Szorul az adóhurok a tanárok és

az orvosok nyaka körül

2011. szeptember 21.

Tovább szorítja az oktatásban és az egészségügyben dolgozók nadrágszíját a kormány a jövő évre bejelentett adóintézkedésekkel. Az egészségügyi dolgozók átlagosan havonta nettó 6 ezer, az oktatásban foglalkoztatottak pedig 5 ezer forintot veszítenek. Havonta 8-9 ezer forint bérkompenzációt kellene kapniuk ahhoz, hogy ugyanannyi maradjon a zsebükben, mint az idén. Az infláció miatt így is több mint 4 százalékkal kevesebbet ér majd a fizetésük.

Jövőre véglegesíti a kormány a 16 százalékos, egykulcsos adórendszert. Ennek egyik lépése, hogy teljesen megszűnik az 1,27-szeres szorzóval számolt szuperbruttósítás, vagyis már csak a bruttó bér után kell megfizetni az adót. Ez az intézkedés minden munkavállaló számára kedvező.

Az alacsonyabb keresetűeknek azonban rossz hír, hogy egy lépésben megszűnik az adójóváírás. Jelenleg havonta 12 100 forint alkalmazotti kedvezményt lehet érvényesíteni bruttó 180 ezer forintos jövedelemig teljes összegben, 260 ezer forintig pedig folyamatosan csökkenő mértékben.

További intézkedés, hogy a mostani 7,5 százalék helyett jövőre már 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot kellene fizetniük a munkavállalóknak. A járulékemelés minden adózó számára többletterhet jelent.

Bruttó 213 400 forintig még a gyermekesek is rosszabbul járnak

A tervezett változtatások összességében azt jelentik, hogy jövőre mindenkinek csökken a nettó bére, aki bruttó 213 400 forintnál kevesebbet keres - derül ki Angyal József okleveles adószakértő, matematikus számításaiból. Azok is kevesebbet kapnak kézhez, akik gyermekkedvezményt is igénybe tudnak venni.

A médiában elterjedt az a helytelen kommunikáció, amely szerint azok járnak rosszul a jövő évre tervezett adóváltoztatásokkal, akik nettó 140 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Csak gyermekkedvezmény nélkül igaz, hogy idén a bruttó 213 400 forintból nettó 140 ezer marad. Egy gyermek utáni adókedvezmény esetén azonban már 149 ezer forint, két gyermeknél 159 ezer, három gyermeknél pedig 176 ezer forint a nettó marad 213 400 forintos bruttó jövedelemből.

A Széll Kálmán Terv szerint jövőre sem emelkedik a köztisztviselői, közalkalmazotti illetményalap. A nettó keresetek csökkenését utólagos bérkompenzációval ellensúlyoznák.

Több ezer forintos mínusz az egészségügyben és az oktatásban dolgozóknál

Az egészségügyi dolgozók az idei év első felében átlagosan havi bruttó 173 486 forintot kerestek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Ebből az idén - gyermekkedvezmény nélkül - megközelítően 120 ezer forint marad. Jövőre viszont ez több mint 6 ezer forinttal kevesebb lesz. A bruttó béreket átlagosan csaknem 10 ezer forinttal kellene emelni ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettó fizetés - számol Angyal József.

A szellemi foglalkozásúak jövedelme átlagosan havi bruttó 189 ezer forint volt a humán-egészségügyi ellátásban. Ebből jövőre 4500 forinttal kevesebb marad, mint az idén. A különbséget 6800 forintos béremeléssel lehet kiküszöbölni.

A fizikai foglalkozásúak átlagosan bruttó 118 641 forintos fizetéséből 85 870 forint az idei nettó bér, ami jövőre csak 77 709 forint lenne. Esetükben 12 460 forinttal kellene emelni a bruttó jövedelmet, hogy a pénzüknél maradjanak.

Az oktatásban az első félévben 185 800 forint volt a bruttó átlagbér, ebből jövőre több mint 5 ezer forinttal kevesebb maradna, amit csaknem 8 ezer forintos bruttó béremeléssel lehetne korrigálni.

Az ágazatban foglalkoztatott fizikai dolgozók idei átlagos havi keresete alig több mint bruttó 100 ezer forint. Az érintettek nettó fizetése csaknem 9 ezer forinttal csökkenne jövőre. Ahhoz, hogy ezt megússzák, havonta 13 ezer forinttal kellene növelni a bruttó bérüket.

Még a szellemi foglalkozásúak is valamelyest rosszabbul járnak, mint az idén: a 203 ezer forintos átlagos bruttó jövedelemből havonta 1900 forinttal marad kevesebb az adóváltozások miatt.

A bérkompenzáció idén csak mérsékelte a keresetkiesést

Az idei első félévi kereseti adatok azt mutatják, hogy az oktatásban és az egészségügyben a a bérkiegészítéseel sem sikerül teljes egészsében ellentételezni a nettó bérek csökkenését. Mindkét ágazatban havonta átlagosan 10 ezer forinttal kaptak kevesebbet kézhez, mint egy évvel korábban azok, akiknek még nincs gyermekük, vagy már befejezte a középiskolát, és nem vehetik igénybe a családi adókedvezményt.

Vagyis az érintettek fél év alatt összességében 60 ezer forinttal kevesebbet kerestek, az év egészét tekintve pedig több mint 100 ezer forintot buknak.

Tovább mélyül a jövedelmi szakadék

A pénzügyi, biztosítási területen, valamint az információ, kommunikációs ágazatban dolgozók - az idei évhez hasonlóan - a 2012-re tervezett adóváltoztatásokkal is jól járnak.

A pénzügyesek bruttó keresete az idei első félévben átlagosan havi 387 599 forint volt. Ebből az idén 241 ezer forint marad, jövőre pedig csaknem 254 ezer forint. Ugyanekkora bruttó jövedelemből 2010-ben még csak 227 ezer forintot vihettek haza a dolgozók. Két év alatt tehát az ágazati átlagjövedelem szintjén 27 ezer forinttal több maradt az érintettek zsebében.

A pénzügyi szférában azonban nem ritka a havi bruttó 1 millió forintos fizetés sem. Ebből jövőre 33 ezer forinttal több marad. Idén ugyanekkora bruttó fizetésből 136 ezer forinttal több maradt, mint tavaly. Az érintettek két év alatt összesen havonta 166 forintot nyertek az adóváltozásokkal.

A legnagyobb adózó 2010-ben összesen 1,4 milliárd forintot keresett, aminek a túlnyomó része munkajövedelemből származott. Az érintett magánszemély idén havi 20 millió forintot keresett azzal, hogy a felére, 16 százalékra csökkent az adókulcs. Ezt jövőre havi 4 millió forinttal fejelheti meg, ha egy fillért sem nő a fizetése.

Forrás: Pénzcentrum