A paleo táplálkozás véd a cukor-és szív-és érrendszeri betegségekkel szemben

Egy „őspaleós” tapasztalatai

Az első paleolit étrendi kísérletet William Banting vészesen elhízott londoni üzletember folytatta le saját magán az 1860-as években. Tapasztalatait az 1863-ban kiadott „Levél a testességről, a közérdekűnek címezve” füzetkében foglalta össze. Először ugyan próbálkozott a Lancet orvosi lapnál, majd felbuzdult azon, hogy a Cornhill Magazinban olvasott egy cikket az elhízásról, de mindkét lap elutasította azzal, hogy mit érthet ő az elhízáshoz. A történet örök: a tekintélyek tévedése mindig értékesebb, mint a névtelenek valódi felismerései. Harminc éves korától 65 éves koráig folyamatosan hízott, és 165 cm-es magasságához képest 91.7 kg-ot nyomott a végén. Ez 33.6 kg/m² –nek felelt meg. A hasa már akkora volt, hogy nem tudta befűzni a cipőjét sem. Izületei pedig annyira fájtak, hogy a lépcsőn csak háttal tudott learaszolni. Valójában már negyven éves korától próbált túlsúlya ellen küzdeni,

„Kevés ember él oly aktív életet, mint én”, írta, „így testességem, majd elhízásom nem a mozgáshiányból, sem nem a mértéktelen evésből és ivásból, vagy bárminemű ínyenckedésből fakadt, hanem pusztán abból, hogy kenyeret, tejet, vajat, sört, cukrot és burgonyát ettem kissé szabadabban, mint azt a szervezetem igényelte volna.”

Harminc és negyven éves kora között orvosbarátja tanácsára reggelente rendszeresen órákat evezett a Temzén, s bár izmai megnőttek, olyan étvágya lett az evezéstől, hogy még tovább hízott. Mindenféle gyógymódot kipróbált, tengerparti levegő, lovaglás, gyaloglás, török fürdőt, de mind hasztalan. Köldöksérve lett, majd látása és hallása romlani kezdett. Sok orvosnál járt, míg végre valaki nem gyógyszert, nem fizikai gyakorlatokat ajánlott, hanem egy diétát. Az orvos pontosan azokat tiltotta el, amiket addig Banting az élethez nélkülözhetetlennek vélt: a kenyeret, a tejet, a vajat, a sört, a cukrot és a burgonyát.

„Ezek, mondta kiváló tanácsadóm, keményítőt és cukrot tartalmaznak, és ezekből lesz a háj, ezért kerülendők. Első pillantásra úgy tűnt nekem, kevés maradt az életben maradáshoz, de kedves barátom megmutatta nekem hamarosan, hogy maradt egy csomó”.

Reggelire 12-14 dkg marhát, juhot, vesét vagy főt halat, szalonnát vagy bármilyen hideg sertéssültet, egy nagy csésze teát (tej és cukor nélkül), egy kis kekszet, vagy 3 dkg kétszersültet ettem. Ebédre 15-18 dkg bármilyen halat, kivéve lazacot, bármilyen húst, kivéve sertést, bármilyen zöldséget, kivéve krumplit, 3 dkg kétszersültet, gyümölcsből pudingot, bármilyen szárnyast vagy vadhúst és két-három pohár bort. Likőrök, pezsgő és sör tiltva van. Teára 6-9 dkg gyümölcs, 1-2 kétszersült, egy csésze tea tej és cukor nélkül. Vacsorára 9-12 dkg húst, mint ebédre, egy-két pohár vörös borral. Lefekvéskor egy forró grog cukor nélkül vagy egy-két pohár vörösbor.

Bár nem teljesen hagytam el a keményítőt és a cukros dolgokat, de kínosan kerültem a tejet, cukrot, sört, vajat.” Korábban Banting ezeket korlátozás nélkül fogyasztotta. Azonban megértette, hogy nem az étel mennyiségén, hanem minőségén kell változtatni. Az étrend hatására 1862 szeptemberétől egy év alatt úgy adott le 21 kilogrammot, s érte el 25.9 BMI értéket, hogy mennyiségileg nem korlátozta magát. Derékmérete 31 cm-el csökkent le. Banting minden valószínűség szerint cukorbeteg is volt, amiből feltehetőleg kigyógyult, és később is tovább fogyott. Banting megjelenés után elküldte írását korábbi orvosainak, véleményüket kérve, akik nem vitatták a módszert, csak úgy vélték, nem alkalmazható, mert túl nagy áldozatot jelentene bárkinek is.

„Esdeklek minden túlsúlytól gyötrődő emberhez, hogy tegyen egy próbát csak egyetlen hónapig”, írta utószavában.

Ami Banting történetének nagy tanulsága, hogy amennyire keveseknek volt világos 1862-ben, hogy a kóros elhízásért a gyorsan felszívódó szénhidrátok a felelősek, most 150 évvel később pontosan ugyanott tartunk.

Az újabbkori paleo vizsgálatok

Ezekre a vizsgálatokra általában az jellemző, hogy az étrend mennyiségi korlátozást nem tartalmazott, csak minőségit: csak zöldség (de hüvelyes nem), gyümölcs, hús és magvak (mogyoró, dió, stb.) volt fogyasztható.

Karen O’Dea klasszikusnak számító vizsgálatában 10 túlsúlyos, cukorbeteg ausztrál őslakos vállalta, hogy hét hétre visszaköltözik a városból ősi szülőföldjére és az eredeti őslakos étrenden él. Ez 64% állati eredetű fehérjét és zsírt tartalmazott, valamint zöldségeket és gyümölcsöt. A hét hét alatt átlagosan mindegyikük nyolc kilogrammot veszített a testsúlyából, éhgyomri vércukor értékük az átlagos 11.6 + 1.2 mmol/l-ről 6.6 + 0.8 mmol/l-re csökkent. Az éhgyomri inzulinszint a felére csökkent, ami az inzulinérzékenység nagyfokú javulását jelezte. A vér triglicerid szintje 4 mmol/l-ről 1.2 mmol/l-re csökkent.

Terry Shintani és munkacsoportja 1991-ben publikálták a Waianae Diet Program (Waianae-i Étrend Program) eredményeit. A vizsgálatban az Oahu szigeten lévő Waianae város őslakosaiból verbuváltak 10 nőt és 10 férfit, akiknek egészségügyi problémái táplálkozásból eredetek. A vizsgálat 21 napig tartott, ez idő alatt csak az őslakosok által fogyasztott ételeket lehetett enni ősi módon elkészítve. Az elfogyasztható táplálék mennyisége nem volt korlátozva.

Azzal együtt, hogy mindenki jóllakásig ehette magát, a felvett kalória 40%-al kevesebb volt, mint korábban. A súlycsökkenés drámai volt: átlagosan 8 kilót fogytak a résztvevők. Az átlagos szisztolás vérnyomás 8%-al, a diasztolés 11.5%-al csökkent. Az átlagos trigliceridszint 2.67 mmol/l-ről 1.56 mmol/l-re csökkent. Az átlagos vércukorszint csökkenés 2.14 mmol/l volt.

Staffan Lindeberg és munkacsoportja 2007-ben a paleolit táplálkozás szempontjából egy roppant fontos vizsgálatot folytatott le cukorbeteg vizsgálatával. Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb karriert futott be az un. mediterrán diéta, mivel számos vizsgálattal igazolták, hogy a nyugati étrendhez képest nagyon jelentős javulás érhető el szívbetegeknél és cukorbetegeknél.

A mediterrán étrend teljes kiőrlésű kenyérből, alacsony zsírtartalmú tejből és tejtermékekből, burgonyából, hüvelyesekből, zöldségekből, gyümölcsökből, olajos halakból, egyszeresen telítetlen zsírokban és növényi eredetű omega-3-ban gazdag olajból áll. Ez az étrend azonban csupán a nyugati étrendhez képest jobb, de az emberi szervezet számára több problematikus összetevőt is tartalmaz. Gabonaféléket, tejet, hüvelyeseket és az alig hasznosuló növényi omega-3-at. Az Amerikai Szívtársaság mégis magáévá tette ezt az étrendet, és ezt ajánlják szív és cukorbetegeknek egyaránt.

A vizsgálatba 29 olyan beteget válogattak be, akik vagy szívbetegségben, vagy II-es típusú cukorbetegségben, vagy mindkettőben szenvedtek. A két csoportba sorolt vizsgálati személyek 12 héten át mediterrán vagy paleolit étrenden éltek. A vizsgálat végére mindkét csoport átlagosan 4.5 kg-ot fogyott. A paleolit csoportban az éhgyomri vércukorszint 36%-al, a mediterrán csoportban csak 7%-al csökkent. A paleolit csoportnak az inzulinszintje 30%-al, a mediterrán csoportnak 13%-al csökkent. A paleolit csoport energia-felvétele 25%-al kisebb volt, pedig mennyiségre ugyanannyit ettek.

Maria Österdahl és munkatársai 2008-ban publikálták vizsgálatukat, amelyben három héten át paleolit étrenden tartottak 20 személyt. Az átlagos fogyás 2.3 kg volt, a vérnyomás kicsivel csökkent, és a vérrögképződést fokozó plasminogén aktivátor inhibitor-1 72%-al csökkent.

Lynda Frassetto és kutatócsapata 209-es vizsgálatába 9 fiatal, egészséges személyt vont be. Pár napos bevezető átmeneti diéta után 10 napos paleolit étrend következett. A résztvevőknek minden nap mérték a súlyát, s igyekeztek megakadályozni a fogyást, hogy igazolják, a javuló fiziológiai paraméterek nem a fogyásnak tulajdoníthatók. A triglicerid szint 30%-al, az éhgyomri inzulinszint 68%-al, az éhgyomri vércukorszint 0.3 + 0.4 mmol/l-rel, a szisztolés vérnyomás 3 + 5 Hgmm-el, a diasztolés 3.4 + 2.7 Hgmm-el csökkent. Jelentősen csökkent az inzulinszint és a terheléses cukorterheléssel mérve nőtt az inzulinérzékenység.

Tommy Jönsson és munkatársai 2009-ben 13 II-es típusú cukorbeteget soroltak egy paleolit és egy cukorbetegeknek ajánlott étrendet fogyasztó csoportba. A diabetikus étrend lényege a teljes kiőrlésű pékárú, sok zöldség és gyümölcs, burgonya, a telített zsírok kerülése, a telítetlen zsírok favorizálása. Mindkét csoport három hónapig követte a számára előírt étrendet, majd három hónap után mindkét csoport étrendet váltott, és három hónapig a másik csoport diétáját követte. A vizsgálat eredménye szerint a paleolit diétára jobban csökkent az átlagos vércukorszint, a trigliceridszint, a testsúly, a vérnyomás, a derékméret.

Mivel az inzulinrezisztencia, és ennek talaján kialakuló metabolikus szindróma és elhízás képviseli a legnagyobb kockázatot a II-es típusú cukorbetegség és a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulására, az adatok azt jelzik, hogy e betegségkockázatok ma elérhető egyik leghatékonyabb étrendje a paleolit táplálkozás.