A hatályos munkaidő-szabályok betartása nem lehetséges

"Mindenki ott cselez, ahol tud. Ennek köszönhető, hogy a jóslatok ellenére mégsem omlott össze az egészségügyi ellátás az ügyeleti rend tavalyi újraszabályozása után.

Tavaly július elsején lépett életbe az új szabályozás, amely szerint az ügyeletben töltött idő minden perce munkaidőnek számít. Ráadásul az alapmunkaidő heti negyven óra, nyolc óra túlmunkára kötelezhető az egészségügyi dolgozó, és tizenhat órát vállalhat önként. Ez utóbbi díjazása azonban a munkáltató és a dolgozó megállapodásának a kérdése. Ráadásul az önkéntes munkával kapcsolatos feltételeket fél évre előre szerződésben kell rögzíteni. A kórházak csak úgy tudtak volna elvben megfelelni az új szabályozásnak, ha az ügyeleti rendszer helyett műszakban dolgoztatnák a szakembereket. Van olyan kórház, amely így tett, de a többségük más, egyéni megoldást választott. A műszakosítással ugyan kiszámítható, a korábbinál lényegesen biztonságosabb és hatékonyabb lehetne az ellátás, csakhogy - tegyük hozzá - kevesebb lenne a jövedelem. Arról nem is beszélve, hogy melyik sebész szeretne éjszaka programozott műtéteket végezni? Az óvatosabb becslések szerint az új szabályok alkalmazásához legalább négy-ötezer további orvosra volna szükség, de akadtak olyan vélemények, hogy még ez sem lenne elegendő: ők tízezer hiányzó gyógyítóról beszéltek. A szakmai szervezetek - az orvosi kamarával együtt - már a szabályozás hírére jelezték: az új szabály betarthatatlan. Akadtak olyanok, akik már a teljes ellátórendszer összeomlásáról vizionáltak.

Nos, az ellátórendszer nem omlott össze - a kórházak viszont most ott trükköznek, ahol csak tudnak. És tudnak.

Emlékezetes, hogy a traumatológusok, mint az egyik hiányszakma képviselői, hirtelen 2,5 milliárd forintos "gyorssegélyt" kaptak, miután azt mondták, hogy a korábbi feltételek mellett csak a heti kötelező 48 órát hajlandók a baleseti sebészeteken tölteni. Simonka János Aurél professzor, a Magyar Traumatológus Társaság volt alelnöke szerint, a "pénzen vett megegyezés" azóta is kitart, mert a kiegészítéssel csökkent a hálapénzes szakmák és a traumatológusok közötti jövedelemkülönbség. Más szakmák, illetve intézmények persze nem voltak ennyire eredményesek. A pécsi egyetemi klinikákon például már a szabály alkalmazása utáni első két hónapban kimerült a kötelezően elrendelhető túlórakeret. Miután az ügyeleti díjazásban csak úgynevezett minimumszabályokat állapítottak meg, a korábbi alapbér 110 százalékáról 70 százalékra csökkent az ügyeleti pénz, és megszűntek az egyéb pótlékok is. A menedzsmentnek minden kreativitására szükség volt, hogy az intézmény megőrizze a működőképességét. Kovács L. Gábor, az orvostudományi centrum vezetője azt mondta: az ügyeletért kénytelenek kiemelt bért, óránként négyezer forintot fizetni.

Ahány országrész, annyiféle megoldás.

A siófoki kórházban például a nyári csúcs idején, a turisták és a nyaralók miatt vendégdoktorokat alkalmaznak. Azaz: az év közben másutt gyógyítók elvben szabadságra jönnek családjukkal a Balaton-partra. A kórház a kosztot, a nyaralót és némi ügyeleti díjat fizet cserébe. Persze turnusonként változik az orvos személye. Varga Ferenc főigazgató, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt állítja: más módon képtelen volna a meglévő finanszírozásból a szezon miatti orvoshiányt enyhíteni. Akad olyan kórház, ahol a műtő működtetéséhez szükséges 15-16 orvos helyett csak 11 van. Boldogulnak, ahogy tudnak. A fővárosi Szent Imre Kórházban például a különböző szakmákban összevont ügyeletet szerveztek. Ez azt jelenti, hogy egy úgynevezett sürgősségi team bármikor riasztható. Így az egyéb, munkaidőn kívüli feladatokra lényegében elegendő három-négy orvos is. Van olyan kórház, ahol a menedzsment alaposan a zsebébe nyúlt, igaz, nem egészen önszántából: a szakszervezet ugyanis sztrájkot helyezett kilátásba. Végül a Veszprém megyei kórház főigazgatója, Rácz Jenő és az érdekvédők vitája egyezséggel zárult. Ott az ügyelet valamennyi órájáért 200 százalékos munkadíj jár, és az ügyelet után szabadnap. Ha valaki ugyanott vállalkozó-orvosként vállal ügyeletet, akkor egy hétvégi 24 óráért (fizetéstől függetlenül) 65 ezer, illetve 90 ezer forint ügyeleti díjat kap. Másrészt azt, amit csak lehet, megpróbálnak az informatika segítségével működtetni. Így az orvos nincs szorosan a kórházi léthez kötve. A radiológiát is úgynevezett teleradiológiai rendszerben működtetik. Így kevesebb orvossal is képesek megoldani a megye ellátását, mert a lelet az informatikai sztrádán jut el a vizsgálatot kérőtől az értékelő orvosig és vissza. Persze a rendszer nem lenne életképes az 1700, egymás közt ingyen hívható mobiltelefon nélkül. "A mai napig előfordul, hogy az ügyeletben a betegszámhoz képest hirtelen kevés az orvos, s akkor az ügyeletvezető behívja a pihenőket, akik önként, a lelkiismeretük miatt és lehet, hogy fizetség nélkül jönnek be dolgozni." Ezt egy fővárosi kórház baleseti sebésze mondta. Nem biztos ugyanis, hogy az intézménynek a teljesítménykorlát miatt lesz pénze az adott hónapban is kifizetni az extra túlórákat. Az elszakadt ér, a betört koponyacsont viszont nem várhat.

Megint más intézmények úgynevezett nullaforintos szerződéssel foglalkoztatnak ügyeletben orvosokat. Ők fizetést, ügyeleti díjat nem kapnak, viszont a magánrendelésüknek kórházi hátteret biztosíthatnak.

A Magyar Orvosok Szövetségének tapasztalatai szerint jó, ha az intézmények negyede betartja az új ügyeleti szabályokat. Gyenes Géza, a szervezet elnöke munkatársaival járja az egészségügyi intézményeket, ismertetik az előírásokat, közvetítenek a kötelezően előírt, önként vállalt túlmunkával kapcsolatos szerződések előkészítésében. Mert ugyan ez utóbbi írásba foglalását törvény írja elő, de ott, ahol nem kényszerítik ki az alkalmazott orvosok, bizony nincs ilyen. Az új szabályok szerint a munkáltató már semmilyen eszközzel nem kényszerítheti alkalmazottját túlmunkára, annak alapja csak a közös akarat lehet. Az orvosok, szakdolgozók alkupozíciója megerősödött. Lényegében szabadon megmondhatják, hogy mennyiért hajlandók szabadidejüket munkával tölteni. Az érdekvédő szervezet kalkulációja szerint, ha az intézmények maradéktalanul betartanák az ügyeleti szabályokat, a bérköltségek orvosonként havonta átlagosan 80 ezer forinttal növekednének. Ez országosan úgy 40-45 milliárd forint lenne. Gyenes Géza közölte: lista készül a miniszternek arról, hogy az ügyeleti szabályozás mely pontjai sérülnek a gyakorlatban."


http://giulio.freeblog.hu/