós források, de ezeknek gyakorlatilag a háromnegyed részét elköltötték vagy lekötötték az előző kormányzat idején. Sok esetben felesleges beruházásokra fordították, "egy részét pedig ellopták".

"Kijelentette: "több pénz nem lesz", de meg kell szüntetni az aránytalanságot a finanszírozás és a feladatok között. Például "mindazokat az állami feladatokat, amikre nincs szükség, vagy most nem finanszírozható, egyszerűen meg kell szüntetni"

Nos akkor mi a fontosabb?

A háziorvosi ellátás működőképessége, vagy a futballhuligánok szórakoztatása alacsony színvonalú cirkuszokkal, drága arénákban?

Zsákot kellene választani.

VAN ÉLET MOK NÉLKÜL

írta Giulio

3 komment

2007. április 1-én az elsők között léptem ki a MOK-ból, két ok miatt. Az egyik, hogy soha semmi szükségem nem volt rá. 1979-ben végeztem az egyetemet, és 1994-ig között sem volt kötelező MOK. És működött minden. Szó nem volt egészségügyi válságról. A másik, hogy rájöttem, a MOK tulajdonképpen egy elnyomó tevékenységet folytató belterjes leképezése az orvostársadalom feudalizmusának. Szóval kilépem, és elég sokan kiléptek még akkor. És nem dőlt össze semmi. Emiatt.

Az elmúlt három és fél év bizonyítja, hogy a kötelező MOK tagság idején a MOK ugyanolyan impotens volt, mint mostanában. A MOK ugyanis nem érdekvédelmi szervezet, mint azt sokan hiszik, hanem állami kreatúra. Eszköz a nagyon is független értelmiségnek számító, a hatalomnak örök gondot okozó orvosok megfélemlítésére, féken tartására. A spontán szerveződések kialakulásának fékezésére.

Három év azonban elég volt arra, hogy mindezt felismerjük. Ki nem állhatom Molnár Lajost, Horváth Ágnest, de ez bizony nélkülük nehezebb lett volna.

A kis létszámú eseti orvosi perközösségek, csoportok sokkal eredményesebbek voltak, mint a mammut. Létrejött a KSZ, a MOSZ, ezek felfutóban vannak, és hatékonyak. A hatalom pedig megrémült. Vissza minden orvost a karámba. Majd az etika féken tartja őket.

Sajnos késő. Vissza lehet persze gyömöszölni több ezer független orvost is a kamarába, de már nem lehet tőlük elvenni azokat a sikeres tapasztalatokat és módszereket, amiket a MOK nélkül értek el.

Ki fog derülni, hogy mi is valójában a kamara. És az érdekvédelem ettől függetlenül fog tovább lépni a saját civil útján. És nincs messze az idő, mikor az orvosokat e szervezetek a kamara ellenében kell majd megvédjék.

A kamara az orvosok börtöne, tisztségviselői a fizetett börtönőrök. És persze mindig van, aki kapható efféle feladatra. Nyilván most is lesz. A MOK újkori 16 szégyenteljes éve alatt semmi nem volt jobb az egészségügyben, mint a MOK nélküli hosszú évtizedekben. Anakronizmus. Rács helyett jó.

Vannak persze országok, ahol jól működik, de ezek demokratikus országok, és a kamarai hagyományok 90 évesek. Ráadásul ezek a kamarák eredményesek. Van értelme a dolognak. Nálunk semmi. Mi fényévekre vagyunk ezektől. És nem hiszem, hogy nálunk jó törvény készül, bár egyelőre mindenki titkolja.

Vajon miért?

KASSZAORVOSI SZERVEZET

írta Giulio

Nem sumákol. Nem titkolózik. Dolgozik, és erről minden tagot tájékoztat. Ezt nevezzük érdekvédelemnek a gyakorlatban. Például ezért sincs szükségünk a MOK-ra.

Ma reggel kaptam:

Dr. Becker Pál
főigazgató
Állami Számvevőszék
Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság
1052 Budapest, Apácai Csere János u. 10.


Tisztelt főigazgató úr!


A háziorvosi ellátás működésének és pénzügyi feltételrendszerének ismereteink szerint előkészítés alatt álló ellenőrzésével kapcsolatban kérem, engedje meg, hogy az alábbiakban foglaljam össze a több száz háziorvost tömörítő Kasszaorvosi Szervezet felvetéseit, egyúttal felajánljam együttműködésünket a vizsgálat során.
Az alábbi összegzésben a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) ellátás forrásbiztosításának néhány problémás pontjára hívjuk fel a figyelmet, amelyek alapvetően befolyásolják a közösségi források hasznosulását.

1. A települési önkormányzatok mint az ellátási kötelezettség címzettjeinek szerepe

A háziorvosi ellátás biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az Ötv.-ből és az Eütv.-ből fakadó kötelezettség a gyakorlatban rendkívül változékony önkormányzati szerepvállalásban ölt testet. A jellemzően vállalkozóként működő háziorvosok által használt rendelőhelyiségekért van, ahol bérleti díjat kér az önkormányzat, másutt nem. Hasonlóképpen az egyéb költségek (közmű, takarítás, felújítás) stb. fedezése is változatos. Ilyen körülmények között nem garantálható az állami/társadalombiztosítási források hatékony felhasználása, mivel az önkormányzati szerepvállalás elégtelen mértéke veszélyeztetheti a háziorvosi ellátás fenntarthatóságát.

2. A háziorvosi szolgáltatók működési formája

A szolgáltatók túlnyomó többsége vállalkozó/vállalkozás. Ez, többek között, az egészségbiztosító által történő ellenőrzések során okoz gyakorlati problémákat, mivel a finanszírozó nem tartja megfelelőnek a vállalkozások által alkalmazott eredményszemléletű számvitelt az E. Alapból származó források felhasználásának bizonyítására, ehelyett pénzforgalmi alapon ítéli meg a forrásfelhasználást.

