Újkori tanmese

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ágazat. Ez az ágazat elhatározta, hogy segít az embereken: legyenek minél egészségesebbek, jókedvűek, elégedettek. Ha beteg lett valaki, védőszárnyai alá vette, gyógyítgatta és lelket öntött a rászorulókba.

Kiderült azonban, hogy ez a jótékony tevékenység a sok új kárósító anyag, az egészségtelen életmód, a városiasodás, a tartósítószerek és az egészségtelen ipari környezet miatt egyre többe kerül.

A naiv ágazat megkérte a munkáját nehezítő ágazatokat, segítsenek, hogy munkájukat továbbra is jól el tudja látni. Na, ez hiba volt, mivel nagyon hamar kiderítették, hogy az egészségügy egyrészt "here" a sok kis dolgozó "hasznos" ágazat között, másrészt valószínűleg nem is dolgozik jól, hiszen milyen sok lett a beteg ember. Ezért hát megszavaztatták a parlamenttel, a kormányokkal, hogy a "pazarló, irracionálisan, szervezetlenül működő"egészségügyre kevesebb pénz is elég (a nemzetközi tapasztalatok erre nem vonatkoznak). Ezt a pénzt pedig sokkal értelmesebb, fontosabb dolgokra (bankkonszolidációkra, kárpótlásokra, veszteséges állami vállalatokra, a futball felvirágoztatása stb.) lehetett fordítani. Mivel az egészségügyi önkormányzat is rosszul gazdálkodott, részben annak a vagyonát is értelmesebb dolgokra lehetett fordítani, sőt meg is lehetett azt szüntetni, mert úgyis csak butaságokat akartak volna. A nemzetközileg is elismert gyógyszergyárainkat is praktikusnak tűnt értékesíteni (jó magyar szokás szerint a baksisra számító okos, felelős emberek segítségével akár áron alul is ). Mert ugye ez az államnak hasznos, mert a jó (de olcsó) gyógyszereinket a jótékony "nyugati cégek"vagy megszüntették, és saját drágább szereikkel helyettesítették, vagy egyszerűen csak "átcsomagolták, átnevezték". Így is, úgy is drágább lett. Ez az államnak jó, mert több adóbevételt biztosít, és ennek úgyis csak a töredékét kell az egészségügynek visszaadni, és még szidni is lehet, hogy nem jön ki a neki járó pénzkeretből. Azért ezt a szegény kis egyre rosszabbul működő egészségügyet is ki lehet azért húzni a csávából jó pénzért. Engedjük rá milliókért a saját ipari ellenőrző rendszerünket, mely kötelezi őt arra, hogy további dolgokat is vegyen meg a jótékony ágazatoktól, és a buta doktorok tanulják csak meg a gazdaságossági számításokat, a cost-benefit elvet ? ne mindig a saját szakmájukkal foglalkozzanak!

A huncut kormányok kitalálták, hogy miként lehetne további pénzeket kivenni ebből a "lyukas zsákból", amibe ugye beletenni végképp nem érdemes semmit, mert úgyis kifolyna belőle. Ne adjunk pénzt évekig dologi fejlesztésre csak a minimálisan szükséges OEP-kasszából, akikre aztán támaszkodni is lehet, ha szükséges. Az "állambácsi"szövetségesei lesznek azok is (általában helyileg megkerülhetetlen felső vezetők), akik jól megfizettetik magukat a páciensekkel, és ezért nekik is majdnem mindegy, hogy mi lesz az egészségüggyel. Rájuk hivatkozva aztán el lehet ítélni az egész bűnös egészségügyet (pedig a paraszolvencia kb. 80 százalékát az orvostársadalom 5-7 százaléka kapja!!!).

S hogy a bevásárlóközponti takarítónők fizetésének felét-kétharmadát kereső, a munka dandárját végző kvalifikált doktorok se ugráljanak, változtatunk úgy a szakmai szabályokon, hogy a kötelező pénzdíjas továbbképzésekre, felelősségbiztosításokra, esetenként finanszírozhatatlan vállalkozásokba kényszerítjük őket, mivel igazoló papír nélkül már nem is értenek a szakmájukhoz (legalább is nincs róla papírjuk, így biztosan ez az igazság).

És akkor jönnek újra a "rendszerváltáson"meggazdagodott jótékony újgazdag politikusbarát cégtulajdonosok, kettőt-hármat még belerúgnak a haldokló egészségügybe (gonosz, pénzimádó, paraszolvenciás alkalmatlanok, akik nem tudnak gazdálkodni, akik még a nyakukra ültetett csőd biztosokkal sem tudnak mosolyogva együtt élni, és egyébként is halomra gyilkolják az embereket), és segítő kezet nyújtanak, hogy majd ők megveszik ezt a csődtömeget, és majd megmutatják, hogyan kell ezt csinálni.

A vállalkozásra alkalmatlan orvosokat, egészségügyi dolgozókat, persze ha csak lehet, ebből is ki kell zárni, mert még elrontják a játékukat.

Egyéként sem értik a lényeget, hiszen ahelyett, hogy örülnének a segítségnek, folyton olyan érthetetlen hülyeségekről beszélnek, mint a betegellátáshoz való hozzáférés, a területi kapacitáskötelezettség, az ellátás színvonalának megőrzése, a munkakörülmények javítása, az eszközpark kötelező minimuma meg tisztességes bér. Aztán olyat is akarnak, hogy az kapja a finanszírozást, aki dolgozik, hogy a többségi tulajdon maradjon az egészségügyé, az egészségügyi dolgozóké, hogy csak nonprofit szervezetet engedélyezzenek a törvényhozók - hát ki érti ezt. Láthatóan fel sem fogják, hogy itt a gazdaságosság a lényeg, bolond az a vállalkozó, aki abba rak pénzt, ami nem hoz hasznot!!

Mindenki tudja, hogy itt túl sok a kórházi ágy, az orvos, túl hosszú a rendelési idő, nyugodtan lehet kevesebb.

Ha a betegek kicsit tovább várnak, nem történik semmi, aki meg nem bírja ki, az legalább hozzájárulhat az egyébként is magas nyugdíjráfordítás csökkentéséhez. Arról már nem is beszélünk ? mert nem lehet - , hogy a "polgárok " úgy is hozzáférhetnek a jobb egészségügyi ellátáshoz is, aki meg nem, az igyekezzék polgárrá válni, hiszen ez államunk célja. Minden nagy államban volt szelekció, hát most legyen itt is, érjük utol ebben is a fejlett Nyugatot. Remélem, kedves honfitársak, kollégák, most már mindenki megérti, hogy most jött el a felemelkedés pillanata.

A sokak által már eleve mostohagyereknek titulált butuska, naiv egészségügy a kiprivatizálás adta lehetőségek után végre a többi felnőtt ágazat közé emelkedhet. S ha végre a dolgozók is megértik, hogy működésük alapfeltétele a gazdaságosság, eljön majd az idő, amikor egy kicsit rázós, de hatékony betegszám csökkentés után végre egy valóban egészséges 45-50 év átlagéletkorú, bár csökkentebb számú, de töretlen "fiatalos"lendületű és hitű népesség él majd országunkban.

A fejlődést akadályozó betegektől, öregektől megszabadulva, semmi sem állja majd útját annak, hogy utolérjük legfejlettebb barátainkat, és velük együtt boldogan éljünk ? míg nem leszünk betegek vagy öregek, mert erre és a halálra gondolni jelenleg az "uralkodó elitben"nem divatos. Itt a vége, fuss el véle - ha érdemes.

Tanulság: a hozzáértők azt mondják, hogy minden társadalom kultúrájának alapvető ismérve, hogyan bánik az elesettekkel, a betegekkel, az öregekkel, a szegényekkel. Szólni kellene, hogy valaki elfordíthatta az irányjelző táblát, mert így a barbárság felé megyünk és nem Európába!

Lehoczky Péter dr.
a MOK szakorvosi szekciójának elnöke