2010. július 1., csütörtök


Egészségtelen élelmiszerek megadóztatása

Összefoglalás

Az alkohol és dohányáruk külön megadóztatása (jövedéki adó) általánosan elterjedt gyakorlat, az így befolyt jövedelmek a költségvetés általános bevételeit képezik, nem pedig címkézett egészségügyi források. (Ugyanakkor találhatók arra vonatkozó adatokat, hogy a többlet-bevételek egyes programok finanszírozására forrást biztosítanak. Pl. az USA-ban State Children's Health Insurance Program bővítéséről 2009 januárjában döntöttek, a bővítés finanszírozása részben a dohánytermékek megnövelt adójából történik.).

Az utóbbi években terjed az a gondolat, hogy az egészségtelen élelmiszereket is külön adóval kell sújtani, ugyanakkor:

- valós bevezetésre, alkalmazásra csak két országban találtunk irodalmi hivatkozást (USA egyes államai és Dánia),

- a bevezetés célja általában a kereslet orientálása, az életmód befolyásolása, és csak másodlagosan az egészségügyi többletforrás-igény biztosítása. (Egyes irodalmi adatok az életmód-befolyásolás hatásosságát is vitatják, lásd melléklet)

Ahol van valamilyen büntető adó….

Az adórendszeren keresztül kétfajta diszpreferencia-rendszert ismerünk:

- Az egészségtelen termékek többletadója (jövedéki adó, stb.) Ilyen az USA és Dánia rendszere,

- a többkulcsos ÁFA rendszerben egyes egészségkárosító termékek magasabb Áfa kulcsba sorolása (az élelmiszerekre vonatkozó standard ÁFA kulcs feletti, az alkoholos italok ÁFÁ-jával megegyező ÁFA kulcs vonatkozik pl. a szénsavas üdítőitalokra többek között Írországban, Olaszországban, Cipruson, Máltán, Ausztriában és az Egyesült Királyságban[1]).

USA

Az utóbbi időben az amerikai szenátusi vezetők a cukor tartalmú italokra kivetett új szövetségi adó („soda tax”) bevezetését fontolgatják, ezt a lehetőséget az egészségbiztosítási fedezet kiterjesztéséhez segítséget nyújtó forrásnak is tekintik. Egy szenátusi törvényjavaslat 1 cent adót vetne ki az üdítőitalokban levő minden kanál cukorra, a bevételeket pedig a gyermekek elhízás elleni programjára költené. Az adókat az üdítőitalok, bizonyos gyümölcslevek, energiaitalok, sportitalok és kész teák esetében alkalmaznák, és nem érintenék a diabetikus italokat. Az új adóforma bevezetését azzal magyarázzák, hogy az édesített italok elhízáshoz, diabeteshez és más betegségekhez vezethetnek.

Jelenleg 33 államban adóztatják a cukrozott üdítőitalokat (átlagban 5,2%), de ez túl alacsony ahhoz, hogy hatást gyakoroljon a fogyasztásra, a bevételeket pedig nem használják egészségügyi programokra.

Az Obama kormányzat be akarja tiltani az édességeket és az üdítőitalokat az ország iskoláiban. Az államok már megkezdték a zsír és a cukor megadóztatását ("sin taxes"), hogy ösztönözzék a lakosságot az egészségtelen ételek elkerülésére. Egyes elemzők az egészségtelen élelmiszerek szélesebb körű megadóztatását tartanák kívánatosnak.

2009. július 27-én Washington DC Városi Intézete (Urban Institute) 10%-os adó bevezetését javasolta az obezitásért nagymértékben felelős alacsony tápértékű élelmiszerekre, és jelezte, hogy ezzel az összeggel 10 év alatt 500 milliárd USD-s pénzalap lenne képezhető.

Forrás:

Soda Tax Weighed to Pay for Health Care

http://online.wsj.com/article/SB124208505896608647.html

The Public Health and Economic Benefits of Taxing Sugar-Sweetened Beverages

http://content.nejm.org/cgi/content/full/NEJMhpr0905723

Taxing Unhealthy Foods May Encourage Healthier Eating Habits

http://www.sciencedaily.com/releases/2010/02/100224142046.htm

http://healthyliving.ocregister.com/2010/02/19/state-senators-bill-would-tax-sodas/16617/

Dánia

Dániában adók sújtják a szénsavas üdítő italokat, a csokoládét és az édességet, a telített zsírokra pedig 2010 közepétől tervezték adó kivetését.

Forrás:

http://www.icenews.is/index.php/2009/11/17/denmark-to-impose-sweet-tax/

http://www.deloitte.com/view/en_GX/global/services/tax/ba5ff6b085912210VgnVCM100000ba42f00aRCRD.htm

http://www.cphpost.dk/business/119-business/47394-sweet-tax.html

Egyesült Királyság

Jelenleg a legtöbb élelmiszer fogyasztási adómentes. Néhány élelmiszer (pl. a fagylalt, üdítő) a standard kulcs (17,5%) alá tartozó ÁFA köteles, ugyanakkor más, elhízáshoz vezető élelmiszerek, mint pl. a sütemények és kekszek ÁFA mentesek. Szintén ÁFA köteles a burgonya chips, de már ÁFA mentes a tortilla chips. Így bár egyes élelmiszerek az egészségre való kedvezőtlen hatásuk miatt magasabb ÁFA kulccsal terheltek, a besorolás nem feltétlenül egyértelmű és következetes.

Forrás:

Value-Added Tax and Excises

http://www.ifs.org.uk/mirrleesreview/commentaries/gruber_commentary.pdf

Ahol tervezték vagy tervezik, de még nincs

Egyesült Királyság

A Food Standards Agency egy konzultációs dokumentumban fontolóra venné, hogy adót („fat tax”) vessenek ki az egészségtelen ételekre, ez azt jelenthetné, hogy 17,5%-kal (standard ÁFA kulcs) adóztatnák a magas zsírtartalmú élelmiszereket, amelyek pl. vajat és sajtot tartalmaznak. Feltételezések szerint a „zsíradó” évente 3000 ember életét mentheti meg. Ugyanakkor aggodalmak is megfogalmazódtak, melyek szerint a zsíradó a szegényebb családokat anyagilag jobban sújtaná.

Forrás:

Food Standards Agency looking at fat tax

http://www.financialadvice.co.uk/news/tax/88604-food-standards-agency-looking-at-fat-tax.html

Izland

Visszavonták a 2010. január 1-én bevezetendő „cukoradót”, melyet az édesített üdítőitalokra, kekszre, csokoládéra és más édességekre vetettek volna ki. A 42%-os alkohol adó nem változott.

Forrás:

Iceland sugar tax scrapped

http://www.icenews.is/index.php/2010/01/06/iceland-sugar-tax-scrapped/

Románia

Cseke Attila román egészségügyi miniszter januárban tett javaslatot adó kivetésére az egészségtelen élelmiszerekre (hamburgerre és minden, egészségtelenül kalóriadús élelmiszerre).

A statisztikák szerint, minden második román állampolgár túlsúlyos, és ez az egészségtelen táplálkozásnak tulajdonítható. A lakosság étrendje túl sok zsírt és cukrot tartalmaz.

A román kormány szerint ez az adófajta nagyobb felelősségvállalásra ösztönözné a fogyasztókat, az élelmiszeripar illetékesei viszont úgy vélekednek, hogy bevezetése esetén még egészségtelenebb élelmiszerek választását mozdítaná elő. Az adóbevételeket visszaforgatnák az egészségügybe és különböző megelőző programokra költenék.

A hamburgeradó bevezetését egyelőre elnapolták és valószínűleg a jövő év folyamán kerül újra napirendre.

Franciaország

Franciaországban is napirendre kerültek javaslatok a túl sok zsírt tartalmazó élelmiszerek és az üdítőitalok megadóztatására vonatkozóan, ez utóbbiról a parlament is tárgyalt, de a rendelkezés bevezetését 2009. október végén a parlament elvetette.

A tervben kezdetben az ÁFA 5,5%-ról 19,6%-ra emelését javasolták az olyan élelmiszerek esetében, melyekről az az általános vélemény, hogy túl sok zsírt vagy cukrot tartalmaznak, de a jelentés készítői konkrét termékek megadóztatására nem tettek indítványt. Az érintett termékek meghatározása gazdasági, szociális és egészségügyi prioritások alapján az illetékes tárcavezetők hatáskörébe tartozott volna. A javaslatban szerepelt a gyorsétkeztetésben árusított élelmiszerek és snack-jellegű termékek ÁFÁ-jának megemelése is.

A parlament előtti - Marie-Anne Montchamp, pénzügyi bizottsági előadó és Daniel Garrigue, volt UMP képviselő által előterjesztett – már csak az üdítőitalokra vonatkozó tervezet szerint az adó összege literenként 6 EUR-cent lett volna a 80 grammnál magasabb cukortartalmú és 3 EUR-cent a 30-80 gramm cukrot tartalmazó üdítőknél. Az adóból befolyó összeg a társadalombiztosítás hiányának enyhítésére szolgált volna.

Forrás:

http://www.20minutes.fr/article/359523/France-Les-boissons-gazeuses-ne-seront-pas-taxees.php

http://www.challenges.fr/actualites/politique_economique/20091030.CHA8670/un_jeudi_chargesur_le_front_de_la_secu.html

http://www.sp3ud.com/index.php?2010/02/09/4476-la-taxe-sur-les-hamburgers

http://www.lefigaro.fr/sante/2008/08/06/01004-20080806ARTFIG00509-obesite-pas-de-taxe-sur-les-produits-gras-.php

CHANDON Pierre, ETILE Fabrice: Comportements alimentaires et politiques de santé nutritionnelle Prix, information, marketing quelles régulations? Mai 2010 http://www.paris.inra.fr/aliss

http://www.lanutrition.fr/Une-taxe-sur-les-%C2%AB-mauvais-%C2%BB-aliments-a-2739.html

Németország

2010 januárjában a német szövetségi kormány elutasította az egészségtelen élelmiszerek megadóztatásának javaslatát. A szövetségi fogyasztóvédelmi miniszter, Ilse Aigner (CSU) szerint „tévhit, hogy adók vagy tilalmak révén szemléletváltást lehetne elérni a táplálkozás terén. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mi a jó számára.” A miniszter ugyanígy vélekedik a zöldek frakcióvezetője, Renate Künanst által szorgalmazott javaslatról is, amely az édességek televízióban való reklámozásának betiltására irányul.

Forrás:

http://www.abendblatt.de/vermischtes/article1338023/Steuer-auf-Fast-Food-Bundesregierung-lehnt-dies-ab.html


Melléklet

Néhány érv és ellenérv az egészségtelen termékek megadóztatására

Waist banned, Economist, 2009,392,8,1,67.

Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása logikus lépésnek tűnik, mivel a túlsúlyos amerikai állampolgárok aránya az 1980-as 15%-ról 33%-ra emelkedett. Azok, akik obezitással küzdenek, több egészségi problémára (szívbetegség, diabetes, csont-ízületi rendellenességek és daganatos megbetegedések kockázatára) - hajlamosak. A túlsúlyos emberek éves egészségügyi kiadásai 700 USD-vel magasabbak, mint vékonyabb testalkatú társaiké. Amerikában évente az obezitásra fordított kiadások összege meghaladja a 200 milliárd USD-t, és magasabb, mint a dohányzás összköltsége. Mindez nemcsak a túlsúlyos embereket sújtja, mivel az adófizető állampolgárok állják az állami egészségügyi programok - így a Medicare program révén is - az obezitással kapcsolatos egészségügyi kiadások felét.

Kérdéses, hogy az obezitásra kivetendő adó hozna-e változást az emberek magatartásában? Számos vizsgálat mutatott ki összefüggést az élelmiszerek ára és a testsúly alakulása között. Ahogy a gyorséttermi ételek viszonylag olcsóbbá váltak, az embereken az elhízás jelei kezd­tek mutatkozni. A RAND Corporation egyik, 50 éven felüliek körében 1992 és 2004 között folytatott vizsgálata szerint a kalóriák megadóztatása érzékelhetően, ugyanakkor fokozatosan érvényesülő hatást gyakorolhat az emberek testsúlyára. A testsúlyt érintő környezeti hatások, illetve egyéni sajátságok – jövedelem, egészségi állapot – figyelembevételével, a kutatók vizsgálták, hogy az élelmiszerárak alakulása hogyan befolyásolja a túlsúlyt is jelző testtömegmutató (BMI) értékét.

A BMI mutatóban nehéz rövid távon változást elérni, viszont a kalóriadús élelmiszerek árának 10%-os növekedése 20-30 év alatt olyan jelentős BMI-csökkenést eredményezhet, hogy ezzel az obezitás incidenciájának 1980 óta tapasztalt növekedése a felére lenne visszaszorítható.

Mindemellett kérdéses, hogy mely élelmiszerek viseljenek adóterhet, mivel nemcsak az éte­lek, hanem a mozgáshiány és az életvitel is meghatározó lehet az egészségügyi kiadásokat növelő egészségi problémák jelentkezése szempontjából.

Az Economist cikkének konklúziója, hogy amennyiben az embereknek nem áll módjukban élelmiszereiket megválasztani, a kevésbé egészséges ételek árának emelése csak a reálkere­setek csökkenését idézheti elő, és nem hat kedvezően a táplálkozási szokásokra és az egész­ségi állapotra.

The Influence of Taxes and Subsidies on Energy Purchased in an Experimental Purchasing Study. Psychological Science, March 2010, 21: 3: 406-414.

http://pss.sagepub.com/content/21/3/406.abstract?sid=68bee2b4-476d-4fef-b184-eea83cbede2f

A Psychological Science közelmúltban megjelent szerint viszont az egészségtelen élelmisze­rek megadóztatása hatásos a kalória bevitel csökkentésében (még inkább, mint az egészséges élelmiszerek ártámogatása). Szerintük az adók az egészségtelen élelmiszerek választásától az egészséges élelmiszerek fogyasztása irányába mozdíthatják el a fogyasztást.


SOFT DRINK TAXES. A Policy Brief. Rudd Center for Food Policy and Obesity at Yale University

http://www.yaleruddcenter.org/resources/upload/docs/what/reports/RuddReportSoftDrinkTaxFall2009.pdf

Az alkohol és a cigaretta megadóztatása bebizonyította a fogyasztás csökkentésére vonatkozó hatását. Tanulmányok szerint a cigaretta árának 10%-os növelése 3-5%-kal csökkenti a fo­gyasztását, a csökkenés a fiatal felnőttek esetében 3,5%, a gyermekek esetében 6-7%.

Érvek a szénsavas üdítőitalok adója mellett és ellen

Az ellenzők szerint:

A szénsavas üdítőitalok adója regresszív hatást fejt ki. Aránytalanul sújtja a hátrányos anyagi helyzetben lévőket és a lakosság kisebbségi csoportjait, akik jövedelmük nagyobb részét fordítják élelemre.

A támogatók szerint:

Az obezitás regresszív betegség, azaz aránytalanul sújtja a hátrányos anyagi helyzetben lévőket és a lakosság kisebbségi csoportjait.

Az üdítőitalok adója hasznos lehet az alacsony jövedelműek számára, akik

- jelenleg elképzelhető, hogy több üdítőt fogyasztanak;

- érzékenyebben reagálhatnak a magasabb árakra, és a csökkentett mértékű fogyasztás jótékony hatást gyakorolhat egészségükre.

Ez különösen abban az esetben igaz, ha a bevételeket olyan programokra fordítják, melyek hasznosak az alacsony jövedelműek számára.

- míg ennie mindenkinek kell, a cukrozott üdítők nem feltétlenül részei az étrendnek

A kormánynak távol kell tartania magát az egyének életvitelének befolyásolásától. Nem kellene megpróbálnia szabályozni azt, hogy az emberek mit esznek vagy isznak.

- A kormány a gazdálkodók támogatásától az iskolai étkeztetés normáinak megállapításáig nagymértékben befolyásolja, hogy a lakosság milyen ételeket fogyaszt. Eredményes intézkedések közé tartozik pl. a dohányzás korlátozása.

- néhány állam és város alacsonyabb forgalmi adót alkalmaz az élelmiszerekre, mit más termékekre abból kiindulva, hogy az élelmiszer alapvető szükséglet. A stratégiák a magas cukortartalmú üdítőket nem szükséges élelmiszerekként kezelhetnék, és így esetükben nem lehetne alacsonyabb rátákat alkalmazni.


Az üdítőitalokra kivetett adót nem lehet összehasonlítani a cigarettára és az alkoholra kivetett adóval. A cigaretta és az alkohol káros hatással lehet azokra is, akik nem használják, pl. passzív dohányzás és ittas vezetés esetén. Ez nem mondható el az üdítőitalok fogyasztására.

A cukrozott italok fogyasztásának is vannak kihatásai. Az üdítőitalok fogyasztása és a negatív egészségügyi kimenetek közötti összefüggés gyermekeknél és felnőtteknél az egészségügyi költségek emelkedéséhez vezet.

A sok üdítőitalt fogyasztók tisztában vannak az elhízás kockázatával. Rossz döntéseikért nem szabadna másoknak viselni a terheket.

A fogyasztók, különösen a fiatalok, nem ismerhetik az üdítőitalok túlzott fogyasztásának kockázatait.

Helytelen dolog az üdítőitalokat hibáztatni az elhízásért, mivel a "rendes" üdítőitalok eladása csökkent, ellenben az obezitási ráták még mindig emelkednek.

A hagyományos szénsavas üdítőitalok eladása lehet, hogy csökkent, de más cukrozott italoké növekedett; ezért javasolják az összes, cukorral édesített italok megadóztatását.

Budapest, 2010. június 25.

ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Iroda

Bejegyezte: dátum: 11:44

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)