Álláspontunk szerint a jogrend egyelőre nem tudta megfelelően kezelni a társadalombiztosítási források felhasználása és a vállalkozói működési forma közötti feszültségeket, ebből az adódóan újra és újra olyan súlyos adózási és egyéb konzekvenciákat is érintő alapkérdések merülnek fel, hogy árbevételnek tekinthető-e egyáltalán az egészségbiztosítási finanszírozás stb.

Egységes iránymutatásra volna szükség a társadalombiztosítási finanszírozás felhasználásával kapcsolatban elvárható intézkedésekkel, adminisztrációval kapcsolatban.

3. Az egészségbiztosítási szolgáltatási csomag meghatározásának anomáliái

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az E. Alapból finanszírozott szolgáltatásokat az állami finanszírozású ellátások központi költségvetésből átvett fedezetével együtt, egységesen kezeli, azonban az állami források és a háziorvosok által ellátott állami feladatok között nincs az egészségbiztosítási finanszírozási szabályokhoz hasonló megfeleltetés, az állam által fedezett kötelező védőoltások, anya- és csecsemővédelmi feladatok stb. finanszírozási tételei nem érhetők tetten a háziorvosok által kézhez kapott elszámolásban.

Ezen túl a kormányzat kénye-kedve szerint, a munkaráfordítás figyelmen kívül hagyásával történik egyéb, a biztosítási csomagon túli ellátások ellentételezésének meghatározása, ld. a nem kötelező védőoltások elvégzéséért kérhető maximális összeg oltóanyagért fizetendő díjhoz való horgonyozását, illetve térítésmentes rendelkezésre bocsátás esetén az E. Alapból történő finanszírozás előírását. A vonatkozó költségvetési és finanszírozási szabályok egységességének, az ellátott feladatokhoz rendelt megfelelő források átláthatóságának megteremtését feltétlenül elvégzendő feladatnak tartjuk.

Ezúton felajánlom, hogy amennyiben a háziorvos-társadalom gyakorlati tapasztalatai és számos szerződéskötési, hatósági, bírósági és egyéb jogi eljárásban szerzett jártasság alapján vizsgálatuk során számítanak a Kasszaorvosi Szervezet támogatására, mindenkor munkatársai szíves rendelkezésére állunk.

Szeged, 2010. szeptember 28.

Dr. Borsi Éva
elnök
Kasszaorvosi Szervezet
6720 Szeged, Károlyi u. 4.

ÉGER ISTVÁN NAGYOT BUKOTT

írta Giulio

2 komment

A MOK elnöke rendesen leszerepelt tegnap a WebDoki portálon tartott élőfórumon.

Kiderült hogy szinte senki nem lelkesedik azért, amit a MOK előad, és azért az újfajta kötelező kamaráért sem, aminek jelenlegi legvalószínűbb célja Éger Istvánnak, (áldassék a neve,) az ő drága családjának és érdemeiken felül jól fizetett kegyenceinek az eltartása a legfontosabb, a megemelt taglétszám következtében összeharácsolható plusz pénzekből. Ugye mire jó a kötelező tagság?

Persze biztosan megígérték neki a FIDESZ vezetői, megértem én, hűséges csatlósként ugatott évekig, csak baromira kilóg a lóláb. Ehhez képest tegnap este elég hamar lelépett, mert senki nem szerette.:-)

Meg mondott is elég sok gagyi dolgot, (elmentettem), úgyhogy inkább majd a minisztériumot kell kérdezni sok mindenről, de nem a MOK, hanem a Kasszaorvosi Szervezet keretein belül.

Na az nem egy kapzsi maffia, az nem pénzbehajtásra szakosodott intézmény, hanem kőkemény, valódi érdekvédő csapat. Nem véletlenül ijedt meg a MOK elnöke már akkor, amikor megalakult. Ugyanis, ellentétben a MOK-kal, a KSZ működik, és érdeket véd. Eredményesen. És persze felmerül a kérdés, hogyha NEKEM már van egy működő, olcsó és hatékony önkéntes érdekvédő szervezetem, akkor vajon nekem van-e szükségem a Magyar Orvosi Kamarára, vagy egyszerűen csak a Kamarának az én pénzemre?

Hát ezért ideges az elnök, és ezért nem is kellett senkinek a tegnap esti duma. Tanulságos a dolog.

Felülről szervezett érdekvédelem nincs, ezt Orbán is tudja nagyon jól. És mi is tudjuk, hogy tudja. Az a szocialista szakszervezet volt. Inkább a cigánybűnözéssel kellene foglalkozni...nincs sok időnk. Pintér megmondta.

A FAKOOSZ javaslatai az

egészségügy megmentése

ügyében

2010. szeptember 17.

"Komoly gond, hogy a háziorvosi rendszer orvosainak egyharmada megközelítette vagy túllépte a nyugdíjkorhatárt…

Az új kormánynak vállalnia kell, hogy javítja a család-orvosi praxisok finanszírozását és megőrzi annak reálértékét. Támogatnunk kell a fiatal orvosok praxishoz jutását…

Fontos, hogy az egészségügy finanszírozása a jelenleginél egyszerűbb, kiszámítható, évekre előre tervezhető legyen. Meg kell teremteni, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat értékükön, eredményorientáltan finanszírozzuk."

Részletek a Kormányprogramból, 2010. május

"Most tehát nem az egészségügy megmentését várjuk prioritásként a kormánytól, mert azt megtettük mi, hanem az egészségügyben dolgozók kárpótlását és megmentését, tisztes megbecsülését, ha másért nem is, de az elszenvedett veszteségekért mindenképp."

Radikális és azonnali változásra van szükség.

Az egészségügy jelenlegi siralmas helyzete már nemzetbiztonsági problémát és fenyegetettséget jelent. Az egészségügy - ezen belül az első vonalbeli háziorvoslás - nemzetstratégiai kérdés.

Egészséges társadalom nélkül minden más gazdaság- és oktatásfejlesztési program halálra van ítélve, az ország, a nemzet jóléte nem érhető el, egészségügyi és gazdasági katasztrófához vezethet. Ezért a válságkezelésben az egészségügynek valós, nem csak retorikai szinten megvalósuló prioritást kérünk. Nem más társadalmi területek rovására, hanem épp ellenkezőleg: érdekében.

Ennek elmaradása esetén pár éven belül egészségügyi sivatagok alakulnak ki az országban, mivel a háziorvosok magas átlagos életkora, az évek óta elmaradó utánpótlás és a mindezekkel párhuzamosan gyorsuló orvos-elvándorlás miatt egyszerűen NEM LESZ aki gyógyítson. Ez pedig nemzettragédiához vezet.

A FAKOOSZ üdvözli, hogy ez év márciusi Kőkapui Nyilatkozatában (http://fakoosz.ewk.hu/kokapu) megfogalmazottaknak megfelelően:

- a Kormányprogram is stratégiai kérdésként tekint az alapellátásra;

- a minimumfeltételek biztosítására vonatkozó jogszabály alkalmazása elhalasztásra került, illetve

- történtek gesztusértékű lépések az orvos-utánpótlás biztosítása érdekében. (rezidens-rendelet módosítása, hiányszakmák rezidensi bérpótléka);

- fontosnak tartjuk, hogy megkezdődött a szakmai kollégiumokról szóló jogszabály felülvizsgálata, a rendszer új alapokra helyezése;

- érdemi lépésnek tekintjük a tevékenységünket ellenőrző revizorok (APEH, OEP, stb.) anyagi érdekeltségének megszüntetését a bírságok kiszabásában.

- lényeges előrelépésnek tekintjük, hogy a FAKOOSZ májusi módosítási javaslatát (https://www.doki.net/tarsasag/mok//hirek.aspx?&nid=13749) a Büntető törvénykönyv szigorítására az egészségügyi dolgozók fokozottabb védelme érdekében mára már a Kormányzat is kezdi elfogadni és várhatóan megvalósul ez a kérésünk is;

- üdvözöljük a deregulacio.hu honlap elindítását a jogszabályi káoszból való kiszabadításunk érdekében.

Mindezek az egyébként előremutató döntések sajnos még nem elégségesek a helyzet normalizálásához, az időzített bombák tovább ketyegnek. Ezért a FAKOOSZ továbbra is szorgalmazza:

1.Az egy főre fordított egészségügyi kiadások jelentős emelését. A nemzeti jövedelemből a jelenleginél jóval nagyobb részarányt kérünk az egészségügy finanszírozására - ezen belül is elsősorban a természetbeni ellátásokra - bocsátani. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséből minden nem oda tartozó tételt (pl. GYED, szociális jellegű tételek, útiköltség-térítés, stb.) törölni kell. Az alap- és szakellátás finanszírozásának jelentős mértékű emelése alatt a jelenlegi szint legalább kétszeresére történő emelését értjük, a tényleges, szinte minden esetben államilag determinált költségek figyelembe vételével. (pl. tevékenységre jellemző kereset, mint kötelező adó- és járulékalap, kötelező eszközjegyzék, stb.) Ezt követően 2015-ig elérendő célnak tekintjük az EU-átlag elérését. Az előkészítés alatt álló ún. "életpálya modell" többletforrások nélkül öncélú papírgyártás.

Mindenképpen szükségesnek tartjuk évente az OEP és az alapellátók között az ártárgyalások lefolytatását az érintett érdekképviseletek bevonásával.

2. Elkerülhetetlennek tartjuk az önkormányzatok érdemi részvételét a duális finanszírozásban. Ez ne abban valósuljon meg, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozzák az iparűzési adón keresztül az önkormányzatokat, hanem az önkormányzatok teljesítik az alapellátás felé törvényes kötelezettségeiket. Ezért kezdeményezzük a helyi iparűzési adó vonatkozásában a többi közszolgáltatóval (pl. posta, szennyvíz, stb.) azonos módon történő kezelésünket, azaz amennyiben az alapellátásból (OEP szerződés + ügyeleti díjak) származó bevételeink az adott vállalkozásban meghaladják a 75 %-os szintet, legyen alanyi jogon iparűzési adómentes a praxis.

3. Mindaddig, amíg a finanszírozási rendszer "felülről zárt" kassza, addig a teljesítményelvű finanszírozás bármi nemű erőltetése nem más, mint az alapellátók arra kényszerítése, hogy adminisztratív eszközökkel egymás zsebéből "lopják ki" a pénzt. Ezért az ún. indikátor rendszer működtetését csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak, ha egyértelmű szakmai és pénzügyi szabályozás mellett, érdemi külső forrás bevonásával valósul meg.

4 Az ellátás színvonalának emelése, a preventív tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében a jelenlegi finanszírozás további 50 %-os emelése szükséges ahhoz, hogy minden praxisban a háziorvos mellett legalább 2 fő egészségügyi szakdolgozó alkalmazása váljon lehetővé, ez mint szakmai minimumfeltétel, kapjon jogszabályi és finanszírozási megerősítést is. Így mintegy 3000 új munkahely teremtése - összhangban a kormányprogram célkitűzéseivel - válna lehetővé, elsősorban az amúgy is hátrányos helyzetű térségekben. A létszámemelés a szakmai színvonal növelésén túl azért is szükséges, hogy a dolgozók számára a törvényes szabadidő is biztosítható legyen.

5. Méltányolható elvárásunk, hogy az APEH által az egészségügyi járulékok ellenőrzése során feltárt jogkövetkezmények alapján behajtott bírságokat, késedelmi pótlékokat az egészségügy finanszírozására fordítsák. Fontosnak tartjuk, hogy a TAJ-szám ellenőrzésnek érdemi következményei legyenek, az egészségügyi ellátó rendszer "potyautasainak" általunk elvégzett kiszűrése ne csak az íróasztalnak történjen.

6. Továbbra is szorgalmazzuk az OEP finanszírozási szerződései diktátum jellegének felülvizsgálatát. Az ellátottak érdekeit szolgáló hosszú távú kapcsolatunk csak kölcsönös korrektség mentén valósítható meg. Ezért alapvetően stabil és kiszámítható, a valós költségeket figyelembe finanszírozást várunk el. Államilag elrendelt többlet- vagy kampányfeladatot - katasztrófahelyzet kivételével - csak a szakmával történt előzetes egyeztetés és az ahhoz kapcsolódó forrás előzetes rendelkezésre állása esetén vagyunk hajlandók a jövőben ellátni. Az OEP párhuzamos, a hatályos adó- és számviteli jogszabályoknak, a jóhiszemű szerződéses partneri viszonynak ellentmondó, ellenőrzéseit haladéktalanul be kell szüntetni. Pénzügyi, gazdasági szabálytalanságok feltárására és szankcionálására az APEH elegendő eszközzel rendelkezik.

7. A jelenlegi 3 hónapos átfutási időt az OEP kifizetések tekintetében az üzleti életben szokásos 8-10 napra kell leszorítani. Ne a háziorvosi vállalkozások kényszer-hitelezzenek az állami költségvetésnek. Legyen vége a kifizetések tényleges időpontjának variálásával a költségvetési trükközésnek. Ez ugyanis jelentős, előre ki nem számítható adózási hatást gyakorolhat az alapellátó vállalkozásokra.

8. Mindenképpen elkerülhetetlen a háziorvosi praxisokra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata (dereguláció!) - még ebben az évben - különös tekintettel arra, hogy adott tevékenységet ki és milyen forrásból finanszíroz, az adott feladat ellátására ki jogosult és köteles értékalapú szerződést kötni a praxissal. (lásd: pl. önkéntes és kötelező védőoltások.) Évek óta rendezetlen kérdés pl. hogy az OEP "támogatást ad" a praxisnak, vagy "szolgáltatást vásárol" a biztosítottak javára, melynek súlyos adójogi konzekvenciái lehetnek.

9. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása mellett legalább ugyanakkora súllyal szerepeljenek a humánerőforrás megtartására, fejlesztésre irányuló, fenntartható működést biztosító uniós és hazai pályázati források. Ennek keretében javasoljuk, hogy az Új Széchényi-terv keretében legyen pályázati lehetőség az 5000 fő alatti kistelepüléseken háziorvosi szolgálati lakások, rendelők építésére, felújítására, az e falvakban, kisvárosokban élők köréből történő kiválasztáson alapuló egészségügyi szakszemélyzet képzésére.

10. Továbbra is kiemelt célnak tartjuk a fenyegető társadalmi katasztrófa elkerülése érdekében az orvos és egészségügyi szakszemélyzet utánpótlásának biztosítását, ennek érdekében többek között a praxis-jog tényleges piaci forgalmának megteremtését, majd ezt követően a mobilitást elősegítő állami Praxis-alap létrehozását. Ennek érdekében javasoljuk a praxis-jog értékesítéséből származó esetleges jövedelem adómentessé, illetve a praxisjog vásárlás illetékmentessé tételét (legalább 5 év folyamatos működés után).

11. A pácienseink színvonalas és hatékony ellátása, az indokolatlan költségek csökkentése, a betegutak rövidítése érdekében - adatvédelmi garanciák mellett - szükségesnek tartjuk az OEP, az ÁNTSZ, a kórházak és a háziorvosok információs rendszereinek összekapcsolását.

12. Elkerülhetetlen továbbra is a betegjogok és kötelezettségek tisztázása - kinek, mi jár, egészségbiztosítási alapcsomag, betegkötelezettségek, működőképes ösztönző és szankciórendszer kialakítása.

13. A kötelező kamarai tagság visszaállítását csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak, ha a Kamara érdemi jogosítványokkal, kompetenciákkal kerül felruházásra, működése állami beavatkozástól mentes lesz.

14. Továbbra is sürgetjük a jogszabály-előkészítés során a szakmai civil és érdekvédelmi szervezetek érdemi bevonását.

15. A biztosítottak és a gazdaság érdekeinek megvalósítása érdekében született javaslatainkról ismételten tárgyalási készségünket és akaratunkat fejezzük az új kormányzattal, Országgyűléssel a részletekről. Ezért javasoljuk - az egyedi tárgyalások mielőbbi megkezdése és állandósítása mellett - az OÉT mintájára egy Egészségügyi Érdekegyeztető Tanács létrehozását, az érintett kormányzati, érdekvédelmi, betegjogi, önkormányzati, valamint munkaadói, önkormányzati szervezetek bevonásával, az egészségügyi érdekegyeztetés intézményesítését.

Amennyiben az általunk felvetett kérdésekre rövid időn belül megnyugtató válasz és megoldás nem érkezik, társadalmi katasztrófai is bekövetkezhet, melyért a felelősséget az egészségügyben működő intézmények, vállalkozók, dolgozók vállalni nem tudják.

2010. szeptember.

A FAKOOSZ ELNÖKSÉGE

Tisztelt Praxisblog!

Előre is elnézést kérek a hosszú levélért, mert ugyan még nem tudom melyik végéről kezdjem a 4, lassan 5 éve tartó kimondhatatlan dühöm levezetését, és nyilvánosságra hozatalát azt tudom hogy hosszú lesz. A gyógyszerek dózisát a lent leírt okok miatt emlékezetből írom, és mivel teljesen laikus vagyok nem biztos hogy nem irreálisak a számok. Kérem ne vegyék csúsztatásnak, nem célom, és vegyék figyelembe hogy már lassan 4 éve történt, egy számomra még mindig felfoghatatlan eseménysorozat kapcsán. köszönöm.

Az eset 4, lassan 5 éve történt, én akkor 21 éves voltam, a férjem pedig 24. Azon a nyáron, 2006-ban összeházasodtunk, elég fiatalon, gondtalanul tekintettünk a jövőre.

A férjem aztán szeptember elején kapott egy hasmenős vírusnak látszó dolgot, levert volt, és étvágytalan. Első körben nem akart orvoshoz menni, mert gondoltuk az iskolában szedte, össze ahol akkortájt angolt tanított. Bekapott pár széntablettát, és vártunk. Eltelt pár nap, akkor már görcsei lettek, és fátyolos sárgás réteg ült a szeme köré. Vasárnap elégeltem meg a dolgot, és hívtam az ügyeletet, gondoltam adnak neki valamit, amitől holnapig lábra tud állni a további kivizsgálásokhoz. Nem így lett. Az ügyelet azonnal hívta a mentőt, ami a Szent László Kórház fertőző részlegére szállította a férjemet.

Az ügyeletes orvos hangnemében egy kiképzőtiszttel volt egyenértékű, elkezdte faggatni a férjemet. Alkoholfogyasztás, szexuális élet, drog, stb. A válasz mindenre nemleges volt, normális konszolidált életet éltünk. Csak ezt valamiért nem akarták elhinni nekünk elsőre. Meg másodjára sem. Természetesen a vasárnap este úgy telt, hogy még egy infúziót se, vagy egy fájdalomcsillapítót sem kapott, ennyi erővel otthon is maradhattunk volna. Viszon így tönkretettük az életünket.

Másnap a fertőző részlegen megjelent orvoscsapat vizitálni kezdte a betegeket. Maszk, és kesztyű, és minden nemű sallang nélkül. Le is vették a férjemtől a vért, másnapra ki is jött az eredmény hogy nincs se Hepatitis A-B-C-je sem nem HIV pozitiv, és nagyjából semmilyen beazonosítható vírust nem találtak nála. Ekkorra viszont már teljesen besárgult, és kiszáradt mert minden kijött belőle. Ezután kértem őket hogy mivel szemmel láthatólag nem fertőző beteg, ne legyen a fertőzöttek között.

Jól van, pont van egy szobánk, de hát annak ára van, 50 ezer forint. Mennyi? Kérdeztem én akkor 2006-ban, mikor ez egyhavi lakbérünket tette ki.Gyorsan kölcsönkértem a családomtól, -21 éves egyetemista voltam ugye- az összeget, és rohantam ahogy csak tudtam a kórházba. Át is tették egy privát szobába még aznap. A labor alapján súlyos májfunkciózavart állapítottak meg, és annyit közöltek hogy nem vírusos és nem is toxikus eredetű.

A billirubin érték nagyon magas volt, ezért közölték hogy az infúzió mellett, nagy dózisú szteroidot fognak neki adni. Mivel korábban sosem szembesültem semmilyen kórházi esettel, szemrebbenés nélkül fogadtam el azt amit mondtak. Ekkor a főorvos közölte hogy az is lehet hogy autoimmun betegséggel állunk szemben, de OLYAT Ő MÉG CSAK NŐKNÉL LÁTOTT, tehát nem tartja valószínűnek.

Megkezdték a szteroid adagolását, a férjem, aki egy nagyon akkurátus okoskodó alkat egyébként, elég sokat tudott a szteroidokról, és nagy "nerd"-ként lenézve gondolt minden "gyúrósra" aki ilyenekkel él.

Szóval félt is a mellékhatásoktól,de részletesen kikérdezte az orvost hogy ekkora dózisnál mire számítson. Mivel amerikában nőtt fel, (tehát kettős állampolgár) nem nagyon értette az olyan szavakat hogy vizelet, széklet nyilván otthon senkinek nem így hívja az anyukája ezeket a dolgokat. ő márpedig csak konyhanyelven beszélt magyarul. Az orvos, aki már akkor közel egy hete kezelte, minden alkalommal 5 ezer forintot kért vizitenként, mondván angolul ennyi. Ez gyakorlatban úgy nézett ki hogy amit mondott, lefordítottam angolra, ő meg bólogatott hogy yes yes.. ekkor jártunk 100 ezer forint körül, nővérekkel, mindennel együtt.

Eladtam a laptopomat és vártam a javulást. viszont ehelyett ugye 2006 őszét írva más dolgokról értesültem minden reggel a látogatásokkor. Az orvosok a betegek füle hallatára az orvosiban CIGARETTÁZVA, kávézva vitatták meg az aktuálpolitikát, és kaján vigyorral a képükön járkáltak a betegek között, nagyjából fittyet hányva rájuk.(itt jegyezném meg, remélve hogy az olvasók nem ezen fognak lovagolni, mert nem szándékom ilyen irányba gúnyolták ki. ha ennyit tettek volna csupán, higgyék el említésre se lenne méltó a dolog. mindenki azt gondol orvosként is, ami neki tetszik, szóval nem egy ilyen mártírkodás akart lenni)

A folyosón zokogó hozzátartozók vették tudomásul napról napra hogy ennyi, nincs tovább. Az orvosunk autóját megrongálták, vagy ellopták, nem tudom végül, de bejelentette hogy sürgős intéznivalói miatt nem jön pár napig, de a kezelés folytatódik. A férjem pedig egyre rosszabb bőrben volt. Nyugtalan lett, sebesre vakarta a bőrét, a sárgaság mintha már zöldes árnyalatúra váltott volna, ingerülten csapkodott, és továbbra is hasmenése volt. Az étrendje májregeneráló jellegű volt, tehát mézes, cukros dolgokat kértek hogy hozzak, ők is mákostésztát, és süteményt adtak neki. Az állapota egyik napról a másikra rohamosan romlott. a leletei alapján a billirubin csökkent ugyan, viszont a GPT, GOTT minden egyre rosszabb mutatókba szökött át. És egyre ingerültebb lett.

Egy csütörtöki napon bementem hozzá, de közölték hogy elhagyta a kórházat, saját felelősségre. Zárójelentés nélkül. Gyógyszerek nélkül. Gyanús volt ez így nekem, ő nem az a fajta ember aki csak lelépne. hívtam telefonon, összefüggsételenül beszél, és közli hogy szineket lát, és az a sejtése hogy megmérgezték. Akkor abban a percben mondjuk összeomlottam lelkileg, hogy mi történt a férjemmel, a szerelmemmel, de minden erőmet latba vetve rávettem hogy visszajöjjön a kórházba. Megint egy újabb hiba. Ők ekkor közölték, hogy a férjem ön és közveszélyes, az állapota STABIL, ezért átadják a SOTE pszichátriájának. Zárójelentésben beírják hogy a zárt osztályra, nekem a szemembe pedig hogy neeem nem a zártra. minek?

Másnap megyek be a pszichátriára, és a hatágyas zárt részlegen, hetedikként középen fekszik a férjem. A szeme fennakadva, a szájából folyik a nyál, nem reagál, nem ismer fel. Elkérem a kórlapot, látom hogy a billirubin megint nagyon magas. Kitakarom, látom hogy új ágynemű kell neki, vállat vonnak hogy majd csak reggel. Nézem milyen gyógyszert kap. Haloperidol kúrát. Ekkor, felhívtam az orvos ismerősömet, és elkezdtem rimánkodni hogy jöjjön, és csináljon valamit, mert meg fog halni a férjem úgy érzem.

Eljött az orvos ismerősöm, hozott 25 ezer forintot, a férjemet megfürdethettem, és kapott tiszta ágyneműt. Beszélt a pszichátrián ügyeletes doktornővel, aki közölte hogy nem tud mit tenni, a férjem hallucinál színeket lát, és hangokat hall. Ekkor ránézett az ismerősöm a kórlapra, és látja hogy (AZT HISZEM) 200 mg szteroidot kap gyakorlatilag 2 hete, mindenféle csökkenés nélkül, emellé pedig nagy adagban 100 mg haloperidolt. Kérte hogy vegyék figyelembe a májgyulladást, és csökkentsék az adagot, de semmilyen jelentőséget nem tulajdonítottak neki. Én zokogtam a tehetetlenségtől, az osztályon fekvő mániákus depressziósokkal együtt, egy nővér, még gúnyosan oda is vetette hogy mennyire beleillek a képbe.

Ekkor szóltam a főorvosnőnek, aki megértéssel fordult hozzám, és megígérte hogy tesz az érdekemben. A férjem ekkorra már nem tudta megmondani a nevét. Másnap mondta a főorvos, hogy nem tehet semmit, mert a pszichátriáról nem vesznek csak úgy át betegeket máshova, ÉS A FÉRJEM KÓMÁBAN VAN.

Megkérdeztem mennyi, és azt mondta adjak 25 ezret a férjemet kezelő orvosnak, meg álljak a sarkamra, hogy márpedig betegjogi képviselőhöz fordulok. Az orvos, aki éppen kényszertáplált a folyosón egy magán kívül örjöngő nőt, úgy hogy a hajánál fogva rángatta, kinevetett mikor fenyegettem. Ekkor elfutott a méreg, bevágtattam a betegjogihoz, akinek közöltem hogy egy amerikai állampolgárt tartanak fogva a zárt osztályon,kómában van, és a diplomáciai segétségért fogok folyamodni ha azonnal nem kapom meg a megfelelő segítséget. nem tudom mi szállt meg ott egyébként azóta sem. Azonnal időpont a kórház igazgatójával, másnap átvétel a SOTE1 belre. Ott rögtön vérvétel, és hát egy addig számomra ismeretlen eszköz a vércukormérő is előkerült. Kiderült hogy a férjemnek abban a percben 22-es volt a cukra. ekkor azonnal elfelezték a haloperidolt, mivel azonnal abbahagyni nem lehet az ilyesmit, és lenyomták a szteroidot, és sürgősen kapott inzulint. Megkérdeztem mennyi, azt mondták hogy hozzak egy szép csokor virágot a pultra.

A kezelés ezek után hetekig tartott. Egy idős professzor kezdett vele foglalkozni, napról napra javult az állapota, és tért vissza bele lélek. Elkérték a Lászlóból a kórlapokat, ahol kiderült hogy napi rendszerességgel váltogatták a szteroid dózisokat, egyszer-kétszer össze is cserélték egy másik beteggel, volt hogy valaki beírta hogy lázas-nekem ilyenről sosem szóltak, és a férjemnek sem - kapott lázcsillapítótól elkezdve vízhajtón át mindent.
véletlenül.

A betegség konkrét okát nem tudtuk kideríteni. A professzor által csinált biopszia eredménye teljesen irreleváns, ismeretlen eredetű májgyulladás. Viszont az autoimmun hepatitisz tesztje pozitiv lett, így a szeptemberben kórházba került ember márciusban került olyan szintre hogy immunszupresszánssal kombinálhatták a kezelést.

A kórtörténetben tehát SZEREPEL:

Ismeretlen eredetű májgyulladás.
Szteroid indukálta diabétesz
Szteroid indukálta pszichózis
Autoimmun Hepatitisz

Szerencsére a kitartó önfegyelemnek, azóta inzulinra nincs szükség, csak szénhidrátkontrollra, az immunszupresszáns mellett naponta 2 mg szteroidot szed, már egy éve. Ha azt nézzük sikersztori, hiszen él, a végén jó kezekbe került. Ha azt nézzük egy életre megnyomorították és nincs felelős,akkor iszonyatos düh. azóta az a részleg megszűnt a Lászlóban. Amíg volt, a betegjogi képviseleten egyébként ott annyi panaszos lézengett mintha pénzt osztottak volna. Ha azt nézem hogy az egyetlen helyem ahol nem kértek pénzt mentették meg a férjem életét azt mondom sikersztori. ha azt nézem hogy ez a hely az aki eltusolta, korrigálta a Lászlóban elkövetett sorozatos bakikat, mintegy védve az orvoskollégát olyan módon, hogy a mai napig nem hajlandók kiadni egyetlen, az üggyel kapcsolatos dokumentumot sem, azt mondom hányinger.

Ha azt mondom hogy 25 vagyok, és minden szál hajam ősz, elfog a sírhatnék.

Amennyiben az írás megjelenne a honlapon, és elötte Ön-Önök átszerkesztenék, megvagdosnák, kérem elötte küldjék el nekem azt a verziót. Ha arra gondolok, hogy a végső stádiumban lévp májcirrózisos gyuszi bácsi volt a lászló akkori betegei között az orvosok számára istenkirálynak titulálva, nem pedig Puskás Öcsi, aki szintén ott volt, és nem pedig egy 24 éves fiatal ember, törni zúzni tudnék haragomban, hogy hogy voltam olyan ostoba hogy szemrebbenés nélkül elhittem amit mondanak.

