Az európai egészségturizmus perspektívái
– Európai Turizmus Konferencia 2011

A 2011. május 12-13-án Budapesten megrendezett Európai Turizmus Konferencián jelentős figyelmet szenteltek az egészségturizmus jelenlegi helyzetének, gazdaságban és egészségügyben betöltött szerepének, valamint jövőbeni lehetőségeinek és fejlesztési irányainak.

2011. május 12-13-án rendezték meg Budapesten az Európai Turizmus Konferenciát, „Fenntartható és felelős turizmus az életminőség javítása érdekében” címmel. A kongresszuson különös figyelmet szenteltek az egészségturizmusnak, amely az utóbbi években a turizmuson belül lendületes fejlődésnek indult.

Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a turizmus pozitív nemzetgazdasági hatásait sorolta föl, melyek között elsősorban a munkahelyteremtést, az új országok, kultúrák felfedezését, valamint a GDP-hez és a versenyképességhez történő hozzájárulást említette.

Pedro Ortún, az Európai Bizottság idegenforgalommal, vállalati társadalmi felelősségvállalással, fogyasztási cikkekkel és nemzetközi szabályozási megállapodásokkal foglalkozó igazgatóságának vezetője a fenntartható fejlődést, valamint az info-kommunikációs technológiák egyre növekvő szerepét tartja fontosnak. Az egészségturizmust pedig egy növekvő üzletágnak tartja az idegenforgalmon belül.

Dr. Andrzej Rys, a határon átnyúló egészségügyben gyakorolt betegjogokról szóló irányelv európai turizmusra gyakorolt lehetséges hatásairól tartott előadást. A direktíva 2011. április 24-én lépett hatályba, és fő célkitűzései a következők:
- elősegíteni a betegek számára, hogy gyakorolják a támogatásra vonatkozó jogaikat bármely más EU-tagállamban igénybevett egészségügyi kezelés esetében,
- biztosítani a határon átnyúló ellátás biztonságát és minőségét,
- formális együttműködést létrehozni az egészségügyi rendszerek között.

A nemzeti egészségügyi rendszer számára a következő mechanizmusok jelentenek védelmet:
- A támogatás mértéke: a nemzeti egészségügyi hatóságok legfeljebb olyan mértékben támogatják a kezelést, amilyen mértékű támogatást a saját nemzeti törvényhozásuk biztosít. Csak azt a kezelést támogatják, amit a hazájukban támogatnak.
- A kapuőrző funkció: olyan feltételeket és formalitásokat, amelyek az egyik tagállamban szükségesek egy kezeléshez, a külföldi kezelések esetében is ki lehet szabni. (pl. kötelező konzultáció a háziorvossal a szakorvos felkeresése előtt).
- Az előzetes engedélyezés rendszere: a tagállam bevezetheti az előzetes engedélyezés rendszerét a kórházi ellátásra, vagy a magasan specializált és költség-intenzív ellátásra. Az előzetes engedély megadását a tagállam visszautasíthatja, ha az egészségügyi szolgáltató által biztosított ellátás minőségével vagy biztonságával kapcsolatban kétségek merülnek fel.

A tagállamok együttműködnek a következő területeken:
- a minőségre és biztonságra vonatkozó standardok és irányelvek;
- receptek elismerése: egy másik tagországban felírt receptet a beteg lakóhelye szerinti tagországban is el kell ismerni, és fordítva;
- Európai Referencia Hálózatok: összehozzák az európai szakellátó központokat, és elősegítik az egészségügyi szakértők információ- és tapasztalatcseréjét;
- egészségügyi technológia-értékelés: egy tartós uniós együttműködési struktúra kialakítása annak érdekében, hogy a döntéshozókat támogassák az egészségügyi beruházásokra és kiadásokra vonatkozó helyes döntések meghozatalában;
- együttműködés az e-Egészségügy területén az ellátás biztonságossága, minősége, folytonossága, valamint az egészségügyi kutatás érdekében.

Puczkó László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének elnöke az egészségturizmus trendjeiről és lehetőségeiről tartott előadást. Az egészségturizmuson belül két ágat különböztetett meg: a wellness turizmust és az gyógyturizmust. Az előbbihez elsősorban a holisztikus, szabadidős és rekreációs tevékenységeket (jóga és meditáció, sport és fitness, kozmetikai kezelések stb.) sorolta, a gyógyturizmushoz pedig a gyógyászati és rehabilitációs kezeléseket, fogászati és plasztikai sebészeti beavatkozásokat, egyéb műtéteket. Persze a két terület nem különül el élesen egymástól, egyes kezelések esetében (mint pl. gyógyászati wellness, terapeutikus rekreáció, életmóddal kapcsolatos rehabilitáció) fedhetik is egymást.

Jelenleg mintegy 1200 gyógyfürdő (spa) és gyógyhely található Európában. Nagy-Britanniában a gyógyfürdők száma csökkenő tendenciát mutat, egyes országokban pedig, így pl. Németországban és Ausztriában az iparág telítettsége figyelhető meg. Megfigyelhető a wellness hotelek számának jelentős növekedése az utóbbi időben, valamint a holisztikus turizmus népszerűségének növekedése (főként az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban). Kelet-Közép-Európában a gyógyfürdők éledtek újjá. A Thalasso-terápia továbbra is népszerű és növekvő tendenciát mutat (pl. Franciaországban, Görögországban). A generikus szolgáltatások elterjedése is megfigyelhető (pl. fogászati turizmus).
Az előadó azt is elmondta, hogy Európa egyes régiói az egészségturizmus terén különböző adottságokkal bírnak, és az egészségturisztikai szolgáltatásokat ezekre a különbözőségekre, jellegzetességekre építve kell fejleszteni. Négy régiót különböztetett meg:

Nyugat-Európa:
- Preventív jellegű
- A hangsúlyt a mentális és fizikai egészségre egyaránt helyezik
- Életmód-alapú megközelítés az egészség és wellness területén
- Kiegészítő és alternatív (gyógyszermentes) kezelések növekvő népszerűsége
- A gyógyfürdők relaxációs és kozmetikai kezeléseket is kínálnak

Kelet-Közép-Európa:
- Gyógyító jellegű
- A hangsúlyt a fizikai test kezelésére helyezik
- Korlátozott tudással rendelkeznek az életmód-alapú wellness területén
- Főként hagyományos gyógyszereket alkalmaznak
- A gyógyfürdők gyakran kínálnak orvosok által felügyelt gyógykezeléseket

Észak-Európa:
- Táj-alapú turizmus (fjordok, tavak, erdők)
- Aktív kültéri rekreáció (pl. nordic walking)
- Egészséges gasztronómia (friss hal, bogyós gyümölcsök, rozs, zab)
- Szauna
- Hideg vizes kezelések (Tó-Wellness)
- Geotermális hidroterápia
- Protestáns egyszerűség

Dél-Európa:
- Tengerpartra épülő turizmus
- Passzív relaxáció (szieszta, napfürdőzés)
- Egészséges konyha (olívaolaj, friss gyümölcsök, zöldségek és hal)
- Napfény
- Tengervizes kezelések (pl. Thalasso-terápia)
- Termálvizes fürdők
- Katolikus szellemiség

Új trendek az egészségturizmusban:
- Elmozdulás a hazai és természetes termékek és kezelések irányába
- Igény a környezetbarát megoldások iránt
- Holisztikusabb szemlélet a turizmusban
- A globális wellness hotelek növekedése
- Több wellness terület a fesztiválokon
- A gasztro-turizmus növekedése
- Több fúziós kezelés (pl. Aquavéda, Yogalates)
- Rugalmas ellátás (pl. saját otthonban, munkahelyen, online, még a bárokban is!)
- Új terápiák (pl. művészetek, állatok)
- Termékek új piacokra (pl. senior/nyugdíjas, para-)
- Hosszú élet biztosítása az elöregedő lakosság számára

Teofilo Leite, az European Union of Private Hospitals (UEHP, Magánkórházak Európai Uniója) elnöke a magánkórházak szerepéről beszélt az újfajta egészségiparban. Az UEHP célja 1971 óta a független kórházak védelme és képviselete Európában. További célja, hogy a független kórházak számára jobb menedzsmentfeltételeket oktasson és biztosítson, elősegítse a magas színvonalú ellátást, ösztönözze a határon átnyúló egészségügyet, valamint támogassa a polgárok szabad választását, az egyenlőséget, a minőséget, a gazdasági fenntarthatóságot az egészségügyi szolgáltatások terén. Összesen 4500 kórházat foglal magába (amelyek összesen 770 000 ággyal és 1 500 000 fős munkaerővel rendelkeznek).

Leite szerint Európa vezető kontinens a turizmusban, az egészségturizmus pedig felívelő piac Európában. A külföldi orvosi kezelések iránt megnőtt a kereslet Európában. Az EU-polgárok 65%-a fontolóra veszi a külföldi orvosi kezelést (az Europ Assistance szerint). Az egészségturizmus fő ösztönzői a minőség és az ár.

Egyes ázsiai országok, így pl. India és Thaiföld szintén nagy tapasztalattal és megalapozottsággal jelentkeznek a nemzetközi gyógyturisztikai piacon. Fokozott együttműködésre van szükség a turisztikai és egészségügyi szektorok között, emellett jól felszerelt és elismert magánkórházak hálózatára és vonzó árakra.

Európa számára az egészségturizmus terén hátrányt jelentenek a következő tényezők:
- keveredés van az állami szolgáltatás és az állami ellátók között;
- a szubszidiaritás elve alapján az egészségügyi ellátás a tagállamok felelősségi körébe tartozik;
- hiányzik az európai koordináció;
- nincs valós verseny az európai egészségügyi piacon.

Az egészségturizmust az alábbi tényezők ösztönzik:
- hosszú várólisták
- az adott kezelés a páciens származási országában nem elérhető
- kezelési költség
- a kezelés jogi státusza
- egészséges életmód és szépség mánia
- a kezelés minősége
- alacsony költségű, last minute és rövid utazások
- az EU határon átnyúló ellátásra vonatkozó irányelve

Az egészségturizmust akadályozzák:
- kulturális akadályok
- viselkedési bizonytalanságok
- figyelmetlenség, átláthatóság hiánya
- a betegek költségvetési/támogatási politikája
- kényelmetlenség/időbeni problémák
- a hazai kezeléssel való elégedettség
- a közös egészségpolitikák hiánya, az egészségügyi rendszerek konvergenciája és országok közötti beutalások
- nincs megkülönböztető és globális európai egészségturisztikai kínálat (mint pl. Ázsiában)

Az EU direktívája a betegjogok határon átnyúló egészségügyben való alkalmazására versenyt generál a nem létező európai egészségügyi piacon. Az EU-nak sokkal inkább Egészségügyi Unióvá kellene válnia. Nagy jelentősége van az e-Egészségügynek: az információs technológia stratégiai alkalmazása fejleszti a hozzáférést és az egészségügyi ellátást. A minőségi garancia szintén fontos: az európai standardoknak az európai akkreditáció alapjául kellene szolgálniuk. Úgy véli, mivel a turizmust elsősorban a magánszektor támogatja, az egészségturizmus esetében is így kellene ennek lennie. Európának ösztönöznie kellene a magán egészségügyi szektort (amely páciens-központú, innovatív és dinamikus), és mellőznie kellene a politikai előítéleteket.

Leite véleménye szerint egy ország sikeressége jelentős mértékben függ a lakosság egészségi állapotától. A világ tíz legegészségesebb országa közül nyolc Európában található (a születéskor várható egészséges élettartam alapján, 2006-os adatok szerint: Japán /73,6 év/, Svájc, San Marino, Svédország, Ausztrália, Franciaország, Monaco, Izland, Ausztria, Olaszország /71,3 év/)

Az UEHP elnöke azzal zárta előadását, hogy az európai egészségturizmus mostanában kiemelkedően fontos iparág, jelentős társadalmi, gazdasági és politikai vonatkozásokkal. Ugyanakkor a további fejlődéshez szükség van:
- egy Európai Egészségturisztikai Szövetségre;
- egy európai márkára, amely Európát, mint a vezető kontinenst pozícionálja ezen a területen (A Világot jól ellátják Európában!);
- Európai Referenciaközpontok Hálózatára;
- Európai bizonyítványra;
- Információs technológiára (e-Egészségügy) a mobilitás megkönnyítése érdekében.

Alfred Hackl, a sárvári Spirit Hotel Thermal Spa vezérigazgatója „Búcsú a kényeztetéstől - jöjjön a megelőzés és az egészségmegóvás” címmel tartott előadást. Véleménye szerint az egyéni felelősségvállalás előtérbe helyezése az európai egészségturizmus jövőbeni fejlődésének egyik fontos elemét képezi. Úgy véli, hogy a gyógyfürdők vendégei a jövőben magas színvonalú tanácsadást várnak el egyéni problémáikra és a mindennapi stressz kezelésére vonatkozóan. Épp ezért szükség van együttműködésre az orvosok, kórházak, fitnesztermek és gyógyfürdők között. A páciensek eredményeket fognak elvárni egy egészségmegőrzésre irányuló üdüléstől.

Hackl szerint a modern világban, amelyet a non-stop kommunikáció, a növekvő karrier- és családigények, a gazdasági bizonytalanság és az idő iránti fokozódó igény jellemez, kihívást jelent az „életterheink” kiegyenlítése. Nem meglepő, hogy a betegségek aránya egyre magasabb. A gyógyfürdők értékes menedéket kínálnak rohanó világunkban. Időt és helyet biztosítanak a relaxációra, a világtól való elszakadásra a testi, szellemi és lelki feltöltődés céljából. Békességet, relaxációt és iránymutatást biztosítanak az egészségesebb életmódra.

Az európai gyógyfürdő-ágazat helyzetét a következőképp jellemezte:
- a méltányosság nagyon alacsony szintje
- magas beruházások
- a hagyományos gyógyfürdők renoválásának szükségessége
- nincs elegendő forrás a marketingre
- az állami gyógyfürdők beltéri uszodákká alakulnak
- nincs jelentőségteljes és érvényes értékelési kritérium a gyógyfürdőkre
- számos lehetőség, "kiskapu" van a kuruzslásra
- a helyi gyógyításnak elégtelen a megbecsültsége
- az EU-n belül különböző standardok és szabályozások vannak érvényben
- hiányoznak a jól képzett terapeuták

A gyógyfürdők látogatóinak várható igényei 2020-ban:
- Egészséges környezet
- Első osztályú infrastruktúra
- Könnyű hozzáférés
- Kompetens gyógyfürdő programok
- Mérhető eredmények, mint pl. egészségügyi és fitness ellenőrzések
- Orvosi segítség
- Egyéni konzultáció
- Nemzetközi összehasonlítás - EU standardok
- Osztályozási rendszer, mint pl. csillagok a hoteleknél
- Helyi orvoslás
- Programok, amelyek otthon is folytathatók
- Minőség vs. mennyiség
- Igazságos ár-szolgáltatás arány
- Biztonság minden szempontból

Az egészségturizmus előnyeit a következőkben foglalta össze:
- Hosszabb tartózkodási idő
- Évszaktól független
- A keresletet az elöregedő társadalom garantálja
- Magas átlagos kiadási szint
- A visszatérő vendégek magas száma
- A vásárlóerő növelése a régióban
- A regionális mezőgazdasági termékek ereje
- Tájmegőrzés
- Pótlólagos szakképzett munkahelyek létrehozása
- Pótlólagos bevételek a kiskereskedelmi spa termékekből

Hackl úgy véli, hogy az egészségmegőrzés felelősségét az egyénekre kell átruházni, az embereket egészségtudatos magatartásra kell ösztönözni. Ennek elemei a következők:
- A nemzeti kormányok figyelemfelkeltő kampányai
- Az EU figyelemfelkeltő kampányai
- Egészségügyi és megelőzési kompetenciaközpontok létrehozása
- Adójóváírások a cégek prevenciós programjai esetében
- Az egészségügy tantárgyként való oktatása az iskolákban
- EU osztályozási rendszer bevezetése a gyógyfürdőkre
- Minden partner együttműködése az egészségügy érdekében.(AZS)

Forrás: Európai Turizmus Konferencia, Budapest 2011. május 12-13.
http://www.tourism2011budapest.eu/hu/program.php