Daniel Becker:

Hogyan állítsuk le az étkezések utáni

halálos vércukorszint -emelkedést

Fordította: Váradi Judit

Forrás: Life Extension Magazine 2012 febr.

A magas vércukorszint egyre inkább az amerikai középkorú lakosság gyilkosává válik, pedig megelőzhető volna. Azon a 26 millió amerikain kívül, akik diabéteszben szenvednek, az átlagnépesség több mint egyharmada a cukorbetegséget megelőző stádiumban van, állítja a közegészségügy. És ez csak a jéghegy csúcsa.

A legutóbbi adatok megerősítik, hogy a legtöbb degeneratív betegség és a halál kockázata drámaian nő, amikor a rohamosan emelkedő vércukorszint meghaladja a 4.7 mmol/l-t. A hivatalos orvostudomány azonban 5.5 mmol/l szintig még továbbra is "biztonságosnak" definiálja az értékeket.

Valójában gyakorlatilag mindannyiunkra veszélyt jelentenek a diabétesz szövődményei.

Még ennél is aggasztóbb az, hogy orvosok nem vesznek tudomást az étkezések utáni vércukorszint-megemelkedés veszélyéről, ami órákon - sőt akár napokon át tarthat, és elérheti a cukorbetegségre jellemző szintet. Ezek az étkezés utáni glukóz csúcsok bonyolult mechanizmusokon keresztül károsítják a sejteket, és szív- és érrendszeri betegségekhez, rákhoz, Alzheimer kórhoz, veseelégtelenséghez, és retinakárosodáshoz vezethetnek.

A jó hír az, hogy az étkezés utáni vércukorszint veszélyes megemelkedését bizonyítható módon meg lehet akadályozni. A legfrissebb módszer egy zöld kávébab kivonat, mely kimutathatóan közömbösíti az evés utáni glukóz-emelkedést serkentő legfőbb enzimet. Embereken tesztelt placebo-kontroll
vizsgálatokban ez a természetes kivonat az evés utáni vércukorszint 24 %-os visszaesését produkálta mindössze 30 percen belül. Természetesen még jobb magán az étrenden változtatni (lásd. Komment a cikk végén)

A magas vércukorszint néma járványa

A veszélyes, krónikusan magas vércukorszinttel rendelkező felnőttek arányszámát mérhetetlenül alábecsüljük. Jelenleg azt az embert nem tekintik cukorbetegnek, akinek a reggel, evés előtt mért vércukorszitnje 7 mmol/l alatt van. A 5.5-7 mmol/l közötti értéket "pre-diabétesz"-nek tekintik, de minden ez alatti értéket még normálisnak tartanak. Sajnos a korral összefüggő betegségek kockázata ezeken a "normális szinteken" sokkal magasabb, mint azt korábban elismerték. Az optimális reggeli vércukorszint 3.8-4.7 mmol/l értékek között mozoghat.

Egy 46 000, középkorú emberen végzett vizsgálat nemrégiben kimutatta, hogy több mint 80 %-uknál az éhgyomri vércukorszint 4.7 mmol/l, vagy még annál is magasabb.

Egy hasonló, 11 000 középkorú és idősebb emberen végzett epidemiológiai vizsgálat megállapította, hogy több, mint 85%-uk éhgyomri vércukorszintje 4.7 mmol/l vagy annál magasabb.

A tudományos szakirodalom alapos tanulmányozása alátámasztja, hogy az ilyen vércukorszint a középkorú embereknél lényegesen megnöveli majdnem az összes degeneratív betegség kockázatát, úgy mint:

• A rák
• A kardiovaszkuláris betegségek
• Az Alzheimer kór
• Vesebetegség
• Hasnyálmirigy betegsége
• A diabéteszes retinopathia (ami vaksághoz is vezethet)
• Neuropáthia (idegfájdalom és diszfunkció)

Egy kutatócsoport megállapította, hogy a cukorbetegség kialakulásának kockázata több, mint hétszeresére emelkedett azoknál, akiknél az éhgyomri vércukorszint 5.8-6 mmol/l volt, azokhoz képest, akiknél ez 4.7 mmol/l alatt maradt.

1800 középkorú ember vizsgálata kimutatta, hogy a jelenleg pre-diabétesz állapotában lévők esetében a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatai 10 éves időszakra vetítve csaknem azonosak a kifejlett diabéteszesekével.

Egy 33 230 férfin végzett hasonló vizsgálat megállapította, hogy az emésztőszervi rákból eredő halálozások 38 %-os növekedése összekapcsolható a "normál" tartományon belül maradó magas vércukorszinttel.

Ezek az eredmények rávilágítanak, mennyire fontos lenne újra definiálni a diabétesz értéket, a reggel - evés előtt - mért vércukorszint 4.7 mmol/l feletti értéken.

Észrevétlen napközbeni diabéteszes vércukorszint?

A glukóz-kontroll hagyományos orvosi megközelítése nem veszi figyelembe, hogy a referenciaértékek idejétmúltak.

A reggel mért vércukor-koncentráció egymagában nem képes kimutatni, kinél nőtt meg a vércukorszinttel kapcsolatos betegségek kockázata, mivel nem derít fényt az evés után kiugró veszélyesen magas vércukorszintre.

Megnövekedett kockázati tényezők a "normális" vércukorszint mellett

betegség	Vércukorszint (mmol/l)	Megnövekedett kockázat
2-es típusú cukorbetegség	5.5-15.8	Akár 283 %
Gyomorrák	5.3-5.8	Akár 130 %
Első szívinfarktus	4.8 fölött	242 %
Bypass vagy Stent műtét szükségessége	5.3 fölött	73 %

A jelenleg az éhgyomri vércukorszintre alapuló diagnózis csupán egy pillanatfelvétel, ami nem ad pontos tájékoztatást az idősödő szervezetnek a nap folyamán óráról órára változó vércukorszint állapotáról.

Definíció szerint az éhgyomri vércukorszint-vizsgálatot legalább nyolc órával az utolsó táplálékbevitel után végzik el. Ez a módszer nem vesz figyelembe egy alapvető, egyénenként specifikus kockázati jelzést: a vércukorszint minden étkezés után legalább két óra hosszára határozottan megemelkedik, mielőtt visszaállna a normális szintre. A napközben elfogyasztott ételek számától és gyakoriságától függően, egy idősödő ember vércukorszintje veszélyesen magas lehet a nap folyamán, amire a hagyományos mérések nem derítenek fényt.

Tudományos bizonyítékok egész sora mutatja ki, hogy az étkezés utáni kiugró vércukorszint legalább annyi, ha nem több kárt okoz, mint a magas éhgyomri vércukorszint.

Például egy "normális" vércukorszintű és "normális" glukóz toleranciájú idősödő szervezetben egy 1.2 mmol/l-es étkezés utáni vércukorszint emelkedés esetén az infarktus-kockázat 58%-kal nő. Egy hasonló étekézés utáni vércukor emelkedés a szívhalál kockázatát 26%-kal növeli meg.

Ez azt jelenti, hogy ha egy étkezés után a vércukor 3.5 mmol/l szinttel megemelkedik, az csaknem kétszeresére növeli a szívhalál kockázatát.

Egy kutató csapat megállapította, hogy amikor az éhgyomri vércukorszint 4.6 mmol/l fölé emelkedett, a sztrók kockázata megnőtt. Valamint a 4.6 mmol/l fölötti minden 1 mmol/l-nyi emelkedés 27 %-kal tovább növelte a sztrók miatti elhalálozás kockázatát. Ez azt jelenti, hogy egy éhgyomri 6.6 mmol/l vércukorszinttel rendelkező embernek 54 %-kal van nagyobb esélye sztrókban meghalni, mint annak az embernek, akinek ez a szint csak 4.6 mmol/l.

Ha Ön csodálkozik azon, hogy - jóllehet a magas vérnyomás ellen ma már sikeresen tudunk küzdeni - a sztrók milyen sok ember halálát vagy megnyomorítását okozza, akkor értse meg, hogy a magas vércukorszint egy járvány, ami az idősödő emberek között szedi áldozatait.

Ezek a vészjósló adatok hangsúlyozzák, mennyire fontos, hogy étkezés utáni, valamint éhgyomri vércukorszintünket alacsonyan tartsuk, ezáltal egészséges életkilátásainkat meghosszabbítsuk.

A kevéssé ismert enzim a krónikus vércukor túlterhelés hátterében

A legtöbb ember azt gondolja, hogy a vércukorszintet az elfogyasztott szénhidrát vagy cukor mennyisége határozza meg, és az, hogy a hasnyálmirigy mennyire hatékonyan működik.

Az igazság ennél bonyolultabb. A legtöbb orvostól ezt nem hallhatjuk, de a máj is fontos szerepet játszik a vércukor szabályozásában, amennyiben közvetlenül hozzájárul a kiadós étkezések után kialakuló veszélyesen magas vércukorszinthez.

A diabétesz magasraszökő arányszámai

2008-ban a világon mintegy 347 millió diabéteszes volt, míg 30 évvel korábban csak 153 millió. A kutatók ennek a növekedésnek kb 70 %-át a globális népességnövekedésnek tulajdonítják, a maradék 30 % viszont a túlsúllyal és az elhízással függ össze. A szembeötlő növekedés másik oka, hogy az epidemiológusok végre felismerik a diabétesz standard definíciójának pontatlanságát. Pusztán az éhgyomri vércukorszint-mérés nem mutatja ki, hogy az embereknek akár 70 %-ánál gond van a vércukor szabályozással.
Glukózterheléses vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy az ilyen zavarok, különösen az étkezés utáni veszélyesen kiugró vércukorértékek kimutathatók legyenek. Az Ön számára ez azt jelenti, nem tételezheti föl, hogy csak azért, mert a szokásos éhgyomri vércukormérése normálértékeket mutatott, Ön nem diabéteszes. Ismerje meg a tényeket és tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megvédje szöveteit a krónikus magas vércukorszint és az evés utáni hirtelen kiugró vércukor értékek kettős fenyegetésétől.

Normális körülmények között a máj egy bizonyos mennyiségű cukrot elraktároz. Ha a vércukorszint visszaesik, a máj kibocsátja az elraktározott cukrot, hogy visszaálljon az egészséges vércukorszint - ezt a folyamatot glycogenolysis -nek nevezzük. Ha a máj készletei kimerülnek, még egy mód van a cukorszint emelésére: saját maga állít elő cukrot más forrásokból, zsírból és fehérjéből - ezt a folyamatot pedig gluconeogenesis-nek nevezzük.

Az emberben kialakult az a képesség, hogy éhezésközeli állapotokban megakadályozza az akut, potenciálisan halálos hypoglycemiát (alacsony vércukorszintet). A fiatal, egészséges szervezetben mindkét folyamat - a cukor kibocsátás vagy glycogenolysis és a vércukor- szintézis vagy gluconeogenesis - természetes módon evés után legátlódik, hogy a vércukorszint nehogy túl magas legyen.

Ahogy öregszik a szervezet, ez a kiegyensúlyozó mechanizmus gyengülhet. A máj éppen evés után bocsátja ki az elraktározott cukrot, vagy állít elő cukrot - akkor, amikor a szervezetnek a legkevésbé van szüksége arra. A patologikus glycogenolysis (az elraktározott cukor kibocsátása) és a gluconeogenesis (cukorszintézis) hátterében a glukóz-6-foszfát nevű enzim áll. Egy-egy bőséges étkezés aktivizálhatja ezt az enzimet, ami azt az utasítást adja a májnak, hogy bocsássa ki a cukortartalékát és szintetizáljon még több cukrot, függetlenül attól, hogy az elfogyasztott étel mennyire emeli meg a vércukorszintet. A glukóz-6-foszfátnak ez az öregedéssel összefüggő rendellenes működése felelős azért, hogy sok idős ember szervezete nehezen tudja fenntartani az optimális vércukorszintet.

A glycogenolysis és a gluconeogenesis kettős folyamata, melyet a glukóz-6-foszfát idéz elő, még alacsony kalóriájú vagy alacsony szénhidráttartalmú diéta esetén is magas szinten tartja a vércukrot, mivel a glukózt fehérjéből és zsírokból is elő lehet állítani.

(Megjegyzés Azok, akik a kalória korlátozást gyakorolják, rendszerint képesek az éhgyomri glukózszintjüket 4.7 mmol/l, evés után pedig 6.7 mmol/l alatt tartani.)

A glukóz-6-foszfát aktivitásának leállítása kulcsfontosságú stratégia az étkezés utáni kiugró vércukorszint szabályozásában és romboló hatásának korlátozásában.

A glukóz-6-foszfát enzimet előnyösen befolyásolni képes vegyületek keresése során a kutatók figyelme arra a tényre irányult, hogy azoknál az embereknél, akik sok kávét fogyasztanak, szembeszökő módon csökken a cukorbetegség kockázata

A klorogénsav legyőzi a felesleges cukrot

Rengeteg vizsgálat bizonyítja, hogy - amellett, hogy különböző betegségek ellen véd - a fokozott kávéfogyasztás jelentősen csökkenti a diabétesz kockázatát is.

A tekintélyes szaklap, a The Lancet 2002-ben tette közzé népesség-vizsgálatát, amelyet 17000 emberen végzett. A kutatók azt állapították meg, 50%-kal kisebb diabétesz kockázattal számolhatnak azoknak, akik naponta 7 csésze kávét isznak meg, azokhoz képest, akik csak kettőt.

A kávé jótékony hatása a cukorbetegség ellenében tehát dózis-függő. Más szóval, minél több kávét iszunk, annál jobban használ. És itt rejlik a probléma: naponta 7 csésze kávét meginni a legtöbb ember számára kivihetetlen. Ez arra indította a kutatókat, hogy derítsék ki, milyen cukorszint csökkentő anyagokat tartalmaz a kávé. A kávé összetett anyag, több mint 1000 különálló vegyületből áll. Az új adatok lenyűgözően bizonyítják, hogy a kávé klorogénsav tartalma felelős elsősorban a glukóz csökkentő hatásért több érdekes mechanizmuson keresztül.

A klorogénsav gátolja a glukóz-6-foszfát enzimet, ami a glycogenolysis-t és a gluconeogenesis-t serkenti.

Mint azt korábban leírtuk, ennek az enzimnek a túlzott működése eredményezi az étkezés után a vércukorszint veszélyes megugrását és az étkezések közötti magas vércukorszintet.

A klorogénsav közvetlenül megakadályozza a glukóz felszívódását a béltraktusból. A vizsgálatok kimutatják, hogy a magas klorogénsav tartalmú kávé késlelteti a glukóz felszívódását.

A klorogénsav gátolja az alpha-glukozidáz nevű bélben található enzim működését, ami az összetett cukrot hasítja alkotórészeire és segíti annak felszívódását.

A cukor (ideértve a répacukrot vagy az asztali cukrot) lebontásának lassítása szembeszökően korlátozza az evés utáni vércukorszint kiugrást. Kimutatták, hogy a klorogénsavban gazdag növények több mint 15%-kal csökkentik az éhgyomri vércukorszint értékeket a gyógyszerekre gyengén reagáló diabéteszes betegeknél.

Hasonló hatást figyeltek meg egészséges önkénteseknél, akiknél a glukóz bélben való felszívódása 7%-kal csökkent egy klorogénsavban gazdag kávéadag elfogyasztása után.

Egy grammnyi klorogénsav-pótlás 0.7 mmol/l-rel csökkentette a vércukorszintet, 15 perccel egy glukóz erőpróba után. Egy állatokon végzett vizsgálatban a klorogénsavban gazdag zöld kávébab kivonat szintén hatásos volt súlygyarapodással szemben, csökkentette az összsúlyt és a testzsír lerakódást, gátolta a zsírfelszívódást és megakadályozta a májszövetben új zsír termelődését. A klorogénsav az állati vizsgálatokban is csökkenti a májzsírt, a túlsúlyosság és elhízás legfőbb tényezőjét.

Lenyűgözően meggyőző adatok

Japán kutatók egy csoportja 43%-os vércukorszint esést regisztrált, miután zöldkávébab-kivonatot adtak be egereknek egy kiadós evés után. Egy klinikai kísérletben 2011-ben a kutatók 50% klorogénsavat tartalmazó standardizált zöldkávébab-kivonat különböző dózisait adták be 56 személynek. Azután 100 gr glukózt adtak nekik egy glukóz-terheléses vizsgálatban. E vizsgálat irányadó lett az étkezés utáni cukorszint-növekedésre történő egyéni reakciók felbecsülésében.

A kísérletben a vércukorszintek annál nagyobb mértékben estek vissza, minél nagyobb mennyiségű zöldkávébab-kivonat adagot kaptak a kísérleti alanyok, 100 mg tól egészen 400 mg-ig. A 400 mg-os adagnál 32 %-os csökkenés következett be a vércukorszintben - két órával a glukózbevitel után. Ez azt jelenti, hogy ha Önnek az étkezés után veszélyesen magas - 8.9 mmol/l - a vércukorszintje, a zöldkávébab kivonat 6 mmol/l-re csökkenti azt.

Más kísérletek azt állapítják meg, hogy a klorogénsav kedvezően hat a májsejtek működését fokozó gének tevékenységére, és az adiponectin nevű hormon szintjét növeli, ami az inzulinérzékenységet segíti elő, gyulladáscsökkentő, diabétesz-megelőző és anti-atherogenic hatást fejt ki.

Mennyi kávét illetve mennyi klorogénsavat fogyasszunk?

A fokozott kávéfogyasztás jelentősen csökkenti a diabétesz kockázatát. A tekintélyes The Lancet szakújság 2002-ben közzétett egy több mint 17000 személyen végzett vizsgálatot.

A kutatók megállapították, hogy 50%-kal kisebb a kockázata a diabéteszre azon embereknek, akik naponta 7 csésze kávét fogyasztanak el, azokhoz képest, akik csak lettőt.

Miért ne igyunk hát több kávét? A kávébabszemek a kávécserje bogyótermésének magvai. Lényegesen magasabb arányú (50%) jótékony hatású fenolsavat tartalmaznak, mint a bogyó maga (kb 35 %).

A klinikai vizsgálatokban felhasznált szabadalmazott zöldkávébab-kivonat analízise napvilágra hozta, hogy 350 mg zöldkávébab-kivonat annyi klorogénsavat tartalmaz, amennyi 14 csésze fekete pörkölt kávéban található. A fekete pörkölt kávéval az a gond, hogy a pörkölés túl sok hasznos polifenolt, pl klorogénsavat távolít el.

A zöldkávébab-kivonat a ferulic sav nevű antioxidáns vegyületet is tartalmazza, ami a klorogénsavval együtt vércukorszint csökkentő hatást fejt ki.

2008-ban a Journal of Nutrition-ben közzétett vizsgálat megerősítette, hogy a vizsgált, zöldkávébab-kivonatot fogyasztó személyek vérmintáiban ugyanolyan főbb fenolvegyületek - a klorogénsavat is beleértve - találhatók, mintha pörkölt, főzött kávét ittak volna. A kutatók hozzáfűzték, hogy a zöldkávébab-kivonat összetevői rendkívül gyorsan felszívódnak és átalakulnak, ezenkívül vércukorszint csökkentő szerepük is erősebb, mint a pörkölt kávéé.

A pörkölés erősen károsítja a kávébab jótékony hatását. A hagyományos "enyhén pörkölt" kávé kb. 92 mg klorogénsavat tartalmaz csészénként. Az erősen pörkölt kávé ennél jóval kevesebbet. Egy csésze új "polifenolt-megtartó" kávé (melybe pörkölés után visszapótolják a klorogénsavat) 172 mg klorogénsavat tartalmaz.

Egy vagy két csésze polifenolt-megtartó kávé elfogyasztásával 172-344 mg klorogénsav kerül a szervezetbe, ami gyógyhatású. A zöldkávébab-kivonat új étrendkiegészítőként kerül forgalomba (kapható a www.lef.org-on), egy-egy adag 200 ill. 400 mg klorogénsavat tartalmaz. Normális adagja 200 mg klorogénsav általában étkezés előtt.

Akinek magasabb a vércukorszintje, az étkezés előtt 400 mg-ot fogyasszon.

Összefoglalás

Manapság 26 millió amerikai tekinthető diabéteszesnek, s minden harmadik amerikai pedig pre-diabéteszesnek. A legfrissebb adatok megerősítik, hogy a degeneratív betegségek és a korai halál kockázata jelentősen nő, amikor a vércukorszint a 4.7 mmol/l szintet meghaladja. A fennálló hivatalos orvosi vélemény azonban továbbra is tartja magát ahhoz az értelmezéshez, hogy 5.5 mmol/l szintig "biztonságosnak" tekinthetők ezen értékek. Az evés után mért vércukorszint lökésszerűen kiugró értékéről szintén nem vesznek tudomást.

Függetlenül attól, hogy az éhgyomri értékek normálisnak tekinthetők, ezek a kiugró értékek a diabéteszhez hasonló állapotot hozhatnak létre, ami órákig is eltarhat, észrevétlenül, alattomosan kárt téve az egész szervezet egészséges szöveteiben. Nemigen ismert, hogy a máj milyen fontos szerepet játszik ennek a veszélynek a létrehozásában azzal, hogy pótlólagos glukózt állít elő és bocsát ki a vérbe. Ez a folyamat, ami fiatalkorban az étel hiányában is szabályozza a vércukorszintet, időskorban ártalmassá válhat azáltal, hogy kiadós étkezések után a glukóz-6-foszfát nevű enzim hatására még tovább emelkedik a vércukorszint. Az eredmény: minden egyes étkezés után veszélyes cukormennyiség árasztja el a vért. Áttörést jelent a vércukorszint veszélyes emelkedése elleni küzdelemben a zöldkávébab-kivonat. Egy klorogénsav nevű vegyületet tartalmaz, ami bizonyítottan a glukóz-6-foszfátot veszi célba és akár 32 %-kal csökkenti az evés utáni vércukorszintet.

Komment:

A cikk a nyugati táplálkozás elkerülhetetlen következményét tárgyalja, s megoldási javaslata a túlzott cukorfelszabadulás mesterséges gátlása. Egyre több ilyen módszer ismert, más szerek a cukrot felszívódását akadályozzák meg. Elgondolkodtató azonban az, hogy miért van szükség ilyen szerekre, ha az ember "normálisan" táplálkozik. Talán azért, mert a nyugati étrend evolúciós értelemben nem "normális" táplálkozás, ugyanis az emberi szervezet nem alkalmas hosszútávon finomított szénhidrátok fogyasztására. A cukorbetegség járványának megállítására, ill. a "normál" reggeli vércukorérték ellenére elkerülhetetlenül kialakuló diabéteszes szövődmények, rák, szív- és érrendszeri betegségek elkerülésére nyilván nem a zöldkávé vagy a zöldkávé kivonat a megfelelő eszköz. Sokkal egyszerűbb és életszerűbb megoldás, áttérni az emberi szervezet számára optimális paleolit táplálkozásra. Ez annyira hatásos, hogy egyre több cukorbeteg gyógyul meg, bizonyítva azt, hogy ez az étrend nemcsak megállítani, de visszafordítani is képes a diabéteszes folyamatokat.

Mindezek mellett jó dolog a kávé, különösen a zöldkávé vagy a zöld és fekete kávé keveréke, mert számos más előnnyel bír még a kávézás.

Forrás : http://www.tenyek-tevhitek.hu/veszelyesen-magas-etkezes-utani-vercukor-ertekek-problemaja.htm