Mindenesetre én ott voltam, végig csináltam, és kibírtam. Ha nagyon érzelgős, akkor az azért van, mert azt mondják hogy ennek az 5 évnek kellene életem legszebb éveinek lennie.

Köszönettel,
Emilia

Új szereplő az érdekvédők között: elindult a Kasszaorvosi Szervezet

Önkizsákmányolásra kényszerítik a háziorvosokat

2010-09-24

Ugyan nincs nagy érdekvédelmi múltja, rendre előterjeszti javaslatait a vállalkozásban dolgozó orvosok gazdasági érdekképviseletére létrehozott Kasszaorvosi Szervezet. Dr. Borsi Éva, az egyesület elnöke azt mondja, véget kell vetni annak, hogy az ellátási zavarok és az átgondolatlan szabályozás következményeit mindig az orvosokra hárítsák. A Medical Tribune számára adott interjúban arról is beszél, miért látja kiszolgáltatottnak a háziorvosokat, s hogy az ágazatban további forráskivonástól tart, amit csak a betegek ellenállása akadályozhat meg.

– Kasszaorvosi Szervezet: már az elnevezés is azt sugallja, hogy a pénztárcájukra fókuszálnak.

– Az egyesület neve arra utal, hogy tagjai az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral állnak szerződésben. A megalakulásunknak nem titkolt célja volt, hogy az egyéni vagy társas vállalkozásban közszolgáltatást nyújtó orvosok gazdasági érdekeiért és jogbiztonságáért lépjünk síkra. A szervezetet 2007 elején a Magyar Orvosok Szövetsége mintájára a Magyar Orvosi Kamarán (MOK) belül próbáltuk létrehozni, ám miután ez nem sikerült, önálló egyesületet alapítottunk. A mamutszervezetek ugyanis nem tudnak hatékonyan rétegérdekeket képviselni, nem is ez a feladatuk.

– Azért van már több területi és országos érdekképviselet is, amelyeket igen hasonló célokra alapítottak. Ott van például az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége, a FAKOOSZ. A konkurencia inkább szétforgácsolja az erőket, nemde?

– Sem a MOK-nak, sem a FAKOOSZ-nak nem jelentünk konkurenciát . Tartjuk a kapcsolatot: megbeszéljük egymással a problémáinkat, írunk, olvasunk, tanácskozunk, majd minden marad a régiben. Mi nem avatkozunk bele, hogy mit, kinek, mikor, hogyan kellene tennie orvosszakmailag, nem foglalkozunk etikai kérdésekkel sem. Kifejezetten a vállalkozások nyomorát akarjuk csökkenteni, hasonlóan az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületéhez. Csak mögöttünk nincs egy különböző szakértőkből álló kiterjedt apparátus.

– Korábban úgy nyilatkoztak, hogy ezer taggal érhető el az a méret, amikortól már odafigyelnek egy szakmai érdekképviseletre. Hol tartanak?

– Közelítünk a négyszázhoz. Egyrészt az egyesület egy alulról jövő kezdeményezés, másrészt nagyon nehéz szervezni az orvosokat. Mi elsősorban az egész háziorvosi vertikumot érintő, mindannyiunkat egyaránt sújtó rendszerhibák ellen lépünk fel. Ehhez azonban az kell, hogy az érintettek felismerjék és szóvá tegyék ezeket. A vállalkozó háziorvosok érdekei ugyanakkor nem egyeznek teljes egészében, egy Borsod megyei kis falut nem lehet egy óbudai kerülettel összehasonlítani. Jellemzően a nagyobb városokban dolgoznak például a hobbi háziorvosok is, akik nem a praxisból élnek, hanem a magánrendelésből vagy a foglalkozás-egészségügyi megbízásaikból. Vidéken viszont előfordul, hogy az üzemegészségügyi bevételéből tartja fenn a praxisát a háziorvos. Egyébként az üzemorvoslás is egy olyan terület, ami jó példája a párhuzamos ellátásnak, s manipulációkra teremt lehetőséget. Akiknek a háziorvoslás nem a fő tevékenységük, azokat kevésbé izgatják azok a nehézségek, amelyeket mi viszont nem tudunk mivel kompenzálni, máshonnan származó jövedelemmel ellensúlyozni.

– No, most vesztett jó néhány potenciális egyesületi tagot. Ennyire savanyú a szőlő?

– Nem a kollégáktól irigylem a bevételüket! Az önkizsákmányolásra a működésképtelen rendszer kényszerít. Az elvégzett munkát meg kell fizetni, bárhol is végezzék, méghozzá értékén, az üzemorvoslásnak egyébként is történelmi gyökerei vannak idehaza. A visszás helyzetekért nem az orvosokat kell felelőssé tenni, hanem a szabályozást. A pazarlások feltárásával és többletforrások bevonásával lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tisztes megélhetésért az orvosok ne kényszerüljenek három mellékállásban dolgozni. Számos anomáliára rámutattunk már, miért nem működhet így tovább az ellátás, s valójában eddig sem működhetett volna.

– Mutasson rá néhány tényezőre.

– A háziorvosok tevékenysége leginkább a szokásjogon alapul, ami úgy sommázható: „legyen orvos a faluban.” Van számtalan jogszabály, ám azokban egyrészt sok a joghézag, másrészt nem tartják be őket vagy az ellenőrzésre hivatottak másként értelmezik azokat az egyes térségekben. Az alapprobléma az, hogy a háziorvosok döntő többsége vállalkozó, legalábbis amikor adózni kell, az elvárások alapján azonban inkább – anyagi és társadalmi elismerés nélküli – közszolga. Ez a hibrid lét elviselhetetlen. Elvileg szolgáltatási szerződés alapján dolgozunk, ám az OEP, tehát a másik szerződő fél annyit és akkor fizet, olyan formában és ütemezésben utal vagy von el, ahogyan akar, s az sem világos, hogy mit kell és mit nem kell(ene) megtennie az orvosnak. AZ OEP ugyan tavaly elkészítette a finanszírozás általános szerződési feltételeinek a tervezetét, ami végre némi elmozdulást jelent a hatósági fölérendeltséget tükröző egészségbiztosítói pozíciótól a törvény által megkövetelt szerződéses partnerség irányába, azonban továbbra is aszimmetrikus helyzetet tart fenn. Amint azt a Réthelyi Miklós miniszternek írt levelünkben is jeleztük, a tervezet nem rendezi megfelelően az adatszolgáltatás, a szerződésmódosítás, a vitarendezés, az ellenőrzés kérdéseit. Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnöke, mint ügyvédünk segítségével mi is elkészítettünk egy tervezetet, amelyet az alapellátók tárgyalási alapnak el tudnak fogadni. A társadalmi vitára előterjesztett tervezet nem ilyen.

– Kritizálják az ellenőrzések rendszerét is. Pedig amint hírlik, abból jócskán kijut majd ezt követően is: bejelentették, hogy januártól az Állami Számvevőszék munkatársai is beülnek a váróba, hogy kontrollálják, hogyan dolgoznak a háziorvosok.

– Akkor megállapíthatják majd, hogy a magyar háziorvos 1997 óta nem a szerződés szerinti ellátást nyújtja. Azóta nem fizetik meg ugyanis azt a rengeteg tevékenységet, amit elvárnak tőlünk. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott háziorvosi ellátásba ugyanis nem tartozik bele a járványügyi, a szakértői vagy a népegészségügyi tevékenység, ezeket a központi költségvetésből kell fedezni, ám az elszámolási dokumentumokban nálunk nem jelentkezik semmilyen költségvetési támogatású bevétel. A legvérlázítóbb példa a védőoltások rendszere: a gyógyszercégeknek kifizetnek az oltóanyagért milliárdokat, az orvos meg adja be ingyen, a szakmai felelősségbiztosítása terhére vállalva a kockázatokat. Az ÁSZ megállapíthatja azt is: diszkrimináció, hogy a háziorvosok nem számolhatják el például autójuk amortizációs költségeit, vagy hogy az országban sok kolléga ingyen dolgozik akkor, amikor a kötelező rendelkezésre állási idő lejárta, valamint a központi orvosi ügyelet esti szolgálatba lépése közötti időszakban ellátja a sürgős eseteket. De tartok attól, hogy a revizorok nem ezekre a tényezőkre fognak odafigyelni, hanem a további forráskivonást előkészítendő például a betegbeutalások kapcsán háziorvosi „pazarlásokat” fognak leleplezni. Ez pedig ismét nem a jogszabályoknak megfelelően eljáró háziorvosok hibája, hanem rendszerhiba. Szeretnénk elébe menni a dolgoknak, ezért a közeljövőben egy átfogó elemzést fogunk átnyújtani az ÁSZ-nak, amiben rávilágítunk az ellentmondásokra.

– Az egészségbiztosítási pénztár ellenőrzéseivel sem voltak kibékülve.

– Igazából nem értjük, miért minden szervezet és hatóság a háziorvosok állandó és folyamatos ellenőrzését tartja a legfontosabb feladatának. De tegyék, ezek szerint már nincs ennél nagyobb probléma a magyar gazdaságban, illetve az egészségügyben. Viszont elvárnánk, hogy a szolgáltatói szerződések alapján, jogszerű, egységes ellenőrzési gyakorlat szerint végezzék a revíziókat, s ne legyenek régiónként eltérő értelmezések. Kidolgoztunk egy általunk korrektnek ítélt ellenőrzési módszertani javaslatot is, s várjuk, hogy kíváncsi legyen rá valaki.

– Ígéret van rá, hogy a deregulációban a szakmára támaszkodnak.

– Mi ezt is komolyan vettük, hiszen nekünk a mindennapjainkat, azaz a betegellátást lehetetleníti el a túlszabályozottság, a következetlenség, a jogbizonytalanság. Nyárra ígérték a javaslatokat összegyűjtő honlapot, szeptember közepét írunk, még mindig nem történt semmi. A minisztériumba júniusban eljuttatott levelünkre a mai napig nem érkezett válasz. Jelzésértékűnek tartjuk, hogy az önkormányzati választások előtt azt a szervezetet negligálja a minisztérium, amelynek tagjai az önkormányzatok kötelező egészségügyi feladatait vállalták át és látják el egyre mostohább körülmények között. Ezt a politika mindaddig megteheti, amíg a választók hagyják.

– Mit kellene tenniük a választóknak?

– Nem szabadna belenyugodniuk abba, hogy évről-évre rosszabb ellátást kapnak. Egy kiszolgáltatott páciens persze ritkán mer szólni, s legfeljebb a saját orvosával veszhet össze, ám érdemi változás nem lesz addig, amíg a betegek nem jelzik elégedetlenségüket. A betegek türelme a kulcsa mindennek: amíg fogcsikorgatva bár, de eltűrik az egyre hosszabb várólistákat, a kevés orvos miatt egyre hosszabb várótermi várakozásokat, csak rosszabb lesz a helyzet. Nem elég az érdekképviseleteknek teleírni a siratófalat és egymás közötti panasznapokat szervezni. Be kell látnunk: legfontosabb és legnagyobb számú szövetségeseink a betegek, a változásokhoz nekik kell felemelniük a hangjukat.

Életút

Dr. Borsi Éva szegedi háziorvos 1979-ben Szegeden a SZOTE orvoskarán szerzett diplomát, majd 1983-ban a SZOTE Gyermekgyógyászati Klinikán tett csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgát; képesítései 1996-ban szakközgazdász diplomával bővültek. 1994 óta foglalkozik érdekvédelemmel, 1996 és 2001 között a Háziorvosok Csongrád Megyei Egyesülete PHARE Forrásközpont projektmenedzsere, 2006-ig tagja volt a MOK Díjtétel-egyeztető Bizottságának és Közgazdasági Bizottságának. 2007-es megalakulása óta a Kasszaorvosi Szervezet elnöke. A Medical Tribune számára adott interjúban arról is beszél, miért látja kiszolgáltatottnak a háziorvosokat, s hogy az ágazatban további forráskivonástól tart, amit csak a betegek ellenállása akadályozhat meg.

B.Papp László

http://www.medicalonline.hu/search.php?searchType=article&search=1