2009. október 17., szombat


Négy napja Európa országaira is kiterjed a Google Flu Trends szolgáltatása, amely azt vetíti térképre és grafikonra, hogy az egyes országokból hányan keresnek az influenzával kapcsolatos kifejezésekre.

„Ahogy feltételezhető, influenza idején több az influenzával, allergia-időszakban az allergiával, nyáron pedig a napszúrással kapcsolatos keresés. Szoros összefüggést tapasztaltunk aközött, hány ember keres influenzával kapcsolatos kifejezésekre, s ténylegesen hány embernek vannak influenza-tünetei.” – hangoztatja a szolgáltatás leírása. Az állítást grafikonnal is igazolják, amelyen az elmúlt öt év regisztrált amerikai influenzás megbetegedéseinek és az influenzával kapcsolatos kereséseknek a görbéi valóban szépen simulnak egymásra.


Ha azonban szemügyre vesszük a keresések térképét, különös dolgot látunk.


A térkép ugyanis egyértelműen Magyarországot tünteti fel az influenza európai epicentrumának. Míg Nyugat-Európa országaiban a „flu activity” mindenütt „low”, s még tőlünk keletre és a skandináv országokban is legföljebb „moderate”, egyedül Magyarországon „high”, annyira, hogy annál már csak az Egyesült Államokban nagyobb.


Az ember komolyan megretten. Dühöngő járvány kellős közepén élek, csak nem figyeltem fel még rá? Próbálok konkrét adatok után nézni, ami a magyar weben egyáltalán nem könnyű. Végül az angol Wikipediának a 2009-es influenzajárványról szóló részletes cikkében találom meg a világ országaira lebontott szeptember végi adatokat. Eszerint Magyarországon 206 megbetegedés volt, 3 halálos áldozattal – miközben például Hollandiában hétszer ennyi, ebből 4 halálos, Belgiumban negyvenszer ennyi, 2 halálos, Németországban száztízszer ennyi, ugyancsak 2 halálos. De Hollandia, Belgium és Németország „low”, akárcsak egész Nyugat-Európa, miközben a regisztrált megbetegedések térképe szerint mindannyian jóval előttünk járnak a járvány elterjedésében:


A két térkép között a különbség ég és föld.

De hát akkor mit mér a Google Flu Trends térképe?

Közvetlen környezetemben az influenzajárvány elsősorban a levelezőrendszer spamfiókját támadta meg. Hetek óta jönnek a különféle összeesküvéseket leleplező körlevelek, amelyek szerint a járvány jelentőségét a gyógyszergyártó cégek nagyítják fel a kormány asszisztálásával, hogy hatalmasat szakítsanak az államilag megrendelt tömeges védőoltáson. Hogy a vakcinát nem tesztelték le, hogy komoly és visszafordíthatatlan mellékhatásai vannak, hogy több a halálos áldozata, mint magának az influenzának. Ellen-körlevelek azzal fenyegetnek, hogy az egészségügyi miniszter feljelenti az ilyen rémhírterjesztőket. Más levelek szerint az illetékesek kiállnak a védőoltás mellett. Csak éppen konkrét adatokat, laikus számára is meggyőző, alapos, minden szempontot figyelembe vevő áttekintést nem nagyon találni az egész járványról. Nem csoda, hogy négy orvosból négy egész másként ítéli meg a védőoltás szükségességét.

A járvány a spanyol nyelvű levelezésem spamfiókjára is átterjedt. Ott azonban sokkal enyhébbnek tűnik a lefolyása. Hisztérikus körlevelek helyett alapvetően információs brosúrák, a nagy folyóiratok részletes járvány-dossziéi, szakértők higgadt nyilatkozatai érkeznek. A spanyol olvasó bőségesen el van látva világos és kiegyensúlyozott információval a járványról. Csak az El País napilapban ötezer (!) körüli kisebb-nagyobb cikk említette a vírust az elmúlt hónapokban, olyan címekkel, mint „Az egészségügyi miniszter és az orvosok: »Talán egy kicsit eltúlozzuk a dolgot«”, „Dosszié: A madárinfluenza tanulságai”, „Az orvosok bírálják a járvány körüli túlzott felhajtást”, „Elemzés: Nyugalom és józan ész”, „Hogyan éljük túl a H1N1-t ezen a télen?”, „A H1N1 a jövő közönséges vírusa”, és így tovább. Ezekben a cikkekben nyíltan beszélnek a gyógyszergyártók érdekeltségéről éppúgy, mint a vakcina szükségességének eseteiről, arról, hogy a mostani járvány enyhébb a szokásos influenzánál, viszont jövőbeli mutációi még beláthatatlanok, hogy a kormány és az egészségügy felkészül a tömeges védőoltásra, de óv a pániktól. Még az olyan pamfletek, mint Julián Alterininek az amerikai vakcina-gyártók és az amerikai kormányzat összefonódását nyíltan firtató szellemes videója, vagy a Montserrat kolostor – a spanyol Pannonhalma – orvosnője, a New Yorkban végzett Teresa Forcades hasonló kicsengésű elemzése is alapvetően nyugalomra és józanságra intenek, miközben részletes információkkal támasztják alá érvelésüket.

A Google Flu Trends térképe nem azt méri, hányan influenzásak. Hanem hogy hányan keresnek az influenzára.

A Google Flu Trends térképe azt mutatja ki, hogy egy olyan országban, ahol az embereket helyből ellátják a megfelelő mennyiségű információval, s ahol meggyőző módon intik őket nyugalomra, ott négy és félszeres lélekszám mellett hetvenötszörös (!) betegszám ellenére is kevesebben kutatnak információk után a neten, mint ott, ahol információk helyett csupán körlevélben terjedő összeesküvés-elméletekkel és ezek puszta bizonygatáson vagy fenyegetésen alapuló elutasításával traktálják őket.

A Google Flu Trends térképe, amikor a betegség tényleges arányát jóval meghaladó keresési arányt mér, az alulinformáltságot, gyanakvást és hisztériát méri. A térkép szerint ennek az epicentruma Magyarország Európában.

Szerintem még egy fontos oka van a magyar keresések magas számának.

Ha az alapokig akarunk visszamenni, akkor Aujeszky Aladárt és tanítványait kell kiemelni, akik (persze "óriások vállain állva" ) megerősítették a magyar járványtant.

Ennek az eredménye kettős: egyrészt, járvány esetében a megfelelő állatorvosok, tisztiorvosok tudták, tudják, mit kell tenni - és ezt (végül is érthető okból) előrébbvalónak tekintették, mint a lakosság tájékoztatását.

Ugyanakkor a technikai háttér lehetővé tette, hogy a madárinfluenza esetében legyen magyar oltóanyag (de legalábbis az ígérete). Ez két éve pont az uborkaszezonban robbant (hazai hírként), a felfújt történet után meg ott maradt a kárörvendő félmosoly:lám, ennyit érnek a szakemberek, nem történt semmi.

(És a nagy zajban elsikkadt az állatorvosok információs honlapja:
http://www.madarinfluenza.bpallatorvos.hu/ )

Az új típusú influenza esetében már ez az alaphangulat uralkodott, mindenki várta az újabb felsülést - ami látszólag be is következett.

Vagyis sokan nem információra kerestek - hiszen előre borítékolták, miről szól a dolog, hanem a cirkuszra voltak kiváncsiak.

(De az tényleg elképesztő, hogy látszólag senki sem magyarázta el, hogy pl. mit ért a WHO világjárvány alatt stb.)

Daniella: nagyon köszönöm a frappáns mintavételt a zseniális blogodon, sokat segített az empirikus megalapozásban! :)

Komaváry: remek az állatorvosok madárinfluenza-lapja. Kár, hogy annak idején elsikkadt, s ha most van hasonló, az is, legalábbis nekem, laikusnak.

Épp az kellene, hogy ilyen lapok legyenek tömegével, hogy az ember akaratlanul is ezekbe botoljék a mostani médiahisztéria helyett.

Azt jó tudni, hogy a magyar állatorvosok és tisztiorvosok tudják és teszik a dolgukat. Legalább valakiben lehet bízni. De a járvány kezelésének fontos része lenne a járványhangulat kezelése is, s ez az, amiben a magyar illetékesek messze elmaradnak mondjuk a spanyolok mögött.

Anna: hát ugye ezt kéne szakembereknek hitelesen és igenis bőséges információra támaszkodva megindokolni. Ennek híján Daniella posztján érdemes szétnézni a vélemények között. Spanyolországban azt tanácsolják, a különösen veszélyeztetettek – fiatalok, sok emberrel érintkezők – oltassák be magukat, de az emberek egyébként ne pánikoljanak, a szezonális védőoltás is véd valamennyire. De az ottani tanács nem biztos, hogy minden további nélkül alkalmazható itt is, részben mert ott a szezonális influenzaoltás nagyon elterjedt, másfelől meg mert ott a H1N1 ellen más vakcinát használnak, mint nálunk.

Studiolum: nem azt akartam kihozni belőle, hogy bízzunk orvosainkban, minden rendben lesz. Hanem hogy a mostani influenza-hisztihez kellett egy korábbi hiszti a világmegmentő magyar csodaoltóanyagról, ami csak itthon volt hír. (És az oltóanyaghoz pedig kellettek az (állat)orvosi hagyományok.)

Tényleg kellenének az ismertető honlapok, érdekes, hogy ehhez hogy áll a "szakma" - sokan attól félnek, hogy a korrekt tájékoztatás után (nem csak influenza ügyben) egyre nagyobb lenne az internetről öndiagnosztálók/öngyógyítók aránya. Ez sajnos nem lehet mentség a tájékoztatás hiányára.

Kapcsolódik:


http://bioetikablog.hu/2009/10/oltani_vagy_nem_oltani


Nincsenek megjegyzések: