2011. november 17., csütörtök

11-11-17 - írta Giulio
1 komment


Először is legyünk a Doktori Tanács Tagjai. Az már valami, ugye.:-) Írjunk egy hamis, megtévesztő dolgozatot egy konkrét eseményről, amivel kapcsolatban hatósági (etikai) eljárás van folyamatban.

Hagyjuk ki az értekezésből az érintettet. Ne is kérdezzünk tőle semmit. Hagyjuk ki az értekezésből a vonatkozó hatályos jogszabályok felét.

Jelentessük meg a cikket az Orvosi Hetilapban, az etikai eljárás befejezése előtt, hogy az Etikai Bizottság tagjai biztosan olvashassák. Ebben dogmaként nyilvánítsuk ki, hogy a halottvizsgálatot megtagadó orvos vétkes.

Hívjanak minket Kereszty Évának, és dolgozzunk Szegeden, legyünk kellőképpen rutinosak, magabiztosak, és "tájékozatlanok" ahhoz, hogy nekünk ezt is szabad.

Dőljünk elégedetten hátra, hogy milyen ügyes, sunyi kislányok is vagyunk mi tulajdonképpen. A szerző jogi végzettséggel is rendelkezik, tehát csak tudatosan, és szándékosan adhatta elő ezt a szemétséget. Úgy gondolom, hogy akkor az én etikai eljárásomat már nem is kell lefolytatni.:-)

Egy önjelölt szakértő meghozta az ítéletet. Magyarország, 2011. Doktori Tanács. Gratulálok. Ott mindenki ezen az erkölcsi szinten tevékenykedik?

A dolgozat.

Sajnos, ez súlyos etikai vétség. Lépnem kell.

RENDTARTÁS

V.8. Ha az orvostól egy másik orvosról referenciát kérnek, a tájékoztatásnak tárgyilagosnak, elfogultságtól mentesnek kell lennie és kizárólag a másik orvos szaktudásával kapcsolatos információkra szorítkozhat. Súlyosan etikátlan minden olyan alaptalan és bizonyíthatatlan információ, amely alkalmas arra, hogy közvetlenül vagy közvetve rontsa a másik orvos jó hírnevét, megingassa a belé vetett bizalmat.

X.5. Súlyosan etikátlan más orvos vagy szolgáltató szakmai vagy személyes jó hírnevének alaptalan rontására alkalmas bármilyen közlés. Amennyiben más orvos magatartásáról, tevékenységéről, hibáiról kérnek nyilatkozatot, a nyilatkozó orvos nem minősítheti a feltételezett szakmai hibát vagy etikai vétséget az azt vizsgáló eljárás befejezése előtt. Egyebekben a más orvosról tett nyilatkozatra az V.1. pont, az V.8. pont és az V.10. pont szerinti rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.



11-10-23 - írta Giulio

From: Dr. Keszthelyi Gyula [mailto:giulio@t-online.hu]
Sent: Sunday, October 23, 2011 10:32 AM
To: 'prokai.ferenc@mku.hu'
Cc: 'mok.eger@citromail.hu'; 'etika@mok.hu'
Subject: HALOTTI BZONYÍTVÁNY

Tisztelt Ügyész Úr!

Tisztelt Etikai Bizottság!

Telefonbeszélgetésünk után az Ügyészségről szóló Törvény 13. §-ban foglaltak alapján írásban fordulok Önhöz.

V. fejezet

Ügyészi törvényességi felügyelet

Az ügyész jogai az ügyészi törvényességi felügyelet körében

13. § (1) Az ügyészi törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg a közjogi szervezetszabályozó eszközökre, valamint e szervek egyéb, általános érvényű rendelkezéseire és e szervek jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki.

Kiterjed ezen túlmenően a bíróságon kívüli, jogvitát intéző vagy hatósági jogkört gyakorló szervek és személyek ez irányú eljárásaira és egyedi döntéseire, valamint a gazdálkodó és egyéb szerveknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire.

Törvény az ügyészi törvényességi felügyelet hatályát más - e bekezdésben nem említett - szervekre is kiterjesztheti.

---------------------------------------------------------------------------------

Orvosként rendszeresen kell végezzek államigazgatási feladatokat, szakértői tevékenységet, ilyenkor hatóságként, illetve hivatalos személyként járok el.

Egyebek között például közokiratokat töltök ki.

Ilyen a keresőképtelenség elbírálásához használt Táppénzes Utalvány, vagy a napi munkában rendszeresen jelentkező Halotti Bizonyítvány is. (BTK magyarázat, 274. §. 6. pontja.)

Kérem, erősítse, vagy cáfolja meg azt a jogértelmezésemet, hogy ez utóbbi okirat közokirat.

Amennyiben az, akkor értelemszerűen hivatalos személyként járok el annak kitöltésekor, hatósági ügyben. Ha ez így van, akkor az eljárásban figyelembe kell venni nem csak az EüTv. 236. §-ban foglaltakat az elfogultság bejelentésére vonatkozóan, hanem a KET 42. §. kizárásra vonatkozó rendelkezéseit is.

EüTv.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

236. § (1) Az egészségügyi szakértő nem adhat szakvéleményt abban az ügyben, amelyben saját maga vagy közeli hozzátartozója érintett, illetőleg ha tőle bármely egyéb okból az ügy tárgyilagos megítélése nem várható (elfogultság).

(2) A vele szemben felmerült kizárási okot az egészségügyi szakértő haladéktalanul köteles bejelenteni az őt kirendelő vagy megbízó szervnek.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Folytatott-e már az ügyészség a fenti okirattal kapcsolatosan a múltban bármikor büntetőeljárást, és ha igen, ennek során a kérdéses bizonyítvány milyen okirati minősítéssel szerepelt az eljárásban?

(Tudom, hogy folytatott, és tudom, hogy közokiratnak minősítették.)

(Megjegyezném, hogy az iraton az orvosokon kívül az egészségügyi szakmai hatóság (ÁNTSZ), vagy éppen a rendőrség IS eszközölhet bejegyzéseket, tehát a dokumentum közokiratisága számomra is teljesen egyértelmű.)

Elkövethet-e közokirathamisítást az az orvos, aki túllépve a működési engedélyében foglalt területi határokat, emiatt jogosultság nélkül tölt ki ilyen közokiratot, még akkor is, ha egyébként az okiratban foglalt adatok mindenben megfelelnek a valóságnak. (Hatáskör, illetékességi kör túllépése.)

Köteles-e az államigazgatási jogkörben eljáró orvos a halottvizsgálat kapcsán a fentiek alapján, betartani a kizárásra, illetve általában is az elfogulatlan ügyintézés követelményeire vonatkozó jogszabályokat, szakmai módszertani levelekben foglaltakat maradéktalanul betartani?

A fenti kérdések egyrészt valamennyi Magyarországon halottvizsgálatot végző orvos napi tevékenységét közvetlenül érintik, ellenem pedig etikai eljárás folyik azért, mert a kizárásra vonatkozó jogszabályokat betartottam.

Az etikai eljárást a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság kezdeményezte, és tagjai a konkrét eset kapcsán rám nyomást gyakorolva próbáltak meg jogellenes tevékenység végzésére rávenni. Én ezt szóban is és írásban is megtagadtam. Meg is indokoltam.

Tisztelettel kérem ezért a konkrét eset törvényességi felügyeleti jogkörben elvégzett vizsgálatát, mivel úgy gondolom, hogy ilyen súlyú ügyben az orvosi kamara jogban járatlan orvosokból összeálló etikai bizottsága nincs abban a helyzetben, hogy a kérdést etikai szempontok alapján (esetleg a jogot felülírva) bírálja el. A lehetséges elfogultság miatt kell a beteget a halála előtt kezelő orvost a halottszemléből is kizárni.

Ugyanez az elv kell érvényesüljön bármely más, a halottal kapcsolatos szakértői tevékenység (jogszabály által kirendelt eseti szakértő) esetében is.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

From: Dr. Keszthelyi Gyula [mailto:giulio@t-online.hu]
Sent: Friday, July 08, 2011 4:20 PM
To: 'mezokovesdrk@borsod.police.hu'
Cc: 'szocska.miklos@nefmi.gov.hu'
Subject: Halottakkal kapcsolatos módszertani levél


Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 1-12. számú módszertani levelei

6. számú melléklet

I. A HALOTTSZEMLE

1. Tevékenység a halottszemlén

Az R. 19. §-ának (1) bekezdése szerint rendkívüli halál esetében a rendőrség orvos alkalmazásával azonnal halottszemlét tart. A további rendelkezés értelmében ehhez elsősorban igazságügyi orvostani szakképesítéssel rendelkező szakorvost, ilyen orvoshiányában igazságügyi orvosszakértőt vagy rendőrorvost, ha pedig a késedelem a halottszemlemegtartását akadályozná, más orvost kell alkalmazni. A halottszemlén jelen lehet, de abban nem vehet részt a meghalt személyt - halálát megelőző időszakban - gyógykezelő orvos, aki azonban a szükséges felvilágosítást az orvosi titoktartásra hivatkozással nem tagadhatja meg (R. 20. §.).

Számomra ez az iránymutatás a mérvadó, e szerint kell(ene) eljárnia minden orvosnak. Úgy gondolom, logikus, érthető. Csak kevesen ismerik.

Üdvözlettel: Dr. Keszthelyi Gyula

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A konkrét adatok:

Egy tardi lakos 2011. július 8-án bekövetkezett halálával kapcsolatos totális hatósági ügyintézési fejetlenség elemzése mind a rendőrség, mind az ÁNTSZ, mind pedig a halottkémlést végül is szerintem szabálytalanul lefolytató szakfelügyelő főorvos vonatkozásában. Kérem az adott üggyel kapcsolatos valamennyi dokumentum és hangfelvétel, bizonyíték beszerzését, mert ez egy nagyon tanulságos hisztéria volt. Semmit nem tudok a mai napig arról, hogy az általam a problémáról haladéktalanul értesített felettes szakmai hatóság, az ÁNTSZ, milyen intézkedéseket foganatosított az üggyel kapcsolatosan. Hogyan került egy mezőkövesdi háziorvos a munkaidejében 10 kilométerre a körzetétől? Ki és miért riasztotta ugyanebben az ügyben az orvosi ügyeletet? Mi a szerepe ebben a tragikus zűrzavarban az „intézkedő” tardi polgármesternek? És miért engem vizsgálnak? Álláspontom szerint én vagyok az egyetlen, aki a kérdéses hatósági eljárás során jogkövető magatartást tanúsítottam.

Az egri Etikai Bizottságtól azt kérem, hogy az ügyészségi eljárás lefolytatásának befejezéséig az eljárást szíveskedjen felfüggeszteni.

Köszönettel:

Dr. Keszthelyi Gyula háziorvos

Nincsenek megjegyzések: