Pár gondolat az orvosok szellemi szabadfoglalkozásáról
Szellemi szabadfoglalkozás, mint a megoldás kulcsa?

Ismét felmerült az ötlet, hogy az orvosok egzisztenciális helyzetét, szakmai fejlődését az ún. szellemi szabadfoglalkozás keretében lehetne megoldani. Lássuk, mit is tudunk a jelenleg hatályos jogszabályok alapján erről a megoldási lehetőségről?


A szellemi szabadfoglalkozás előnye az egyéni vállalkozással szemben, hogy nem igényel külön alapítási eljárást, és költséget, gyorsabban megszüntethető, a működés során kevesebb adminisztrációt igényel, vállalkozói járulék-, helyi adófizetési kötelezettsége nincs, minimálbér utáni – jövedelemtől független - havi járulékfizetési kötelezettsége nincs. Azok az elszámolások – adóelőleg, járulékok - amelyek az egyéni vállalkozót terhelik – a szabadfoglalkozásban a foglalkoztatóra hárulnak – így lényegesen kevesebb adminisztrációval jár. A személyhez kötődő, nem rendszeresen jelentkező kisebb megbízások teljesítésére ilyen jellemzőinél fogva alkalmasabb, mint az egyéni vállalkozás.


1. A tevékenység bevételével szemben költségek számolhatók el, hasonlóan az egyéni vállalkozáshoz, szemben a munkaviszonyban végzett ugyanolyan tevékenységgel.

2. Az így számított jövedelem (bevétel mínusz költség) az összevont adóalapba tartozik, és az általános adótábla szerint adózik, hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelemhez, szemben az egyéni vállalkozásból származó jövedelemmel.

3. Az összevont adóalap adója az Szja tv. szerinti adókedvezményekkel (tb. befizetések, tandíj, felnőttképzés kedvezménye, lakáscélú kedvezmények, tevékenységi kedvezmények, közcélú adomány- biztosítások kedvezménye) csökkenthető - hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelemmel - szemben az egyéni vállalkozásból származó jövedelemmel. Igaz a vállalkozói adókedvezmények - mint pl. a kisvállalkozói kedvezmény a szellemi szabadfoglalkozásban nem érvényesíthető.


A költségelszámolásban választható egy átalány (a bevétel 10%-a a költség) de választható a tételes költségelszámolás is. Eddig minden nagyon szép és jó…

DE!!!

Ha egyes napokon nincs a kizárólag szellemi szabadfoglalkozást folytató orvosnak (feltételezve, hogy más „főállású”jogviszonya nincsen!) ezen tevékenységéből származó bevétele, - azaz egyes napokra nincsen szerződése - akkor nincs járulékfizetés, illetve ezáltal nincs táppénz- és nyugdíjjogosultságot (GYED, GYES, munkanélküli ellátás, stb.) megalapozó szolgálati idő és jövedelem sem. Nem lehet értelmezni az ügyeletben töltött időt, mint többlet nyugdíjjogosultsági szolgálati időt sem.

Vagyis: ha egy orvos hétfőn-kedden dolgozik szellemi szabadfoglalkozás keretében X kórházban, szerdán nem dolgozik, csütörtökön ügyel Y kórházban , majd pénteken Z szakrendelőben rendel, szombat-vasárnap pedig a családjával kirándul, akkor ebből a hét napból csak 4 napja számít bele a nyugdíjba, táppénzbe. GYES-re és GYED-re , munkanélküli ellátásra pedig egyáltalán nem, vagy csak igen rövid időre lesz jogosult. Az ügyeletben töltött heti 8 óra feletti ideje pedig nem kerül beszámításra a nyugdíjszerző időbe. De ugyanez a helyzet akkor is, ha egy háziorvos praxisjog nélkül állandó helyettesítést, ügyeletet vállal.

Vagyis: a szellemi szabadfoglalkozás a jelenlegi keretek között jól hangzó rövidtávú megoldás. Hosszabb távon egyáltalán nem kezeli a szociális biztonság, a nem várt élethelyzetek – hosszabb időtartamú betegség, munkanélküliség – és az életpálya végén a méltó nyugdíj kérdését.

Ebbe a megoldásba az orvostársadalomnak csak és kizárólag akkor szabad belemennie, ha az előzőekben felvetett kérdéseket is egyúttal a többi munkavállalóhoz, vállalkozóhoz azonos módon rendezik.


Széphalmi Miklós