Rákot okozhat az új magyar őssejtfokozó kapszula

Sokasodnak a kérdőjelek a világszenzációként hirdetett magyar őssejtkapszula körül

Az elmúlt hetekben komoly sajtókampánynak lehettünk tanúi, melynek tárgya egy állítólag szenzációs magyar találmány, az őssejtek termelődését fokozó készítmény. Újságcikkek, rádió- és tévéinterjúk sora foglalkozott az új csodaszerrel, mely olyan súlyos betegségek gyógyításában játszhat szerepet, mint a szívinfarktus, a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az izomsorvadás, a csontritkulás, a májbetegségek, az égési sérülések, és ezen felül szinte minden létező egyéb betegség.

Miről is van szó? Az őssejtek olyan sejtek, amelyek képesek osztódni és különféle, specializálódott sejtekké (pl. izomsejtekké, idegsejtekké) átalakulni. Valóban az orvostudományi kutatások fókuszában állnak, elsősorban a szerteágazó terápiás lehetőségek miatt. Bár a kutatások elsősorban az embriókból származó őssejtekre irányulnak, egyre többen foglalkoznak a felnőtt emberben termelődő őssejtek szerepével. Vannak olyan, gyógyszernek minősülő hatóanyagok, amelyek bizonyos típusú őssejtek termelődését fokozzák, például a rákos betegek kemoterápia utáni csökkent fehérvérsejt-számát a vérképzés kiindulópontját jelentő őssejtek termelésének fokozásával állítják helyre. A magyar kutatók találmánya azonban egy általános őssejtfokozó, amely válogatás nélkül mindenféle őssejtre hatással van, noha a hatás pontos mechanizmusa nem ismert.

Az amerikai előd: a StemTech cég

Persze a magyar kutatók "felfedezése" nem annyira eredeti, mint azt némelyik újságcikk sugallja. A történet tulajdonképpen a 80-as években kezdődött, amikor több tengerentúli cég is felismerte a kékmoszatokból előállítható étrend-kiegészítőkben rejlő piaci lehetőségeket. Ilyen cég volt a Cell Tech is, amely hirdetéseiben nem csupán méregtelenítő és energianövelő hatást tulajdonított a "szupermoszatoknak", hanem egy sor betegségre nézve is (pl. krónikus fáradtság, figyelemzavar, magas koleszterinszint, depresszió, vírusfertőzések, stb.) kedvező hatásúnak nevezte készítményeit. Ezek a cégek jellemzően multi-level marketing (MLM) rendszerben forgalmazták termékeiket, ezáltal némileg elbújva a hatóságok elől, de így sem kerülték el a megpróbáltatásokat: már a 80-as években is többüket elmarasztalta az amerikai FDA (az élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság), a 90-es évek végén pedig a kékmoszatokban talált méreganyagok miatt támadt botrány körülöttük. A Cell Tech-et 2003-ban a kaliforniai bíróság marasztalta el harminc különböző, hamis állítás miatt, melyeket termékeikkel kapcsolatban tettek.

Nem mondhatni tehát, hogy virágzott a cégek üzlete. Ebből a hanyatlásból próbált kiutat találni Christian Drapeau, a Cell Tech egykori tudományos igazgatója. Az új varázsszó az őssejt lett. A Medical Hypotheses (Orvosi Hipotézisek) c. folyóiratban közölt egy cikket, melyben azt a feltételezést fejtette ki, hogy az őssejtek a csontvelőből különféle szervekbe, szövetekbe vándorolnak, s azokat regenerálják, továbbá, hogy ezt a folyamatot esetleg különféle természetes anyagokkal serkenteni lehet. Bár ez az állítás még ma is csupán feltevésnek számít, Drapeau hamar rátalált az őssejtserkentő anyagra: mi más lehetett volna ez, ha nem a Drapeau cége által már évtizedek óta forgalmazott kékmoszat-készítmény.

Így született meg tehát az új szer, a kékmoszat-kivonatot tartalmazó StemEnhance kapszula. Az új csodabogyó jelentős üzleti sikernek bizonyult: egyre-másra születtek az anekdoták az inzulinkezeléssel felhagyó cukorbetegekről, a tolószékből kiszálló szklerózis multiplexesekről, és így tovább, s ma már a StemTech cég ötvenezer doboz őssejtfokozót ad el havonta.

A magyarokat is ösztönözte a tengerentúli példa

Nyilvánvalóan az amerikai cég üzleti sikerét irigyelte meg Szabó László, az egri illetőségű, étrend-kiegészítők gyártásával foglalkozó Crystal Institute Kft. tulajdonosa. Így jöhetett létre az együttműködés a Crystal Institute Kft. és a Pécsi Tudományegyetem között, ahol is Ember István egyetemi tanár és Kiss István docens kezdte el az új őssejtserkentőt kikísérletezni. Hogy-hogynem, az általuk kifejlesztett kapszulának is a kékmoszat-kivonat lett az egyik fő összetevője; ezen kívül tartalmaz még pecsétviaszgombát, klorofillt, kendermagot, kukoricát, cápaporcot, és még néhány, szintén a bio-boltok étrendkiegészítő-kinálatából jól ismert komponenst.

Még csak állatokon tesztelték, de már kapható

A pécsi kutatók állatkísérletek útján találták meg a különféle összetevők optimális arányát, mérve a beadott szer hatását a vérben keringő őssejtek mennyiségére. Minden gyógyszerkutatási projektnek fontos részét képezik az állatkísérletek, majd ezután következik a hosszadalmas klinikai tesztek ideje, amikor már embereken, ellenőrzött körülmények között vizsgálják a gyógyszerjelölt hatását. Szabó Lászlóék azonban nem ezt az utat választották. A hosszú évekig tartó klinikai tesztek és a szigorú gyógyszerengedélyeztetési eljárás helyett inkább úgy döntöttek: étrend-kiegészítőként dobják piacra a csodakapszulát. Az étrend-kiegészítőket ma Magyarországon nem kell engedélyeztetni, csupán be kell jelenteni forgalmazásukat az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetnek. Ezt Szabó László cége meg is tette, így szabadon forgalmazható a keresztségben az Olimpiq StemXCell nevet kapott kapszula. Pár perc internetes kereséssel bárki tucatnyi weboldalt találhat, ahol meg lehet rendelni, s az is világos, hogy az értékesítés e szer esetében is multi-level marketing rendszerben történik.Embereken a pécsi kutatók csak most a nyáron fogják elkezdeni tesztelni a szert, bár úgy is tekinthetjük, hogy a forgalmazás megkezdésével nagyszabású emberkísérlet kezdődött.

Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő?

A jogszabályok pontosan meghatározzák mind a gyógyszer, mind az étrend-kiegészítő fogalmát. A lényeg, hogy gyógyszer az, amit emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére állítanak elő, az étrend-kiegészítő pedig olyan élelmiszer, amely a hagyományos étrend kiegészítéseképpen koncentrált formában tartalmaz bizonyos tápanyagokat. E definíciókkal összhangban a 37/2004 (IV. 26.) ESzCsM rendelet kimondja, hogy "az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni."

Ez tiszta sor. Minek nevezzünk tehát egy olyan kapszulát, amelyet azzal reklámoznak, hogy az őssejtek számának növelése révén számos különböző betegség kezelésére alkalmas? A dolog egyértelmű: ez nem élelmiszer, hanem gyógyszer! Miért forgalmazzák mégis étrend-kiegészítőként? Azért, mert ha gyógyszernek neveznék, akkor évekig tartó, költséges klinikai tesztek során kellene bizonyítani a szer hatásosságát és biztonságosságát. Erre pedig egy olyan kis kft-nek, mint a szert gyártó Crystal Institute Kft, nincsen sem tőkeereje, sem kockázatvállaló képessége.

A Crystal Institute Kft. rovott múltja

Az Olimpiq kapszulát gyártó Crystal Institute, Szabó László egyszemélyes kft-je nem először játssza el, hogy étrend-kiegészítőket gyógyító hatású szerekként forgalmaz. Ugyanezt tették a Flavin 7 nevezetű termékcsaládjukkal is. Ennek következtében a Gazdasági Versenyhivatal "fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása", illetőleg "fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartás" miatt 2002-ben 3 millió, 2005-ben pedig már (a visszaesőként való elkövetésre tekintettel) 10 millió forint bírságot vetett ki Szabó László cégére. Nos, a cég most ugyanezt követi el az őssejtkapszulával - vajon még magasabb pénzbüntetésre áhítoznak? Van persze kiskapu, hiszen a cég forgalmának 90%-át az MLM rendszerben történő értékesítés adja - bizonyára megpróbálhatnak arra hivatkozni, hogy nem ők, hanem a disztribútorok teszik a jogellenes állításokat.

Az Olimpiq kapszulával kapcsolatos anomáliákra egyébként az OÉTI is felfigyelt. Dr. Martos Évától, az OÉTI főigazgató főorvosától a következő tájékoztatást kaptam:

"A termék megnevezésével, valamint ajánlott alkalmazási területével, különös tekintettel bizonyos betegségek gyógyítására, intézetünk nem ért egyet; erre nyomatékosan felhívtuk a terméket bejelentő cég figyelmét, és erről tájékoztattuk felügyeleti szervünket, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. A termék forgalmazását – az érvényben lévő szabályozás szerint - intézetünk nem tilthatja meg."

De miért is kellene a termék forgalmazását megtiltani? Ha valóban jó hatása van, és nincs káros mellékhatása, akkor miért ne árulhatnák? Nos, tegyük félre egy pillanatra azt a nyilvánvaló jogsértést, hogy a Crystal Institute Kft. gyógyító hatást tulajdonít egy étrend-kiegészítőnek, és vizsgáljuk meg a két legfontosabb kérdést, melyet gyógyszerekkel kapcsolatban mindig tisztázni kell: Hatásos-e a szer, és biztonságos-e a szer?

Kérdőjelek a StemEnhance kapszula körül

Ne higgyük, hogy az amerikai StemTech cég termékét, a StemEnhance kapszulát aggályok és kétkedés nélkül fogadta a közvélemény. A The Scientist c. neves amerikai tudományos havilap több, nemzetközileg ismert őssejtkutatót kérdezett meg az őssejtfokozóról, és a véleményeket a 2007. májusi számában közölt cikkben ismertette. Nos, a tudósok finoman szólva nem rajongtak a készítményért. Minthogy a StemEnhance fő hatóanyaga, a kékmoszat-kivonat, megegyezik a magyarok Olimpiq kapszulájának fő hatóanyagával, a StemEnhance kapszulával kapcsolatos kételyek az Olimpiq-ra is érvényesek.

Hatásos-e?

Erre röviden lehet válaszolni: nem tudjuk. Ha állatkísérletekben valóban növekedett a vérben keringő őssejtek száma a szer hatására, akkor elképzelhető, hogy embernél is ez a helyzet. Tekintettel azonban arra, hogy a szer nem egyetlen vegyület tisztított formája, hanem különféle növények kivonata, amelyben rengeteg vegyület van, így nem tudjuk, melyik vegyület fejti ki a hatást. Bár Christian Drapeau felállított egy lehetséges mechanizmust (a csontvelői sejtek összetapadásának gátlása egy bizonyos receptor blokkolásával), és állítólag rövidesen meg fog jelenni egy cikk ennek igazolására, még messze nem tekinthetjük a feltevést bizonyítottnak. A magyar kutatók (még?) nem publikáltak semmit kísérleteikről, és ráadásul a magyar kapszulában egyéb anyagok is vannak, amelyek lehetséges hatásmechanizmusáról még csak hipotézisek sincsenek.

A fő kérdés azonban nem is az, hogy valóban növekszik-e a vérben keringő őssejtek száma a szer hatására, hanem hogy ez jó dolog-e. A kutatók véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy ez valóban segíti-e a különböző szövetek regenerációját. A szívizom infarktus utáni regenerációját illetően például többféle vizsgálat más és más eredményt hozott ezzel kapcsolatban; a kutatók között egyelőre nincsen konszenzus. A válasz tehát az, hogy a szer működhet, de ez ma még messze nincs igazolva. Dr. Thomas Eschenhagen, a Hamburg-Eppendorf egyetemi klinika intézetigazgatója a The Scientist kérdésére válaszolva kijelentette: "Jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezen őssejtek számának fokozása valami jó dolog volna."

Biztonságos-e?

Míg a hatásosság kérdésében legfeljebb annyit mondhatunk, hogy az vitatható és nem igazolt, az őssejtfokozó biztonságosságával kapcsolatban komoly aggályok vetődnek fel. Egyfelől a kapszula egyik alapanyaga, az Aphanizomenon flos-aquae nevű kékmoszat gyakran tartalmaz veszélyes méreganyagokat, másfelől az őssejtek számának növelése szunnyadó állapotban lévő, rosszindulatú daganatok aktiválódásához vezethet, sőt, új daganatok keletkezését is előidézheti.

Mérgek a moszatban

Valljuk be, kevesen fogyasztunk kékmoszatot élelmiszerként, és aki igen, az is csak azért, mert az étrend-kiegészítőket gyártó cégek valamiféle "szuperélelmiszernek" kiáltották ki azt. Nos, a kékmoszat tápértéke valójában elhanyagolható, a benne lévő különféle méreganyagok azonban régóta aggodalom tárgyai. E méreganyagok közül is a legfontosabbak az ún. mikrocisztinek, melyek nem csupán májkárosító és rákkeltő hatásúak, de - mint az a szakirodalomból tudható - valószínűleg az idegrendszert és a veséket is károsítják, s mivel a kékmoszatot tartalmazó étrend-kiegészítőkben már sok esetben találtak magas mikrocisztin-tartalmat, a kutatók a mikrocisztinekre vonatkozó egészségügyi határértékek csökkentését javasolják.

A problémát súlyosbítja, hogy az étrend-kiegészítők pontos mikrocisztin-tartalmát csak költséges, kromatográfiát és tömegspektrometriát kombináló módszerrel lehet pontosan meghatározni, az olcsóbb módszerek a mikrocisztin-tartalmat a valóságosnál alacsonyabbnak mutatják. Felmerül a kérdés: vajon a magyar őssejtkapszula gyártója, a Crystal Institute Kft. honnan szerzi be a kékmoszatot, s vajon ennek mikrocisztin-tartalmát ellenőrzi-e az említett módszerrel? Sajnos a tengerentúlon gyártott kékmoszat-készítményekben gyakran találtak magas mikrocisztin-tartalmat, egy esetben pedig még egy halálesetet is összefüggésbe hoztak az elfogyasztott kékmoszat-készítmény magas mikrocisztin-tartalmával. Sajnos nincs rá semmi garancia, hogy a magyar őssejtkapszula nem tartalmaz mikrocisztineket; s még ha csak kis mennyiségben tartalmaz is, tartós szedés esetén a mikrocisztinek bizony felhalmozódnak az emberi szervezetben, és kifejtik káros hatásukat, sőt, terhes nők esetében a magzatnak is átadódnak.

Rákot is okozhat az őssejtfokozó

Míg a készítményben lévő toxinok elvben megfelelő tisztítási eljárással kiszűrhetők, sokkal súlyosabb probléma, hogy bármilyen "őssejtfokozó" hatású szer mellékhatásként rákot is okozhat. A The Scientist által megkérdezett Dr. William H. Frishman, a New York Medical College professzora szerint "egy őssejtfokozó szedésének egyik kockázata az, hogy a szer szunnyadó állapotban lévő ráksejteket aktiválhat. Egyes embereknek rejtett, rosszindulatú daganatsejtjeik lehetnek, és akkor hirtelen egy őssejtfokozó kerül a szervezetükbe." És valóban: az orvosi szakirodalomban nem egy, de nem is kettő, hanem jó néhány cikket (lásd pl. Wu és mtsai 2007, Takakura 2006, Varner 2007) lehet találni arról, hogy a csontvelői és szöveti őssejtek nem csupán a sérült szövetek regenerációjában, de éppenséggel a rákos daganatok keletkezésében és azok növekedésében, fenntartásában is jelentős szerepet játszanak. Ha pedig ez így van, akkor bármilyen őssejtfokozót szedünk is, mindig szembe kell néznünk azzal a veszéllyel, hogy az esetleges kedvező hatás mellett az őssejtfokozó hatására rosszindulatú daganat keletkezik szervezetünkben, vagy az eddig szunnyadó (korábban fel nem fedezett vagy már gyógyultnak tekintett) daganat növekedésnek indul!

Ezzel a veszéllyel egyébként a magyar kutatók és a kapszula gyártói is tisztában vannak, és meg is említették egyes interjúikban. A tumorok keletkezésének veszélyét firtató kérdéseket azonban azzal az állítással hárították el, hogy a kapszula olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek a daganatképződést "kordában tartják". Ez azért enyhén szólva nem hangzik túl megnyugtatóan: beadunk egy rákkeltő szert és egy rákellenes szert, aztán reménykedünk abban, hogy a rákellenes lesz az erősebb? Ugyan hogyan bízhatnánk meg ebben? Az őssejtfokozó kapszulát egy másik, "őssejtvédőnek" nevezett kapszulával együtt kell szedni, ez lenne az állítólagos rákellenes szer; elég azonban egy pillantás az összetételére (különböző gyümölcsök magvai és héja), s máris kiderül, hogy az "őssejtvédő" valójában nem más, mint a Crystal Institute Kft. által forgalmazott, daganatellenesnek titulált "Flavin 7" étrend-kiegészítő átcímkézett változata. Emlékezzünk csak: ez volt az a termék, amellyel kapcsolatos megalapozatlan állítások miatt a Gazdasági Versenyhivatal kétszer is megbüntette a Crystal Institute Kft.-t. Világos az üzleti stratégia: bizonyára könnyebb eladni a Flavin 7 terméket, ha "őssejtvédőnek" elnevezve az őssejtfokozóval kapcsoltan értékesítik.

Bizarr hatások?

Az őssejtfokozóval kapcsolatos aggodalmakat tovább növelik azok a furcsa figyelmeztetések, amelyek egyes disztribútorok weboldalain találhatóak vagy éppen Szabó László szájából hangzottak el valamelyik interjúja során. Például az egyik disztribútor weboldalán ezt olvassuk: "Fontos tudnivaló: implantátummal rendelkezők részére nem ajánlott!!! Ezek lehetnek: pacemaker, különböző szegecsek, műerek, stb. Az újjáépült sejtek miatt ezek az idegen testek esetlegesen kidobódhatnak!" Szép teljesítmény egy étrend-kiegészítőtől, hogy implantátumok kilökődését okozhatja, az pedig még szebb, hogy ezt az információt a termékhez csatolt tájékoztató nem tartalmazza, csak vakszerencse folytán tudhatja meg a vásárló. Szabó László pedig egy interjúban mellékesen közli, hogy "az őssejtek a tumoros sejtek számát is növelhetik, ezért [a terméket] nem ajánlom olyanoknak, akik például krónikus limfoid leukémiában szenvednek". Kösz, jó, hogy szólt, Szabó úr, de ha ilyen veszélyekkel jár a készítmény szedése, akkor miért nem csak orvos írhatja fel?

Ennél is bizarrabb az az üzenet, amelyet az őssejtfokozó egyik fogyasztója küldött Szabó Lászlónak: "Marika vagyok ...-ről. Az anyunak, aki 83 éves, nőni kezdett a foga". Talán nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy ha valakinek 83 évesen a rég kihullott foga helyén új kezd nőni, az enyhén szólva nem mondható normálisnak - a maradó fogak embernél nem pótlódnak, itt tehát valamiféle sejtburjánzásról, szövetszaporulatról lehet szó. Amennyiben ez a történet igaz, az mindennél jobban mutatja, hogy egy kimondottan veszélyes szerről van szó, amelynek a szedése beláthatatlan, súlyos következményekkel járhat.

Üzlet és felelősség

Az őssejtfokozó szabad árusítása étrend-kiegészítőként bizonyára bombaüzlet, s az ezt tiltó jogszabályokat is ki lehet kerülni ideig-óráig. De vajon szabad-e tömeges emberkísérletet folytatni, szabad-e élelmiszerként árusítani egy olyan szert, amelynek hatása kétséges, kockázatai viszont óriásiak? Még a jobbik eset, ha a szer hatástalan - a rosszabbik az, ha tényleg működik. Ebben az esetben lehet, hogy lesz, aki meggyógyul majd ettől a szertől - de lehet, hogy lesz, aki mérgezést vagy rákot kap tőle. A szer működési mechanizmusát nem ismerjük, sem rövid-, sem hosszútávú hatásairól, mellékhatásairól nem tudunk semmit. Hiszen eddig csak korlátozott állatkísérletek folytak. Amennyiben a kapszula hatása valóban az, amit állítanak róla, akkor csak a megfelelő klinikai tesztek elvégzése után, gyógyszerként volna szabad forgalmazni, és a hosszútávú következmények ismeretében, az előnyök és a kockázatok mérlegelésével, személyre szabott módon, orvosi ellenőrzés mellett volna szabad betegeken alkalmazni.Most a kapszula gyártói kijátszották a jogszabályokat, s ismere. tlen hatású készítményüket rászabadították a gyanútlan publikumra. Az üzleti érdek alighanem felülkerekedett a felelősségérzeten.

A The Scientist által megkérdezett tudósok szintén kétkedve, aggodalommal tekintenek az őssejtfokozóra. William Frishman például azt mondta: "Nagy, nagy, nagy szkepticizmussal szemlélem ezt", Thomas Eschenhagen pedig egyenesen kijelentette:

"Mindenkit erősen eltanácsolok ennek a szernek a szedésétől, amíg több vizsgálatot nem végeznek vele. Bár a hatás a gyártótól kapott információk alapján nem tűnik drasztikusnak, de hogy a szer biztonságos-e, azt egyszerűen nem tudjuk."

Azt viszont tudjuk, hogy komoly aggályok vethetők fel a szer biztonságosságával kapcsolatban, s ez hangsúlyozottan igaz a magyar kapszulára, amely a hírek szerint jóval erőteljesebb hatású amerikai elődjénél - ennek megfelelően mellékhatásai is súlyosabbak lehetnek.

Így mi sem mondhatunk mást, mint Eschenhagen professzor:

" aki nem akar kísérleti nyúl lenni, az ne szedje ezt a szert!"