Hogy fest egy olyan MEGÁLLAPODÁS, ami az 1996-os állapotok másolata, és egy büdös szó nincs benne a praxisjogról, mint hatályos irányító elvről, valamint arról, hogy kit is helyettesít éppen ez a hölgy, aki ezt volt olyan okos aláírni...polgármesterrel és jegyzővel együtt.
Giuliot nem, pedig övé a praxisjog...Nem vette meg, tőle nem kapott megbízást helyettesítésre. Szóval akkor kit? A jegyzőt? A polgármestert? A baktert? A sarki madamot?
Praxisjog= TEK. Ha pedig a TEK Giulio, az önkormányzat nem köthet senkivel szerződést területi ellátási kötelezettséggel. Az ÁNTSZ nem engedélyezheti, az OEP nem finanszírozhatja. De megteszik, méghozzá röhögve, és tudatosan csalva.
Nézzétek meg jól, mert ilyenekre ad ki de facto hamis közokiratokat, működési engedélyeket tömegével néhány korrupt ÁNTSZ.:-)
Heti 3x3, 9 órára, folyamatos és személyes ellátásként. Az OEP meg megfinanszírozza. Kész a süti. Mindegyik csal, de kevesen buknak ekkorát.
Gyakorlatilag egyetlen szabályos eleme sincs ennek a szövegnek, és ez senkinek nem tűnt fel az aláírók közül.
A tiszaújvárosi ÁNTSZ meg a doktornő szerint állítólag már le volt "zsírozva". Vajon mit használtak zsírként? És azt tudták-e, hogy a lezsírozott orvos már fel van jelentve közokirat hamisításért? Az OEP is, kérdezem? Őket hogy kell megkenni? Olajjal?
A helyzet az, hogy itt éppen lopnak. Mégpedig Giulio praxisjogát lopják kalákában.:-)
Gyerekek, ebből lesz akkora botrány...:-)
PRO MEMORIAAz ÁNTSZ működési engedélyről
a) A működtetési tulajdonjog: „a feladattal érintett” /Vhr. 2.§.(1a)/, „települési önkormányzat rendeletében - a 71/2002 (IV. 12.) Kormány Rendelet 1.§.(1) utasítás által - meghatározott háziorvosi körzet” /Öotv. 2.§.(2)/ egészségügyi szolgálatának vagyonértékű betegellátási tulajdonjoga /az Öotv. 1.§.(2)’a’ ’c’, és 2.§.(3) értelmében/.
b) A tulajdonjog gyakorlása nem más, mint az önálló orvosi tevékenység nyújtás, a TEK: személyhez /Öotv. 2.§.(1), és az önkormányzat háziorvosi szolgálatához /Öotv. 2.§. (2)/ kötődik. A jog gyakorlása az adott praxisban kizárólagos, mert „A működtetési jog bérbe, haszonbérbe nem adható és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető” /Öotv. 2.§.(9)/. Folyamatos /Öotv. 2.§.(3)/, és személyes kötele-zettséggel /Vhr. 8.§.’d’/, működtetési engedély visszavonás terhe mellett /Vhr. 5.§.’b’/.
Az önkormányzat egészségügyi alapellátás nyújtásának egyik feltétele.
A háziorvosi szolgálat, működtetési jog mellett is csak ÁNTSZ működési engedéllyel működhet, ezért kötelezett az ÁNTSZ ezt kiadni, és kizárólag a TEK tulajdonosnak!
Érvényessége ugyanis kizárólag a működtetőnek szól, a 96/2003-as Kormány Rendelet 3.§.(1) értelmében, bárki másnak címzi esetleg tévesen az ÁNTSZ.
Működtetési jog jelenlétében a fenntartó önkormányzatnak nincs TEK-je, és nincs személyi feltétele sem! Csupán egy rendelője van, amiben biztosítatnia kell a TEK tulajdonossal a TEK-et. Így számára az engedély érvénytelen, az említett Kormány R., valamint az Öotv. 1.§.(2a, 2c), 2.§.(1-3, 9), a Vhr. 12.§.(1), és a 14.§.(1) értelmében.
De az Önkormányzati törvény 8.§.(1, 4) szakaszok értelmében is köteles kiadni az ÁNTSZ a mindenkori működtetőnek, mert az önkormányzatnak folyamatosan biztosítania kell az alapellátást TEK-el, következésképpen a „feladat” ellátásra jogosulttal, a Vhr. 2.§.(1a) szakasz értelmében.
Csak a tárgyi és személyi feltételek megléte esetén engedélyezheti az egészségügyi szolgáltatás nyújtást az ÁNTSZ a területi ellátás kötelezettnek.
Ezért az önkormányzatnak rendelő és eszközhasználati szerződéskötési és ezt folyamatában fenntartó kötelezettsége van a működtetési jog mindenkori tulajdonosával, mert ez a működési engedély érvényességének feltétele.
Tekintve, hogy a háziorvosi szolgálatnak kiadott működési engedély csak a működtetőre érvényes, ezért is folyamatosan jelen kell lennie a TEK tulajdonosnak!
Értelemszerűen a fenntartó önkormányzatnak kiadott működési engedély érvénytelen, mert a mindenkori „feladat” kötelezett TEK tulajdonos az engedély jogosult!
Az érvénytelen engedélyre megkötött finanszírozási szerződés szintén érvénytelen!2011. május 4.
A 29/2006-os Alkotmánybírósági Határozat határozati 2-es pontja: „Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt, amely arra irányult, hogy állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet azért, mert az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény nem szabályozta a működtetési jog konkrét háziorvosi körzetre vonatkozó fennállását”. Az elutasítja, hogy nem szabályozta (dupla tagadás) azt jelenti, hogy: a törvény szabályozta a működtetési jog konkrét háziorvosi körzetre vonatkozó fennállását. Az Alkotmánybíróság ez irányú hivatkozásai:
A 29/2006-os ABH alapján: „Az Öotv. szabályozásában központi szerepe van annak, hogy a háziorvos területi ellátási kötelezettséggel tevékenykedik. Ehhez a szabályozási koncepcióhoz igazodnak a Vhr. támadott szabályai,… az Öotv. szabályozásának is központi eleme a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező orvosokra vonatkozó rendelkezések meghatározása.” (29/2006. ABH. VI./2-3.)
„Az Öotv. 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe új rendelkezést léptetett az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény 26. §-ának n) pontja, amely a működtetési jognak a helyi önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben történő folytatásáról rendelkezett.” (29/2006-os ABH V/6.)
Az Öotv 1.§.(2c) értelmében a működtetési jog „engedélyben foglalt jog”. E szerint a Vhr. 11.§. (1) alapján, 1): a szerzési eredet praxisazonosítói és az Öotv 2.§.(2) bekezdésben foglalt „önkormányzati rendelet” praxis azonosítói azonosak, ezáltal konkrét praxist határoznak meg. Sőt, 2): a Vhr. 2.§.(1a) alapján is. Ezért a Vhr. 3.§.(1) bekezdés szerint megadott 3): működtetési jog engedély is – értelemszerűen - konkrét háziorvosi körzetre szólóan határozza meg az Öotv 2.§.(2)-ben előírt önálló orvosi tevékenység nyújtás háziorvosi körzetét. Az ehhez (TEK-hez) kiadott 4): területi ellátási (működési) engedély is konkrét területet és telephelyet határoznak meg.
„A működtetési jog tartalmát és terjedelmét az Öotv. 2.§-a meghatározta (29/2006 ABH. V/4).
Az Öotv. 3. §-a alapesetben a fennálló háziorvosi körzethez kapcsolt orvosi tevékenységre is-meri el a működtetési jogot.” (29/2006-os ABH V./6).
„Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlatának megfelelően, a határozat meghozatalakor a (2000-ben) hatályos szöveget bírálta el,” „A törvény hatálybalépése után az Öotv. – pontosabban nem az Önálló Orvosi Törvény, hanem a licenci szemléletet képviselő Vhr. később megsemmisített (3.§. 1. bek. 3. mondat, 4.§. 3a és 3d) joghelyei - nem kapcsolja össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel: a megadott engedélynél a működtetési jog nem áll összefüggésben háziorvosi körzettel. A háziorvosi körzetben végzendő tevékenység az önkormányzattal való megállapodástól függ. A működtetési jog a háziorvosi körzetre való pályázás feltétele” (29/2006-os ABH, V/6. pont).
Dr. Holló Andrásnak a 29/2006-os AB Határozathoz írt kiegészítése: „Az Öotv. az önálló orvosi tevékenység fogalmához hozzákapcsolja a területi ellátási kötelezettséget. A területi ellátási kötelezettség a működtetési jog feltétele. A működtetési jog, mint alkotmányos tulajdonvédelem alatt álló vagyoni értékű jog értékesítése (folytatása), az önkormányzat ellátási kötelezettségének a teljesítéséhez szorosan kapcsolódik.”A 63/2006-os AB Határozat alapján „Az Öotv. említett szabályai alapján megállapítható, hogy a működtetési jogot az Öotv. konkrét háziorvosi körzettel kapcsolja össze, ugyanis a bírói kezdeményezésre okot adó ügyben is konkrét házi gyermekorvosi körzetbe engedélyezett működtetési jogról van szó. A területi ellátási kötelezettség a működtetési jog tartalmi eleme.” Dr. Paczolay Péter és Dr. Bragyova András alkotmánybírók határozathoz írt kiegészítései.
A 297/B/2005 AB Határozat is ezt erősíti meg: „A működtetési jog nem korlátlan jogosultság, hanem meghatározott háziorvosi körzetben, területi ellátási kötelezettséggel illeti meg az orvost. .. Ezt az orvosi tevékenységet a 2.§.(2) bekezdése szerint meghatározott háziorvosi körzetben kell folytatni.”2011. június 28.
ONTÁS: VÉDJEN MEG TÉGED A MOK!
11-11-02 07:36:50 - írta Giulio történésze
From: Dr. Keszthelyi Gyula [mailto:giulio@t-online.hu]
Sent: Wednesday, November 02, 2011 7:20 AM
To: mokborsod@chello.hu
Subject: 63 2006 ABHAT.doc
Tisztelt Elnök Úr!
Kérem, hogy ellenem elkövetett okt. 17-i támogató levelét a praxisjoggal kapcsolatos vonatkozásában vonja vissza Tard község felé írásban. Ön levelével nem az érdekeimet védi, ami a kötelessége lenne, hanem téves jogértelmezést sugallva az ellenfél önkormányzatot hozza pozícióba. Az önkormányzatnak nyújt jogi tanácsot a felmondás lehetőségeinek tálalásával. Ez nem érdekvédelem, hanem árulás.
Természetesen nem várom el Öntől, hogy AB határozatok, tulajdonjog terén napra kész legyen, de a jogászuknál azért ez mégiscsak elemi követelmény. Lenne.
Meg kéne érteni a mellékelt egyszerű, tömör összefoglalást. Pirossal kiemeltem a fontosakat.
Remélem, ez nem haladja meg a jogászuk felfogóképességét. Igyekeztem didaktikus környezetben elhelyezni az AB kristálytiszta megfogalmazását.
Egyben szeretném megkérdezni, hogy az eddig eltelt egy hónap során e durva támadás ismeretében miért is nem vették fel velem a kapcsolatot annak ellenére, hogy az Önök feladata az én érdekeim védelme. Nem akartak zavarni?
Nem vicces.
KGY
Itt a mankó:
63/2006. (XI. 23.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában - dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja alkotmányellenes és ezért ezt a rendelkezést a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi.
I.
Az indítványozó bíró az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése alapján - a folyamatban lévő eljárást felfüggesztve - kezdeményezte, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Vhr.) az adott ügy elbírálásánál alkalmazandó 4. § (3) bekezdésének d) pontját az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek.
Az indítványozó előadta, hogy a felfüggesztett eljárás felperesének a házi gyermekorvosi körzet szerint illetékes önkormányzat a megbízási szerződést 2001. szeptember 30. napjával felmondta, és ezért a felperes a működtetési jog alapján nem gyakorolta tevékenységét. Az illetékes Megyei Orvosi Kamara 2002. október 15-i határozatával a kérdéses házi gyermekorvosi körzetbe egy másik orvosnak engedélyezett működtetési jogot. A felperes keresetlevelében ennek a kamarai határozatnak a hatályon kívül helyezését kérelmezte arra hivatkozva, hogy az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) nem teszi lehetővé működtetési jog engedélyezését a háziorvosi körzet betöltetlensége címén olyan esetben, ha az ott működő orvos működtetési joga nem szűnt meg. Az indítványozó szerint a felperes által hatályon kívül helyezni kért határozat alapja a Vhr. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja, amely a háziorvosi körzet betöltetlenségéről szól.
Az indítványozó kifejtette, hogy a Vhr. hivatkozott szabálya sérti az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében kimondott jogállamiság elvét és 7. §-a (2) bekezdésének a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályát. A Vhr. támadott szabálya ugyanis olyan rendelkezést tartalmaz, amelyre az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján nem volt felhatalmazás. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott szabály "lehetőséget biztosított a Magyar Orvosi Kamarának, hogy másik orvos részére adjon ki újabb működtetési jogot és ezzel a működtetési jog első jogosultja számára lehetetlenné tette a működtetési joggal való rendelkezést". Hatásában tehát a Vhr. 4. §-a szerint "megadott működtetési jog az előző jogosult működtetési jogát megsemmisítette, ilyen szabályozásra viszont a Kormány a törvényben nem kapott felhatalmazást".
III.
Az indítvány megalapozott.
------------------------------------
Ha Barzó Timea professzor ezt nem érti, hívjon fel. Elmagyarázom.Nem tudom, hogy mert könyvet írni a témában...
http://www.libri.hu/szerzok/barzo_timea.html
A nagykanizsai bútorraktáros, akinek orvos felségét szintén eladták (volna), képes a fentieket helyesen értelmezni: - A lényeg, doktor úr, hogy kinél van a TEK, nem igaz?
Nos, sok sikert kívánok a dekódoláshoz. Amennyiben nem akarnak engem érdekvédeni, kérem írják meg. Eddig nem csináltak semmi hasznosat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése