A befektető orvosi rendszer - Németország

A német egészségügyi rendszer sajátos jellemzője az ambuláns és fekvőbeteg ellátási szintek szektorális elkülönülése. Az ambuláns ellátást szinte kizárólag szabadfoglalkozású, önálló praxissal rendelkező orvosok végzik. A kórházakban folyó fekvőbeteg ellátást pedig többnyire az ott alkalmazotti státuszban tevékenykedő orvosok nyújtják. Az önálló praxissal rendelkező szabadfoglalkozású orvosok kötelező jelleggel tagjai az ambuláns ellátás biztosításáért felelős Pénztári Orvosok Egyesületének. Az említett két ellátási szint szigorú, szektorális különválása német vélemény szerint gazdaságtalan működéshez vezet.

Németországban a befektető orvosi ágyak számának csökkenése jellemző. Míg 2001-ben 30400 befektető orvosi ágyat regisztráltak, 2003-ra ez a szám 29200-ra, 2006-ra 23903-ra csökkent és a 2008. évi statisztikák szerint a német egészségügyi rendszerben már csupán 21765 ilyen ágyat üzemeltettek, ami az összes kórházi ágyhoz viszonyítva 4,3%-os aránynak felel meg. A csökkenés fő okai között említhető a befektető osztályok főosztályokká történő átalakítása, a befektető osztályok vagy azokat működtető kórházak bezárása, illetve a kórházi tartózkodási idő csökkentése vagy a fekvőbeteg szolgáltatások ambuláns szektorba történő áthelyezése miatti ágyszám leépítések.

Az ágyszám csökkenés mellett szintén megfigyelhető a befektető orvos által elvégzett kezelési esetek számának évek óta tartó csökkenő tendenciája Németországban. 1998-hoz képest (1,67 millió kezelési eset) 2004-ben 27,5 százalékos csökkenés volt megfigyelhető (1,21 millió kezelési eset). A kezelési esetek számához hasonló csökkenés figyelhető meg a kiadások terén is. A betegpénztárak befektető orvosi honoráriumokra fordított kiadásai 1998-ban 416 millió eurót tettek ki, 2004-ig 116 milliós csökkenés volt megfigyelhető, azaz 300 millió euróra csökkent a pénztárak ilyen jellegű kiadása. A befektető rendszerben részt vevő orvosok száma ezzel szemben 1998 és 2004 között állandó volt és 2005-ben 2,1 százalékos emelkedés volt megfigyelhető, azaz 6115 befektető orvost dolgozott a német kórházakban. A befektető orvosok számában a 2005-ös statisztikához képest 2008-ban némi emelkedés figyelhető meg (lásd 1 táblázat).

A befektető orvos szabadon praktizáló szerződéses szakorvos lehet. Tevékenységük végzéséhez az illetékes Pénztárai Orvosok Egyesületének és a betegpénztárak közös engedélyezési bizottságának jóváhagyása és az illetékes kórház belegyezése szükséges, valamint a kórház által ilyen formában üzemeltetni kívánt szakterületnek szerepelnie kell a tartományi kórháztervben. A befektető orvosi rendszer keretében a kórházban a befektető orvos elsősorban a kórházba utalt saját betegeinek ellátását végzi. A befektető orvosi rendszer alapvető célját tekintve a fekvőbeteg és az ambuláns ellátási szintek közötti zökkenőmentes átmenet megteremtése miatt jött létre, de nem mellékes cél az egészségügyi költségek csökkentése sem. Az önálló praxissal bíró szabadfoglalkozású orvosok a kórházak számára e rendszer keretében egyébiránt biztosítják a folyamatos betegellátást is a beutalt betegek révén és így a jobb kihasználtságot.

A kórház és a befektető orvos között szerződéses viszony áll fenn (ún. befektető orvosi szerződés), amelyben rögzítik mindkét fél jogait és kötelezettségeit (különösen a befektető ágyak számára, költségekre vonatkozóan). A befektető rendszer elsősorban a fül-orr-gégészet, szemészet, nőgyógyászat, urológia és ortopédia terén terjedt el. A szerződéses orvosok mintegy 5%-ának volt 2008-ban jogosultsága Németországban arra, hogy betegeit a kórházban e rendszer keretében kezelje.

Németországban a lakosság mintegy 90% a kötelező biztosítás tagja, a lakosok fennmaradó körülbelül 10%-a rendelkezik teljes értékű magán egészségbiztosítási szerződéssel. A befektető orvosok által nyújtott kórházi szolgáltatások terén ki kell hangsúlyozni, hogy külön számol el a befektető orvos és külön a kórház. A befektető orvos a kötelező biztosítottakkal szemben nyújtott fekvőbeteg ellátások esetében az EMB szerint számol el az illetékes pénztári orvosok egyesületével, míg a kórház elszámolása a DRG rendszeren keresztül (befektető osztályos DRG) közvetlenül az illetékes betegpénztárral történik. Időközben a kórház köthet közvetlenül a befektető orvossal is a honoráriumra vonatkozó közvetlen szerződést, de ez a betegek számára nem jelent különbséget. Az orvos által elszámolt szolgáltatásokat tehát az EBM szerint téri a pénztári orvosok egyesülete az orvosnak, a pénztár az adott DRG költségeit kifizeti a kórháznak.

A témával kapcsolatos részletes információk a csatolt pdf fájlban találhatóak.

VN


Kapcsolódó anyagok: befektetoorvos_germany_2k1000730.pdf