OECD Health Data 2011 - Ausztria

A dokumentum az OECD legfrissebb Ausztriával kapcsolatos adatközlését tartalmazza, ami érinti az egészségügy finanszírozását, a kapacitásokat (háziorvosok száma, ágyszám, MRI, CT), valamint az ország lakosságának egészségi állapotát.

Finanszírozás

2009-ben az egészségügyi kiadások az ország GDP-jének 11 százalékát tették ki (OECD átlag 9,5 százalék), ezzel Ausztria az OECD országok rangsorában az USA (17,4 százalék), Hollandia (12 százalék), Franciaország (11,8 százalék), Németország (11,6 százalék), Dánia (11,5 százalék), Kanada (11,4 százalék) és Svájc (11,4 százalék) után a 8. helyet foglalja el.

Ausztria az egy főre jutó egészségügyi kiadások alapján (2009: 4289 US dollár (vásárlóerő paritáson)) az OECD országok rangsorában 2009-ben szintén a nyolcadik helyet foglalja el. 2009-ben az OECD országokban az egy főre jutó átlagos egészségügyi kiadás 3223 US dollár volt. A legmagasabb egy főre jutó kiadást e téren az Egyesült Államok (7960 US dollár) érte el, majd Norvégia (5235) és Svájc (5144) következnek a sorban 4000 US dollár feletti kiadással (Magyarország a 29-ik a sorban 1511 dolláros értékkel).

Az egészségügyi kiadások 2000 és 2009 között éves szinten Ausztriában reálértéken átlagosan 2,2 százalékkal növekedtek, ami más OECD országokkal összehasonlítva az adott időszakban egyike a legalacsonyabb növekedéseknek. Az OECD országok átlagos egészségügyi kiadásának növekedése a 2000-2009 közötti időszakban 4 százalék volt.

Az egészségügyi kiadások túlnyomórészt közpénzekből kerülnek finanszírozásra az OECD országban. Ausztriában az állami finanszírozás aránya 2008-ban 77,7 százalékot ért el és így 6 százalékkal haladta meg az OECD országok átlagát. 80 százalék feletti volt ekkor az állami részvétel aránya a Cseh Köztársaságban, Új-Zélandon, Dániában, Norvégiában, Izlandon, Svédországban, ill. a 2008-as adatok szerint Japánban és Luxemburgban.

Kapacitások (személyi, materiális, technológiai)

Az OECD adatai szerint Ausztriában 2009-ben az 1000 lakosra jutó háziorvosok száma 4,7 fő volt (OECD átlag: 3,1 fő), az ápolók 1000 lakoshoz viszonyított száma pedig 7,6 fő (OECD átlag 8,4 fő).

Az aktív ellátás keretén belül Ausztriában 2009-ben 1000 lakosra 5,6 ágy jutott, ami jócskán meghaladta az OECD országok 1000 főre jutó 3,5 ágyas átlagát. Ausztriában a többi OECD országhoz hasonlóan a kórházi ágysűrűség az idők folyamán szintén csökkent, ami összhangban volt a kórházi tartózkodás átlagos időtartamának csökkenésével.

Ausztriában 2009-ben az egymillió lakosra jutó MRI egységek száma 18,4 volt, így az ország átlaga jóval meghaladja az OECD (MRI átlag 2009:12) átlagát. A CT készülékek száma szintén magas, 29,3 készülék jut egymillió lakosra. Az OECD átlaga e téren 22,1. Az OECD országok között Japánban messze a legmagasabb az MRI (2008:43,1) és CT (2008: 97,3) készülékek egymillió lakoshoz viszonyított aránya.


Egészségi állapot és rizikótényezők

A legtöbb OECD országban a születéskor várható átlagos élettartam a jobb életkörülményeknek, intenzívebb egészségügyi ellátásnak és az orvosi ellátásban tett előrelépéseknek köszönhetően nőtt. Ausztriában 2009-ben a születéskor várható átlagos élettartam 80,4 év volt és ezzel csaknem egy évvel meghaladta az OECD átlagát (OECD átlag 79,5). Az OECD országok közül a születéskor várható élettartam Japánban a legmagasabb (83 év). Második helyen áll a rangsorban Svájc, a harmadikon Spanyolország.

A csecsemőhalandóság Ausztriában az elmúlt tíz évben a többi OECD országhoz hasonlóan jelentősen csökkenő tendenciát mutat. 2009-ben a csecsemőhalálozás 3,8 volt 1000 élveszülöttre számítva (OECD átlag 4,4). 2008-ban a legalacsonyabb csecsemőhalálozás Luxemburgban, Japánban, Szlovéniában, illetve az északi országokban (Izland, Svédország, Finnország és Norvégia) volt megfigyelhető.

A napi szinten dohányzó felnőtt lakosok aránya az elmúlt 25 évben a legtöbb OECD országban jelentősen csökkent, ami nagyrészt a dohányzás csökkentését célzó politikai intézkedéseknek tudható be. Ausztriában a dohányzó felnőtt lakosok aránya 2006-ban 23,2 százalék volt, ami meghaladja az OECD 2009-es átlagát (22,3 százalék). Svédország, Izland, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália igen figyelemreméltó eredményeket tudhat magáénak a dohányzás csökkentése terén. Ezekben az országokban a felnőtt lakosságon belül sikerült a dohányzók arányát 17 százalék alá szorítani.

Az elhízottak aránya az utóbbi évtizedekben minden OECD országban növekedést mutatott, habár az egyes országok között továbbra is igen jelentősek az eltérések. A 2006-os adatok szerint az elhízottak aránya a felnőtt lakosság körében Ausztriában 12,4 százalék volt, ami az OECD átlaga alatt marad. A legmagasabb az elhízottság aránya 2009-ben az Egyesült Államokban, ahol a felnőtt lakosok 27,7 százaléka számít túlsúlyosnak. (VN)

Forrás:
OECD Health Data 2011, http://www.oecd.org/document/30/0,3746,en_2649_37407_12968734_1_1_1_37407,00.html

2011-11-07 14:08:51