Miután csaknem a teljes magyar ügyeleti rendszer jogellenesen működik, nem árt, ha megnéztek néhány Európai Bírósági ítéletet a tárgykörben.
Azonnal kiderül, hogy senkit nem lehet semmire kényszeríteni ebben a vonatkozásban, pláne, ha ő maga nem akar jogelvet sérteni.
Ez azért jó, mert senki nem mondhatja, hogy a hülye blogger okoskodik. Ezek jogerős ítéletek. Én csak tálalom. Nézzetek utána, mit csaltak össze ez ügyben a kormányaink...
Ügyeleti idő
C-14/04. sz. ügy
Abdelkader Dellas és társai kontra Premier ministre és társai
Kérelem: HL C 59. -i 06.03.2004., 19 o.
Ítélet: HL C 36. -i 11.02.2006., 8 o.
Az ügyeleti idő munkaidőnek minősül, a fogyatékkal élők intézményének nevelője által teljesített éjszakai ügyeletet teljes mértékben tekintetbe kell venni annak vizsgálatakor, hogy a betartották-e az engedélyezett heti munkaidőre vonatkozó közösségi jogi szabályozást.
Franciaország jogi szabályozása a bizonyos szociális és egészségügyi-szociális létesítmények munkavállalói által végzett éjszakai ügylet kapcsán a díjazás és a túlmunka számításkor olyan súlyozási rendszert alkalmaz, amelynek az a célja, hogy az ügyelet alatti tevékenység nélküli időszakokat figyelembe vegye. A rendelet a jelenléti idő és a ténylegesen számításba vett munkaidő között az első kilenc óra tekintetében 3:1-hez arányt, az azt követő órák tekintetében pedig 2:1-hez arányt állapít meg. Dellast elbocsátotta munkaadója a tényleges munkaidő és az ügyeleti idő fogalma kapcsán kettőjük között kialakult munkáért járó díjazás tekintetében kialakult vita miatt.
A Bíróság döntése szerint a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, 1993. november 23 i 93/104/EK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes minden olyan tagállami szabályozás, amely a munkavállalók által bizonyos szociális és egészségügyi szociális intézményekben végzett, a tényleges munkavégzés helyén fizikai jelenlétükkel járó ügyeleti idő tekintetében a tényleges munkaidő számítására az alapeljárásban vitatotthoz hasonló egyenértékűségi rendszert ír elő, amely az ügyeleti szolgálatok inaktív időszakainak figyelembevétele érdekében átalányjellegű együtthatók alapján történő súlyozási mechanizmust alkalmaz, amennyiben az ezen irányelvben a munkavállalók biztonságának és egészségének hatékony védelme érdekében meghatározott minimumkövetelmények betartása nem biztosított.
A munkavállaló munkahelyén teljesített jelenléti idejének a 93/104 irányelv értelmében vett "munkaidőként" való minősítése ugyanis nem függhet a munkavállaló által végzett munka intenzitásától, hanem az kizárólag az utóbbi azon kötelezettségéből ered, hogy a munkáltató rendelkezésére kell állnia.
2005. december 1.
[fel az oldal tetejére]Simap - a háziorvosok rendelőben töltött ügyeleti ideje munkaidőnek minősül.
A bírósági eljárás a spanyol orvosok szakszervezete (Simap) és a Valencia régió egészségügyi minisztériuma között folyt le. A Simap a régió háziorvosainak érdekében indított kollektív pert, panasza abban állt, hogy az orvosok által ügyeletben töltött időt nem számították munkaidőnek. Az Európai Bíróság az EU Munkaidő Direktívájára (93/104/EC) hivatkozva döntött. Eszerint az ügyeletben töltött idő munkaidőnek számít, még ha pihenéssel telik is, ha ez a munkahelyen történik. Ellenben ha az ügyelet olyan módon történik, hogy az orvosnak csak elérhetőnek kell lennie, de nem a munkahelyén tartózkodik, s így szabadidejében bármit tehet, nem sorolható munkaidőnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése