Ez vicc? - kinevették a magyar

orvosok fizetését külföldön

2011. szeptember 03.

Hitetlenkedve hallgatta egy nigériai rezidens magyar társai beszámolóját a hazai orvosi fizetésekről.

A napokban szerzett kellemetlen élményéről számolt be egy végzős orvostanhallgató a Napközben műsorában. A fiatal férfi a hazai rezidensek kilátásai kapcsán elmondta, a nemrég egyik végzős, nigériai származású hallgatótársával beszélgetett. Az afrikai fiatalember az egészségügyi dolgozók fizetése felől érdeklődött. „Kicsit hitetlenkedve, értetlenül nevetve kérdezte tőlem, igaz-e, hogy tényleg olyan keveset keresnek a kezdő magyar orvosok, amennyiről ő hallott, mert amennyiben igen, akkor ez csak a vicc kategóriájába tartozhat. Ennél még ők is háromszor-négyszer többet keresnek” – számolt be a beszélgetésről a végzős magyar orvostanhallgató.

A diploma előtt álló fiatalember elmondta még, bár csak felületes ismeretekkel rendelkezik a nigériai gazdaság helyzetéről, de úgy gondolja, a nyugat-afrikai országban sem lehetnek sokkal kedvezőbbek a viszonyok, mint Magyarországon. „Valamiért ott mégis más helyi értéken kezelik az orvosokat, mint nálunk” – tette hozzá a rezidens, aki hazai társaival együtt azzal kénytelen szembesülni, hogy a kezdő orvosok nagyjából nettó kilencvenkétezer forintos fizetéssel indulhatnak neki a pályájuknak.

„Úgy kellenek, mint egy falat kenyér”

Az orvosok helyzetének javítására a közelmúltban intézkedések történtek. Az egészségügyért felelős államtitkárság 2011. július 20-án hirdette meg a szakgyógyszerész-jelöltek Than Károly ösztöndíját, valamint a szakorvosjelöltek Markusovszky Lajos ösztöndíját. A szakorvosi vagy szakgyógyszerészi képzésüket kezdő fiatalok öt évig havi nettó százezer forint támogatást kapnak, ha vállalják, hogy legalább tíz évig a magyar állami egészségügyben dolgoznak majd, és nem fogadnak el hálapénzt.

Az orvosjelölteknek közelmúltban meghirdetett ösztöndíjakon túl is vannak lehetőségek. Például az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a foglalkoztatás támogatására kiírt projektre nyújtott be pályázatot a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház. Az intézmény mintegy ötvenmillió forintot nyert, így négy szakterületen összesen öt új szakorvost tud alkalmazni – mondta el Tamás László János, a kórház főigazgató főorvosa. „Úgy kellenek, mint egy falat kenyér. Ha maradnak továbbra is, nagyon nagy örömmel látjuk, akár hosszú-hosszú éveken keresztül az intézményünkben őket” – mondta a kórházi vezető, utalva a magyar egészségügyet, így az ő intézményét is jellemző szakemberhiányra.

A megfelelő dolgozói létszám biztosítására irányul ugyan az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal által szakorvosjelöltek számára kiírt Markusovszky Lajos ösztöndíjpályázat is, de első körben a meghirdetett hatszáz helyre csak százhuszonnégyen jelentkeztek. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága hamarosan újabb, szélesebb kört érintő pályázatot hirdet szakorvosjelöltek részére.

Papp Magor: kétszázezer nettó éppen csak elégséges

Papp Magor háziorvos, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint egyelőre az a helyzet, hogy az alacsony hazai fizetések miatt az orvosok közül aki tud, csomagol és elmegy külföldre dolgozni – sokan már a egyből a diploma megszerzése után. Papp szerint ennél is nagyobb probléma, hogy öt évre előre láthatóan semmiféle olyan változás nem látszik, amely az orvosok számára vonzóbbá tenné az itthon maradást, tervezhetőbbé tenné az életet. Ehhez tartozik, hogy a nyugat-európai munkaerőpiac korlátlan számú orvost tud felvenni, ami ijesztően gyorsítja az elvándorlást. A külföldi fejvadász cégek hamarabb megtalálják a magyar orvosokat, minthogy a diplomát kézhez vették volna – tette hozzá a rezidensszövetség elnöke.

Papp Magor elmondta még, a fiatal orvosoknak meghirdetett ösztöndíj, amely havi százezer forinttal jár, jelentős segítség a napi megélhetési problémák megoldására, mivel az kezdő alapfizetéssel és az ügyeleti díjakkal együtt nagyjából kétszázezres jövedelmet biztosíthat. Ez már méltányos, de éppen csak elégséges összeg- mondta Papp Magor, aki úgy véli, a gondot az jelenti, hogy semmi biztosíték nincs rá, hogy az ösztöndíj lejárta után, illetve a szakvizsga után az orvosok meg tudnak majd élni. Az ötéves ösztöndíj feltétele, hogy a támogatott orvos legalább tíz évig az állami egészségügyben dolgozzon majd, és ne fogadjon el hálapénzt. Sokan azért nem jelentkeztek az ösztöndíjra, mert bizonytalannak látták, hogy az öt év letelte után hogyan tudnak megfelelni a kötelezettségeknek. Papp Magor elmondta, hogy az államvizsgázók körében 2011-ben készített felmérésekor a megkérdezett rezidensek több mint kilencven százaléka azt mondta, kétszázezer forintos nettó juttatás mellett szerződésben utasítaná el a hálapénzt.

Papp Magor azt mondta, az ösztöndíjra jelentkezők kapcsán az a tapasztalata, hogy azok éltek a lehetőséggel, akik az öt év letelte után – ha már nem kapják a plusz havi százezer forintot - szülői segítséget tudnak igénybe venni. Ők igazából soha nem szorulnának rá, hogy külföldre menjenek. Olyanok is vannak, akik olyan szakterületen helyezkedtek el, ahol várhatóan a szakorvosi fizetés nem közalkalmazotti lesz, hanem jóval afölötti. Tehát mindenki bebiztosította magát, olyanok jelentkeztek az ösztöndíjra, akik biztosítani tudják, hogy öt év után is megéljenek.

Forrás: MR1 - Kossuth, MTV