Az OEP pénzkezelési gyakorlatának soron kívüli vizsgálatát kérem Öntől. Az ok, hogy az OEP belső útvesztőiben évente körülbelül 4 milliárd forint költségvetési pénz követhetetlenül eltűnik.
Állampolgári megkeresésre az OEP Jogi Főosztálya azt a választ adta, hogy e pénz felhasználásáról nem tudnak érdemi információval szolgálni. Ez önmagában is skandalum, de ezt az OEP ráadásul még be is ismeri. A fenti hatalmas összeg egy hányadának a háziorvosi feladatok E-alaptól szigorúan elkülönített finanszírozásaként kellene megjelennie (EüTv. 142. §.), tekintettel arra, hogy e feladatcsoportot az OEP az E-alap terhére nem finanszírozhatja, (EbTv. 18.§. 6. szakasza), valamint e nevesített feladatokra szerződést sem köthet. (43/1999.Kr. 1. §. a), i) pontjai alapján.)Az E-alapból ugyanis kizárólag az EbTv. 10-17. §-aiban felsorolt tevékenységek finanszírozhatóak. Ezen általunk rendszeresen végzett egyéb feladatok (kötelező védőoltások, halottkémlés, stb.) pedig ott nincsenek felsorolva. Tehát mi, háziorvosok elvégezzük a szakmai jogszabály által (EüTv, 4/2000 EüM, stb.) feladatunkként megjelölt tevékenységeket. A Kincstár átutalja az erre a célra elkülönített fenti összeget az OEP számlájára. Ez az OEP beszámolóban bevételként fel is van tüntetve. 3900 millió forint. Az OEP azonban ezt a pénzt nem továbbítja felénk. Mi bizonyíthatóan kizárólag az E-alapból kapunk OEP finanszírozást. És, mint említettem, az érintett tevékenységek finanszírozására az OEP nem is köthet „finanszírozási” szerződést.
Azonban az alapellátás egy fillért sem lát ebből a pénzből, az OEP Jogi Főosztálya pedig sajnálattal közölte, hogy nem is tudnak elszámolni tételesen e költségvetési pénzekkel. Ez egy nagyon gyámoltalan levél volt egyébként…
Állításuk szerint ők a költségvetési pénzt összekotyvasztják az E-alappal, ami a fentiek szerint természetesen teljességgel jogellenes lenne. Az ügyben Köteles László kollégámmal párhuzamosan büntetőfeljelentést tettem a Legfőbb Ügyészségnél, ahol a dologból sajnos egy kukkot nem értenek. Unikum. Ritka. Kényelmetlen…
A feljelentéseket elutasították,, azonban az eljáró ügyész is utalt arra, hogy az OEP pénzkezelése -bár jogellenesnek tűnik ! - véleményük szerint nem valósít meg semmiféle BTK tényállást. Persze, mivel nem értik, miről szó, akár tévedhettek is. Semmiféle kísérletet sem tettek a probléma körültekintő átvizsgálására.
Ez a mostani mail csak egy rövid, vázlatos tájékoztató, az ügyben a NEFMI is vizsgálatot folytat, hónapok óta, de nem nagyon akarózik nekik sem válaszolni. Az OEP véleményem szerint 6800 háziorvos folytatólagos konkrét anyagi érdeksérelmét okozza ezzel a pénzkezelési gyakorlatával.
Az összeg bruttó mértéke pedig a különösen nagy kategória.
A dolog külön érdekessége, hogy bár az ÁSZ minden évben ellenőrzi az OEP pénzügyi tevékenységét, ez a 4 milliárdos tétel azonban ennek ellenére sem jut el a céljához. Legalábbis ez pénzügyi kimutatásokban a kiadási oldalon sehol nem szerepel beazonosítható formában. Nem kizárt, hogy a bonyolult, 8-10 kapcsolódó jogszabályt magában foglaló szabályozás még az ÁSZ ellenőröket is megtéveszti, vagy egyszerűen nincs/nem volt tudomásuk a felsorolt összes jogi szabályozóról.
Köszönöm a türelmét. Amennyiben érdeklődését sikerült felkeltenem, közvetlenül is szerezhet információkat a NEFMI Jogi Főosztályáról, ahol is két hónapja törik a fejüket azon, hogy mit kezdjenek velem és a fenti kérdéseimmel.:-)
Ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy az öt év alatt az OEP által okozott kárra, és a további folyamatos, jogszerű finanszírozásra egy vasuk sincs. Mi viszont nem tudjuk és nem is akarjuk tovább finanszírozni az OEP-et. Magam részéről a nem finanszírozott szolgáltatásokat leállítottam.
Tisztelettel:
Dr. Keszthelyi Gyula
háziorvos
TARD
Mindkét hivatal folyamatosan törvényt sért. Gratulálok. Szép bemutatkozás mindkét csúcsintézmény részéről. Az egyik három, a másik két hónapja egy kukkot sem válaszol semmire.
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.
(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.
(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.
(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.
(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.
(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésben említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell
a) a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
c) az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.
(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.-------------------------------------------------------------------------------
Mind az ÁNTSZ, mind pedig az igen tisztelt NEFMI xarik a fejemre, ezzel együtt a fenti törvényhelyet is megsértik. Esküt is tettek erre a törvényre (is).
Vajon mi lehet az oka ennek az összehangolt, egyetemleges kussolásnak?
- írta GiulioNarkolepsziát okozhat egy H1N1 elleni oltóanyag
MTI
2010. augusztus 24.
Finnországban átmenetileg felfüggesztik a H1N1-vírus által okozott új típusú influenza elleni egyik oltóanyag, a Pandemrix használatát, mivel úgy találták, hogy az esetleg narkolepsziát (alvászavart) idézhet elő a gyermekeknél.
Idén Finnországban szokatlanul nagy számban, összesen tizenöt gyermeknél állapítottak meg narkolepsziát, akik valamennyien megkapták a GlaxoSmithKline által gyártott oltóanyagot. Hat esetben időbeli összefüggést is ki tudtak mutatni a védőoltás beadása és az alvászavar tüneteinek megjelenése között.
hirdetésA szomszédos Svédországban augusztusig hat hasonló esetet regisztráltak.
A Pandemrix-oltóanyagot már mintegy 90 millió embernek adták be világszerte a H1N1 vírus okozta fertőzés elleni védekezés céljából.
A világ egyik vezető gyógyszeripari vállalatának az új típusú influenza elleni készítményét egyébként tavaly óta már Ausztriában sem alkalmazzák, mivel használatakor különböző komplikációk léptek fel kisgyermekeknél.
A narkolepszia az alvás-ébrenlét szabályozásának egyik zavara. Legfőbb jellemzője az állandó fáradtság és álmosságérzés leküzdhetetlen nappali alvásrohamokkal.
******
Nálunk semmiféle regisztrált mellékhatás...:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése